1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877

1839 / 8. ülés

tulajdonítják (Wesselényi, Kossuth Ítéletében) nem érdemlik a nemzet bizodalmát; ennélfogva kérettes sek meg O Felsége, hogy helyettük olyanokat nevezzen, kik mind a nemzet szeretetét bírják mind pedig a kormány s nemzet közti bizodalmát helyreállítsák. Ezen utasítás nyilvánítása alkalmával nyomosan kifejté Zala követe (Deák Ferencz) azt is, miként a bírói függetlenség szükséges ugyan, de az átalanos nem lehet. — Függetlennek kell — úgymond — a bírónak lenni mindentől, de attól még is, a kitol hatalmát vévé, t. 1. a törvényhozó testtől függeni tartozik; különben azt e részben is fiigo-etlennek mondani annyit tenne, mint oly testületet alkotni, melynek még a törvényen is felsősége legyen, akkor a bírák nem szolgái, hanem urai lennének a Statusnak. — Törvényink a külső formát "azért szabták, hogy a mellett mind a felek a bírói önkényre, mind a bíróság a vádra nézve biztosítva legyenek. Ha tehát ezen külső formáktól eltér a biró, akkor a törvényhozónak nem csak joga. hanem kötelessége öt feleletre vonni. — Vasmegye, utasítása: neveztessék ki egy országos biztosság, mely a kir. Fiscus által eleibe adott hivtelenségi vádakat megvizsgálván, ha azok helyeseknek találtatnak, akkor a Fiscus a kir. táblára utasittassék, továbbá hozassék törvény, miszerint országggyülésen szabad' legyen mindenkor a hivatalaikkal visszaélő tanácsosok ellen szólni, s azokat megbüntetni. — Pulszky Ferencz (Sáros): nem kívánja a sebet újra metsző késsel felhasogatni, nem is tartja a haladás czéljával összeillőnek minden magast porba húzni, küldői sem tartják czélosnak kimondani, hogy a történtek által alkotmányunk oly tetemesen megrendittetett volna, sőt a bírói függetlenséget fentartatni és megőriztetni kívánván inkább, mint veszélyeztetni: az Ítéletek taglalásába nem ereszkednek, hanem legalább kogy a jövő biztosittassek, czélszeru törvényeket alkotni obajtnak. A történtekre nézve azonban, bár előre látja, hogy a Főrendekkel úgy fognak járni, mint a Mahomed meséjében, hogy restelvén a hegyekhez küzelitni, azt kívánta, hogy azok menjenek hozzá, — a felírásban megnyugszik. — Erre Lónyay Gábor (Zemplén) válaszolá, miként ő, hogy a seb gyökeressen orvosoltathassék, igen is fel akarja azt újra vétetni, azért az elkövetett sérelmeket tettlegesen orvosló kir. választ kíván. — Végre tartván ama Richelieu-féle elbizottságoktól, — a ki azt moiulá, miként neki elég csak egy szó arra, hogy embereket kivégeztessen: a bírói függetlenség kérdésére nézve Zalával tart, Luka pedig kéri a sárosi követet, hogy a Rendeket ne olyan Mahomednek nézze, kinek a hegyhez kellene menni, hanem oly állhatatos hegynek, melyhez ő tartozik közelitni.

Szeiltivanyi Károly (Gömör): A sérelmek sorozatát igy kezdé: b. Wesselényi Miklós, az a lelkes hazafi, ki a múlt év szomorú emlékű 3 napjaiban, hogy sokaknak életét megmenthesse, a magáét veszélyeztette, épen azon szavai, melyeket 5 millió polgártársaiért közgyűlésen emelt, hivtelenségi perbe idéztetett s el is ítéltetett. Itt legkiilönüsben az tűnék fel előtte, hogy miután az 172:: 9. t. ez. világosan mondja: „qui evidenter semet contra Statum puhlicum opponitu, és igy nyilvános tettet ért — még is itt vélemény alkalmaztatott azon törvényre. — Az ifjak Ítéletében is világosan kimondatik, hogy nem Felségsértők, mégis hármat halálos büntetésre Ítéltettek. — Kossuth a kereset-levélben azzal vádoltatik, hogy egyenetlenséget akart csinálni a hazában, az Ítéletben pedig az tudatik neki vétkiil, hogy egyesülést czélzott létesíteni, és igy másért Ítéltetett el, mint a mivel vádoltatott. — Azok, kik ezen téleteket feszegették, infámiával támadtattak meg, holott az a törvény csupán azon esetről szól, midőn a magánosok kárhoztatják az ügyökben hozott ítéleteket. — Az eddigiek orvoslására nézve a felírásra szavaz; a rósz tanácsosokat a felhívott törvény értelmében bűntetteim kívánja; végre az eddigi törvényeket is világosaknak nyilvánítja. — Liiczkovits JállOS (Temes): küldői azt hiszik, hogy szóval is lehet hivtelenséget elkövetni.

Andrássy József (Esztergom): terjedelmesen fejtegeti, miként egy részről a szokás, mely a Vierbőczy élőbeszéd 10.. 11. és II: G. czímein nyugszik, s a melyeknek nem csak alkotó, hanem rontó ereje is van törvényeinkben, — más részben e tekintetben fenn lévő kevés homályos törvényeink is inkább a

kormány mellett állnak; állitá továbbá, miképen a bíróságnak Ítéletét még a végrehajtó hatalom sem feszegetheti, sőt feszegetni nem is tanácsos. Mindezeknél fogva a bíróságot függetlennek tartani kívánja, nincs is ellene balvéleménynyel akkor, midőn homályos törvények alapján Ítélt. Hogy még is tör;ént séielem, például a titkos procedúra által, elismeri, sót azt hiszi, hogy a tárgy érdemére nézve nem is lehet a Rendek közt különbség, csupán az orvoslási mód iránti nézetekben fognak külümbözni. Zalával azon mondásában, miszerint ott, hol a haza java forog fenn, könnyeket is vigyázva kell törlem, az érzések legnagyobbikát látja elrejtve lenni; de ha van mód, melylyel könnyeket is törülhetünk, ii haza j.iwtt sem koczkáztatjuk: miért ne követnénk azt. Ily módnak látja a felírást, melyben jelentessék ki az aggodalom, kéressék a történteknek elenyésztetése, jövendő biztosításunkra nézve pedig még ezen az országgyűlésen hozzunk czélos törvényeket. ,

Mihályi Gábor (Mármaros): Különbséget tesz a szóllásszabadság, és licentia közt, es ezt törvény által is meghatároztam kívánja; az elitéltekre nézve pedig mind meggyőződése, mind utasítása ellenére nem lehet egyértelemben azokkal, kik az Ítéletet megsemmisítem akarják, átalaban^ e/.t a <>u \ criminális felvétele alkalmára kívánja halasztatni; — egyébiránt b. AY esselén) i, és a szóló eA J való, szinte elitéit egyik ifjú „Lazsánszky“ mellett utasításánál fogva kegyeleméit folvumo ni