1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 8. ülés
58 Somsicll Miklós (Somogy): A közvélemény bélyegét viseli már az a kivonat, hogy ezen sérelmek minél előbb orvosoltassanak, mindazáltal érzi annak kivánatos kiviteli nehézségét a Főrendek miatt, kik határozatlan vétójokkal az önkények örvényébe látszanak merülni. — Emlékezik, mennyire megküzdőit már a két tábla a múlt országgyűlésen ezen tárgyban. Esztergomot hasonló lelkülettel látja fellépni, mint akkor; dicséri állhatatosságát; hanem állítására megjegyezni szükségesnek véli, miként itt nem a bíróság, hanem az egyének — individuumok — ellen van bizodalmatlanság; ő is függetlennek akarja a birót, de úgy, hogy valamint alulról, úgy felülről is független legyen. A II: 6. és előb. 11-ik czikkjének felhozatalában megnyugszik, csak az mindenütt alkalmaztassák. — Egyébiránt fennálló törvény ellen szokást behozni, és nemzeti jogokat eldönteni nem lehet. Várta, hogy tovább viszi Esztergom követe okoskodását. Igaz: hogy e részben van hiány törvényeinkben, de hiszen még egész Európa sántikál ebben. Várta különösen, hogy b. Wesselényi és Kossuth esetére hogyan fogja alkalmazni a szállást, itt bizonyosan meghallhatni vélte, hogy resolutiókból is lehet szokást, törvényt és Ítéletet alkotni. — A szóló itt azt látja, hogy egy új jogot akar ismét kivívni a kormány magának, t. i. a szabad levelezés korlátozását, pedig hogyan kelljen a szállástól félni, figyelmetessé tett reá Esztergom követe. — Kit bántott meg Kossuth, hogy a nyilvánosságot terjesztette, hiszen mi szükségesebb, mint ez, hazánkban? A szóló legalább mindig többet tud Párisról, Londonról, mint a Mármaros-szigetről. — Egy új fogását is vette észre a kormánynak, azt t. i. hogy a Felség nevében tett parancsokat — a törvényes utat mellőzve — magán személyek ellen intézi, melyek annak engedelmeskedni kénytelenek. Felírásra szavaz, melyben az eddigieknek megszüntetése, és a jövőknek biztosítása kéressék. Zsedényi Ede (Szepes): Alkotmányos országban két fő hatalom van: a törvényhozó és végrehajtó; a bírói mindkettőtől független, és ez a függetlenség; továbbá a nyilvánosság az, mely annak lényegére szükséges. Azonban kivívhatta-e mindezeket hazánk? elsőt igen, de a másikat nem; annál vészesebbnek tartja hát azt, a mi megvan, koezkáztatni; a szóló legalább hétszemélyes táblánknál függetlenebb bíróságot nem tud Európában. — A formák ellen hibáztak? — igaz, hogy ezekre, melyek mellett a kormány talán nagyobb befolyást gyakorolhatna, felvigyázni jó volna; de ezen jogot a nemzet egészen átadta, egyébiránt nem veszedelmesebbet a népbiróságnál, aztán nem nyitnánk-e rést a kormánynak is felfüggesztő, dorgáló, semmisítő parancsokra, milyeneket eddig legalább a szóló tudtával nem tett. Oly utat akar követni, mely mellett azok is, kik a hazáért szenvednek, megmentethessenek, és ezt oly felírás által véli elérhetőnek, melyben a történtek feszegetésének mellőzésével azoknak megszüntetése kéressék. Nagy Pál (Soprony): Lehet nem csak crimen laesae Majestatis, hanem crimen laesae Nationis is, és ezt a hozandó törvényben ki akarja fejteni. Közhelyeken tartandó beszédekért nem akarja, hogy valaki hívtelenségi perbe fogattassék, hanem azt sem tartja, hogy azokkal minden tilalom nélkül szabadon visszaélni lehessen. Ugyan jó volna-e, ha valaki a pozsonyiakat fellázítaná, hogy ezt a törvényhozó testet ki kell végezni ? váljon mi következése lenne annak, ha ilyen beszédeket büntetlenül tartani lehetne? De valljuk meg, ha valaki a nemzet ellen a közhelyen azokat mondta volna, hogy ocsmány álarezot tett képére, 9 millió ember zsírját szívja, mire nem kárhoztatnánk azt ? a szóló fogadja, hogy ha neki került volna ily beszéd kezébe, nem fiirdene most az a szónok Grüfenbergben. A bírói Ítéleteket megsemmisittetni nem akarja, mennyibe került az, mig kivívhatták Eldődeink az ítélő székek függetlenségét? azt sem mondja, hogy a formákkali visszaélés ne korlátoztassék; de erre nézve azon az utón kíván menni, melyen már több példák vannak, t. i. a törvényhozó test által kimondatni, hogy a procedura meg nem tartatván, az Ítélet nem törvényes, egyébkint mindazokat, melyeket Zala, utasításánál fogva ő is pártolja, kivévén a biró felelősségét, valamint a törvénynek világosságát is, — holott tudja bizonyossal), hogy homályosak, — nem állítja. l)(‘ák FereilCZ (Zala): Nagy Pálnak szivét jobbnak tartja, mint szavát, nem is hiszi, hogy oly Ítéletet hozhatna. De ha csakugyan úgy gondolkozik, akkor örülök, hogy nem ily emberek ülnek a kormányon. FiizCSSÚry Gábor (Beregit): A szóllásszabadság természeti jog, melyet elvenni, vagy korlátozni nem lehet; a korlátok közé szorított szó hasonló a bezárt léghez, mely vagy kárra tör ki, vagy forró gőzzé válik. Pártolva látja ezt a sz. könyvekben, pártolva a sz. atyák p. o. sz. Ágoston által, a ki még a kéjhölgyeket is védte, midőn ezt mondta : „tolle meretrices, conturbacis omnia libidini.“ — Utasításai fő pontjai 1. Közhelyeken mondott beszédeknek, miután azokat megczáfolni és visszatorlani lehet, későbbi következése ne legyen. 2. A király és kormány eszméje elktilönöztessék; a király személye szent, az ellene — de a nemzet ellen is — elkövetett bűn halálos legyen. De 3. szóval ily bűnt elkövetni nem lehet. 4. A kormány tagjai megsértése más magán személyek megsértéséhez számitassék. 5. A felségsértési és hívtelenségi perek elitélése egy 41 tagból álló, s az országgyűlésen titkos szavazattal választandó testületre, melyből az Ítéleten 15 mindig jelen legyen, bizattassék. A 3 napi tanácskozások következménye az Elnökség által abban Jelentetik ki, miszerint a sérelem valóságára nézve, közértelem létez, a közbenjött egyes indítványok, például a rósz tanácsnokoknak büntetése, az iteloszéknek feleletre vonattatása sat. kisebbségben maradtak; — végre hogy a hozandó
