1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 8. ülés
------ 55 Elölülő: Az volt az eddigi szokás, mint azt Zalamegye követe előadta, vagy felkiáltottak „mindnyájan“ es a tárgy ezen felkiáltás által eldöntetett, vagy a felkiáltás után egye”nkint felkeltek s vélem dny őket vagy a mellett, vagy az ellen kijelentették, de ö most is előbbi nézeténél marad! s mindaddig, mig a többség bizonytalan lesz, a Rendeket véleményük nyilvánítására fel fogja szólítani! Gedeon Lajos (Tornám.): a törvényjavaslatot és a csongrádi óvást pártolja. Högyészy Pál (Sopronym.): klildői kívánságához képest kijelenti, hogy az országgyűlési vitákat úgy minden részrehajlás nélkül kívánja az újságba iktattatni és ennyiben pártolja Szepesmegye követének előadását, egyébként a csongrádi óváshoz ragaszkodik. Bernátll Zsigmond (Ungmegye): Ungmegye 1830-ban az országgyűlésen kijelentette nézetét, hogy mindazon jogokat, melyek a törvényekben nyilván kijelentve nincsenek, a nemzet kétségtelen jogainak tartja, s miután a censura jussa a Fejedelemnek sehol sem lett átadva, — mert az 1790: LXVII. t.-czikk is csak azt mondja, hogy az országos Rendek fognak e felett rendelkezni, — a kormány által gyakorolt censura jussát törvénytelennek és félszegnek nyilatkoztatja. A mi a felkiáltást illeti, meg van győződve a felől, hogy kir. személynök azt — miután tudja, hogy felkiáltás utján hozattak hazánk legszebb törvényei, jelesen az 1723: II. és 1741: I. t.-cz. követni fogja s kéri őt, miszerint mindazon esetekben, midőn a többséget látni fogja, a felkiáltással elégedjen meg. Elölülő: kijelenti, hogy mihelyt a felkiáltásból a többséget kiveszi, avval megelégszik, de mindannyiszor mig a többség kétes, a karokat véleményük kijentésére fel fogja kérni. Pillér László (Sárosm.): azt kívánja, hogy mindannyiszor, midőn „mindnyájan“ felkiáltás történik és ő ellene nem szól, az ő szavazata a többséghez számittassék. Botkit Iliire (Sárosm.): a csongrádi óvásra szavaz. Jankó vies László (Veröcze megye): mindaddig, mig a censura törvény által megállapítva nincs, a csongrádi óváshoz ragaszkodik. Mailátll György ifj. (Bárányom.)-. Utasításom nem lévén, meggyőződésem szerint az országgyűlési újságot úgy, a mint az a kerületi izenetben javasoltatik, nem kívántam volna, de a többség által elüttelvén, annak hódolnom kell; előlülő nyilatkozatára azonban kénytelen vagyok kijelenteni, miszerint a kormánynak az elővizsgálat iránti jussát — miután ezt — a törvény a kormány jussának nem mondja s küldői sem ismerik annak, — ő maga részéről sem ismerheti el. Elölülő a törvényjavallatot is megállapítottnak jelentvén ki, az izenetet, a felírást és törvényjavasalatot a nádori ítélő mester által a Főrendekhez átvitetni rendelvén, az ülést eloszlatja. IX. és X. KERÜLETI ÜLÉS. 1839. junius 21. és 22-én. Elölülők: PILLÉR LÁSZLÓ (Sárosm.) HÖGYÉSZY PÁL (Sopronym.). TÁRGY: A Főrendekhez még át nem küldött izenetek rostálása és a Főrendeknek a pesti sérelem iránti izenct megvitatása. Szavazatra bocsáttatván, ezen kérdés: „elfogadtatik-e a Főrendi izenet vagy nem.'" Mihályi Gábor (Mármaros), LaCZkOViCS JállOS (Temes), Sziits Antal (Győr), ifj. Mailátll György (Baranya), Zmcskál Moritz (Árva), Farkas Sándor (Pozsega), Jankovich László (Szerem), Busan Herman (Horvátország) és Szllllia Imrén (Jász-Kún kerület) kívül a nagytöbbség nem-mel fe e t. za\aza alatt Szentiványi Károly (Gömör): éppen a főrendek által idézett 1495:25 valamint az 1791:13. t. czikknek történetéből, szelleméből és betűiből a főrendi izenetnek ellenében ^ nyomossan kifejte, miképen a kir. előadásoknak, az országos sérelmek felett, általános elsőseget tulajdonítani mm t uí- Szavazat után ZseÜényi Ede (Szepes): a junctim általi módosítást ajánlá, mit Deák ereilCZ (a a megczáfolván, a kir. előadások és országos sérelmek iránti törvényeknek történetet, p.nosopi.j értelmét terjedelmesen magyarázza. lo
