1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 5. ülés
4G ORSZÁGOS 1839. junius 20-nn. ■ ■ / ULES. Elölülő: SZERENCSY ISTVÁN kir. személynök. TÁRGY: A pesti sérelem tárgyában a vasi módósitás szerinti felírás és izenet; a felírásoknak magyar nyelven leendő szerkesztése, a naplóbirálók jegyzéke; az orsz. napló mikénti szerkesztési módja, a főrendek naplója, a meg nem jelent megyék ellenében követendő eljárás Iránti határozat. Pillér László (Sáros megye): HögyÓSZy Pál (Sopron m.) kerületi elölülők beadják: 1-ször, a pesti sérelem tárgyában készített izenet és felirási javaslatot, Vas megye szerint módosított szerkezetben; 2-szor, a felírásoknak magyar nyelven leendő szerkesztése iránti izenetet; 3-szor, az országos napló szerkesztése módja iránt készült utasítást (lásd írom. G — 9. számát). Elölülő: felolvastatván a pesti sérelem tárgyában készült izenetet és felirási javallatot, melyek a Rendek által elfogadtattak, minek folytán elölülő azoknak a Főrendekhez leendő átvitelére: Fejes Antal kir. ügyek igazgatója, Szügyény László ítélő mester, Horvátország részéről: Busán Herman, az egyházi rendből: Laky Károly, szombathelyi káptalani követ; a vármegyék részéről Zmeskál Móritz (Árva), — Szutsies Károly (Báes), Pákozdy Zsigmond (Baranya), Ürményi József (Fehér), Péchy Manó gróf (Abaúj), Füzesséry Gábor (Beregh), Bolms János (Arad), Wenckheira Béla báró (Békés), Markovich Gusztáv (Pozsega) követe; a jelen nem levők részéről: Albrecht József és Péchy Lucián, a kir. városok részéről: Goldbrunner Sándor Bakabánya és Fábry István Bártfa városok követeiből álló küldöttséget neveze. Elölülő ezután olvastatta a felírásoknak egyedül magyar nyelvben leendő felterjesztése iránti izenetet. Markovit» Gusztáv (Pozsega) és Busán Herman horvátországi és Poszavecz Zsigmoml szerémi követ utasításaiknál fogva, miután náluk a latin nyelv a diplomatiai nyelv, s a magyar nyelvet nem tudják, az 1805: IV. t.-czikkhez ragaszkodnak; s kérik, hogy a törvények szövege latin fordításban is küldessék meg. Zmeskál Móritz {Árva) : nemcsak a felírás, de az azokra adandó válasznak is magyar nyelven leendő szerkesztését kívánja. Ezen kérdésben is a többség a javaslat mellett nyilatkozott; — minek folytán az izenet a felírással együtt a Főrendekhez átküldetett. Olvastatott a naplóbirálók névjegyzéke, melyre nézve Yágliy FerCUCZ {Soproni/ város követe) kijelenti, hogy midőn az egyetértés már eléretni látszott, ismét oly akadály, záradék alakjában gördittetett az ellen, azon záradék t. i., mely a városi censorok hozzájárulásából semmi a kir. városok részéről vonható következtetésnek alapul ne szolgálhasson. — Ila ezen óvás, mint a tegnapi kerületben Borsod követe megmagyarázta, oly értelemben vétetik, hogy mind a két Státusnak költsönösen szolgál, ellene észrevétele nincs, de ha egyedül a 4 Rend jussainak megszorítását czélozza, az ellen óvását a naplóba iktattatni kéri. Elölülő: megjegyzi, hogy egy befejezett tárgyhoz többé hozzá szólni nem lehet. Szegedy Sándor {Somogymegyé): kívánja, hogy a napló és az országyülési újság a Rendek közül választandó bírálók által szerkesztessék és az ülésben hitelesíttessék, s ezen kiváuatát a naplóba iktattatni kéri. Baur György {Székesfehérvár város): felemlíti, hogy midőn tegnap a censorok választásáról vol szó, nem volt említés téve azon záradékról, mégis a kerületi ülésből idehozott izenet szerkesztésben a városok által választott censorok iránt eme kedvetlen óvással élnek; mivel azonban ezen záradék a múlt országos ülésben még megpendítve sem volt, annál fogva kéri annak kihagyását, melyben ha a Rendek meg nem egyeznének, ellenóvásul a naplóba iktattatni kéri, mely kijelentést a többi szab. kir. városok követei is magukévá tették.
