1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 4. ülés
is dűlnie kell, s mig a Rendek és ö Felségének királyi beleegyezésével fel nem bontatik, azt egyik Rend, annál kevésbé egyes követ kérdésbe nem veheti, s ennek folytán azon voksot megtagadó követuek előadása, törvénytelennek s helytelennek nyilatkoztatnék; — véleménye szerint valamint ez,°ugy az ellenkező sem állhat meg. Elölülő figyelmezteti a szóllót, hogy ha történtek volna is mellőzések, ne tekintse azokat egyébnek, mint azon körülménynek, hogy még mind a városi követeket nem ismeri, különben pedig e tábla most eléggé tanúsította: mily nagy részvéttel viseltetik a városiak dolga iránt, s úgy hiszi, hogy szóllónak panasza nem lehet. Lengyel Pál {Szeged város): kéri a Rendeket, hogy aggodalmukat hidegvérüséggel, de komolyan megfontolva, azon oldalról vegyék fel, a melyről a jelen helyzetben azt felvenni szükséges. Az 1687: 17. t. czikkben a városok száma azért határoztatott nem szaporittatni, mert a 4-ik Rend már nem csak egyenlő de felül is haladja a többit, — s hogy ha a városoknak ktilön-külön voksa nem lett volna; miért hozatott e törvény — hiszen a mostani divat szerint ha bármily nagy számban lennének is a városok, mindössze Már ha ez igy áll, véleménye szerint, mindenekelőtt ezen okokat kell eltávolítani s a sérelmet orvosolni, nem pedig őket törvényadta joguktól megfosztani. Legyenek a Rendek a városok iránt igazságosak, s vegyék tárgyalás alá ügyöket, s érjék el azt, mit a városok kizárásával elérni törekszenek. A kir. előadásokba csak úgy bocsátkozhatik, ha a városok szavazata kétségen túl tétetik, a pesti sérelem tárgyában utasítása nem lévén, ahhoz nem szólhat. Egyébiránt egy jelen nem lévői követ beszédében felhozott észrevételre viszon-óvását kijelentvén, megjegyzi, hogy azon küldöttnek küldőjétől nyert utasítást, hogy minő erejű legyen, taglalni nem akarja, de miután a kerületi ülésben a városok voksát nyilván tagadta, a tegnapi ülésben pedig azoknak ülését is megtagadván, nehogy a 3-ik indítványába azoknak kitiltását szorgalmazza. Előlülő: közbevágván, megjegyzi, hogy azokat, mik a kerül, ülésekben mondattak, e helyen újra elmondani nem szükséges, s felszólítja mindazokat, kik e tárgyhoz még szólani kívánnak, miszerint előadásaikat összesitsék. Lengyel Pál (Szeged város): ekkép végzé előadását: hogy a kir. városok azon Absens követtől sem voksot, sem ülést eddig nem kértek, s jövőre sem fognak követelni, visszaküldi tehát ezeket oda a honnan eredtek. Fráter Pál (Nárjrádm.): kijelenti, hogy ha kívánságától elesne, a kerületi izeuetre, s ha evvel is kisebbségben maradna, Vas megye indítványát pártolja. Szentiyányi Károly (Gömörm.): Bernáth József (Diharm.) és Szentkirályi Mór (Pestm.).ha kijelentéseik többséget nem nyernek, a kerületi izenetre szavaznak. Yárkonyi Adám (Temesm.): a záradék kihagyásával elfogadja a kerületi izenetet. Hauke Albert (Zombor város): a szab. kir. városok igazságos ügyének orvoslását sürgeti, és kéri, miszerint a századokon át sértetlenül fentartott törvény, mely a városoknak „Sessiones et voti comitialis11 jogot tulajdonit, tettleg nem csak feltartassék, hanem a Rendek által oltalmaztassék. A városok ellen használt azon kifogást, hogy nem függetlenek, s hogy helytelenül képviseltetnek, helytelennek tartja, mert azokat a megyékre is alkalmazni lehet, — e helyen, — ha úgy is volna, — mint állíttatott — nem lehet arról szó, hogy függetlenek-e vagy sem? hanem, hogy joguk törvényen alapul, melyet egyetértés nélkül, csak az önkény képes módosítani — s alig hiszi, hogy találkoznék valaki, ki az 1608: I. t.-cz. által adott jogaikban a sz. kir. városokat csonkítani tanácsosnak tartaná, mert tiltják ezt az 1741: VIII. és 1790: LXVII. t.-czikkek, de azon felül reményű, hogy a Rendek a jelenkor fejleményét és követelését belátva, abba, hogy egy választmány küldessék ki, mely a 4-ik Rend sérelmének orvoslását eszközölje úgy, hogy az 1608: I. t.-czikk a maga épségében fentartassék, — megegyez, egyébiránt ezen nyilatkozatát óvás gyanánt küldői jogának fentartása, de saját biztonsága végett, a napló-könyvbe iktattatni kéri. A pesti sérelemre nézve mig utasítást nem nyer, oda nyilatkozik, hogy azt nem országos, hanem Pest megye sérelmének tekinti, s azt a kir. előadások után orvosoltatni kívánja. Havas József (Pest város): sajátságosnak tartja, hogy mig az elnök és számos követ a szab. kir. városokról intézkedő törvények értelmét az igazságnak megfelelőleg magyarázták némelyek épen az ellenkezőn t. i. a világos törvény elesavarásán törik fejüket, a helyett, hogy nyíltan kimondanák, hogy a városoknak törvényes jogukat megadni nem akarják. A 4. Rend igazságos panaszainak megszüntetése végett kiküldendő oly választmányt — ragaszkodván az 1608: I. t.-czikk és a szavazási jog teljes gyakorlását kétségen kívül helyező 1687: XVII. t.-czikkhez, és a kegyes kir. kiváltságos levél tartalmához, melyben Pest városának országgyűlési ülés és szavazat biztosittatik, s vég a kir. megn*
