1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 4. ülés
42 Körbor János (Újvidék városa követe): tegnap óta annyi tárgy jutott szőnyegre, liogy hol kezdje előadását nehéz választania; azonban utasítása szolgálván sinormértékítl, azt a kir. városok súlyos állapotának vázlásával kezdi meg, s időnyerés végett a szab. kir. városok igazait, jussait fejtegetni, taglalni — miután azok a múlt országgyűlésen negyedfél évig, a közelebbi kerületi ülésekben s a tegnapi ülésben a városi követek által oly annyira kimerítettek, — most nem kívánván, egyedüla kerületi ülésekre szorítkozik, és mivel azok magokra már diplomaticai formát is ruháztak, a Praesidiumot, a jegyzői hivatalt és censorokat a városok követeinek befolyása nélkül kijelölték, — utasítása folytán ezen eljárás ellen ellentmond, és ünnepélyes óvását ezennel kijelenti. A jelen országgyűlést illetőleg kéri a Rendeket, miszerint a városok által választandó Censorokat elfogadni, s azoknak jogait az 1608 : I. t. ez. értelmében fentartani méltóztassanak. Nem mellőzheti el Borsod vármegye követének ez úttal megjegyezni, hogy a kir. városok voksai régenten, midőn 80,000 nemes ember gyűlt össze a Rákos mezején, nem úgy állottak, mint 1: 75-liöz, hanem ha a tisztelt követ ur egyik derék tudósunk diplomaticáját olvassa, meggyőződhetik arról, hogy akkoron a szab. kir. városok küldöttei zászlóikkal ugyanott százankint jelentek meg, s hogy számítása e tekintetben nem áll. A kiküldendő országos deputatiót illetőleg kijelenti, hogy a városokat az 1790: 67. t. ez. szerint coordinálni, s utasítása értelmében mindenek előtt a kir. előadásokat kívánja felvétetni. Nagy Pál {Sopronra.): a kerületi izenetet egész terjedelmében pártolja, a kir. városoknak naplóbirálókat és jegyzőt engedtetni kívánván, Zalamegye indítványozta választmány kiküldésébe is megegyez. Pribék Álltai {Unghm.): a kerületi izenetet elfogadja, a városokra nézve Borsodmegye követe nézeteit osztja. Bottka Iliire (Szathmárm.): a kerületi izenetek mellett szavaz, a városokra nézve a régi gyakorlatot fentartani kívánja. Tllliráiiszky Péter (Liptóm.): a kerületi izenetet elfogadja, de a záradékot kihagyatni, a kir. városok ügyében a régi divat fentartását, kívánja, — azonban censor választását nem ellenzi. JankOYicll László (Veröcze): a kir előadások felvételére szavaz; a pesti sérelemre nézve utasítása nem lévén, e részben Krassómegye követével tart; — a kerületi izenetet csak a záradék elhagyásával fogadja el, — a kir. városok ügyére vonatkozólag kijelenti, hogy azok coordinatióját a királyi előadások után azonnal felvétetni kívánja, — Zalamegyének a választmány kiküldése iránti javallatát el nem fogadván, a városok által választandó jegyző és censor megadásába belenyugszik. Markovich Gusztáv (Pozsegam.): a királyi előadásokat felvétetni, — a kir. városok helyzetét a rendszeres munkák felvételére balasztatni, s azoknak jegyzőt és naplóbirálót megadatni kívánja. Kálmán Sándor {Jász és kunkerület): a pesti sérelem tárgyában utasítása nem lévén, azt nem pártolja, hanem a kir. előadásokat felvétetni kéri. A kir. városoknak naplóbirálót enged. Fogtllüy János (hajduvárosok): gróf Ráday törvényesen elválasztott követnek eltiltását sérelmesnek tartván, a kerületi izenetet elfogadja, a városok ügyében a jász és kun követet pártolja. lVenckheilll Béla báró (Békésm.): Ráday gróf elválasztását törvényesnek, eltiltását sérelmesnek tartván, ez okból a kerületi izenetre szavaz. A királyi városokat, mig rendezve nem lesznek, a coordinatióra utasittatni kívánja — naplóbirálót azonban nekik enged. Percnyi Lajos báró (Ugocsam.): a kerületi izenetre szavaz; mert Ráday grófot törvényesen elválasztott követnek, az eltiltó rendeletet pedig sérelmesnek tartja. Lengyel Pál {Szeged város követe): utasításának megfelelni kívánván, küldőinek azon óhajtását jelenti ki, melylyel határozottan kötelességévé tették, hogy t. i. mind a kerületi, mind az országos ülésben azon méltó sérelmeiket és aggodalmaikat, mely a múlt országgyűlés folyama alatt a 4-ik Rendre voksaik megszorításából keletkezett, mindenek előtt orvosoltatni kérje. Ezt ugyan a kerületi ülésben már megtevék a kir. városok követei, de oly szerencsések nem voltak, hogy a 3-ik Rend kérésük igazságát elismerte volna, azonban a tegnapi országos ülésben örömmel hallá kir. Személyünknek igazságos nyilatkozatát, miszerint a sz. kir. váiosokat jogaikban továbbá is fentartani, s voksaikat százados törvényekben kRzabott és még eddig meg nem másított mód szerint fogja beszámítani; — e szerint magát azon kellemetlen helyzetből, hogy ha az előbb említetteket meg nem lehetne nyerni, ez esetben utasítása szerint az Országgyűlést hagyja oda, és térjen haza, — kimentve találja; egyébként meg van győződve, hogy a 3-ik Rend azon törvényeket, — melyek a thozó hatalom közös megegyezésével alkottattak, s melyek a kir. városoknak az országgyűlésen ülést és szavazatot adtak, — felforgatni nem akarja, mert epen ezen törvények erősítették meg a 3-ik Rendnek is az országgyűlésen képviselői jogát; — ugyanis, úgymond, feltéve, de meg nem engedve, minő érz :st gerjesztene a Rendeknél egy városi követ azon száraz kijelentése, a mint nekik a kerületi ülésekben hallani kellett — s ezt mondaná: ennek vagy amannak a megye követének voksot nem adok, nemde azonfelül, hogy actiót kapna, méltó szemrehányással illetnék öt, s azt mondanák, ez oly alkotmányos törvényen alapul, melynek felbontásával alkotmányunknak
