1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 4. ülés
41 hogy Ráday gróf eltiltásával nem csak a sarkalatos törvények egyikét, mintal-ae 9-dik czímjét az 1723 • 32. törvénycikket, de a szabad választást is megsértve látja, ugyanazért e sérelmet a kerületi izenet záradékának elhagyásával óhajtja felterjesztetni; minthogy azonban küldői a többi sérelmeket is kiválnak felterjesztetni, ő a királyi előadások felvételére igen, de azoknak felterjesztésére nem szavaz. A kir városokra nézve elfogadja Komárom véleményét, annak folytán a coordinatiót jövőre kívánja felvétetni — napló bírálóik választásába azonban megegyez. Rllílnyánszky Sámuel báró (esztergomi káptalani követ): az 1791: 13. t. ez. rendeleté szerint mindenek előtt a kir. előadásokat, azután az országos sérelmeket kívánja felvétetni; ha azonban a kerületi izenet többséget nyerne, az izenet záradékának kihagyása mellett szavaz, mert az az országgyűlési tractatusba ütközik, s ha a Rendek tanácskozásainak sikerét látni óhajtják, szükséges, hogy tanácskozzanak és felterjesztéseket tegyenek. Túróczmegye követének megjegyzi, hogy az egyházi rend censorokat soha sem kívánt, s most sem kíván. Pákozdy Zsigmond {Baranya): mindenek előtt utasításánál fogva a kir. előadások felvételét annál inkább sürgeti, mert Fejedelmünk Ígérete által biztosítva vannak a Rendek, hogy úgy az eddi'»orvosolatlanul fenmaradt, mint a felterjesztendő sérelmek orvosoltatni fognak; ezek bevégzésével a sérelmek felírás utjáni felterjesztését kötelességének tartja. A kir. városokra nézve részint utasítás hiányánál, részint azért, mert voksot adni az országgyűlés rendezése előtt nagy dolognak tekinti, azt tőlük megtagadja; a kerületi ülésekben az elnökséget és jegyzői hivatalt szintén nem tartja megadhatnak, azonban censorok választásában megnyugszik. Ifunkár Antal (Veszprémmegye): azt kívánja, hogy a Rendek dolgozzanak, s e végből, habár a kerületi izenetet pártolja, mégis annak záradékát kihagyatni kéri, — a kir. előadásokba is belebocsátkozik, de minthogy tapasztalásból tudja, hogy a kir. előadások hátralékban nem maradnak, de a sérelmek még legio számra elintézésre várnak, a sérelmeket kívánja előlegesen felterjesztetni. A kir. városok jobb állásukat kívánatosnak tartja, hanem per excerpta a városok coordinatióját tanácskozásba venni nem óhajtja, s ez okból Zalamegye indítványát nem pártolhatja, — naplóbiráló választását azonban nem ellenzi. Mihályi Gábor {Marmaros megye): miután a többség a kerületi izenet felvétele mellett látszik nyilatkozni, ezen többségnek hódol, hódolnak számos küldői is, kik habár az Országnak egyik végső csúcsán, a hidegszak majdnem legridegebb tájékán laknak, mindazonáltal midőn a haza közérdeke, annál inkább alkotmányos lételüknek meggyengítése czéloztatik, annak törvényszerű orvoslására segédkezet nyújtani mindig készek, s azoknak megbízásából valamint az alkotmányos jogokat, úgy egyes testületeknek és személyeknek jogait védelmezni kívánja; mert valamint a Felséges Király jogait szentnek és sérteíhetlennek lenni óhajtja, úgy a nemzet jogait is fentartani törekszik, minthogy ezeknek megtartásával erősödnek a Fejedelem jogai is. Ezek előre boc-átása után a pesti sérelemre — miután az közsérelemnek vétetik — beFő taglalásába küldőitől veendő utasításig be nem bocsátkozik, fentartja azonban magának ahhoz szóllási jogát, — s most egyedül az orvoslási módra vonatkozólag, véleményét ekkép adja elő: Hazánk fennálló törvényei, és a thozási gyakorlat bármely sérelem orvoslására —■ kétféle módot ismer: az egyike felírás, s ha ez nem segít, az 1485. évi 6. t.-czikk értelménél az Ország nádora tiszti kötelességénél fogva közbenjár az Ország és a fejedelem közt, és helyre állítja a költsönös bizodalmát; de most a pesti sérelem — mellyet szóló őszintén megvallva nem tart oly nagy sérelemnek, minő az volt, midőn 1825-ik évi Országgyűlés előtt a haza csendes polgárai, törvényes testületnek tisztviselői a Commissariusok által fegyveresek közé vétetvén, ide-oda hurczoltattak — orvoslását elérc^ni ezélzó felírás a Főrendekhez meuesztendő izenetben lévő ragaszték folytán, olyan mint egy fenyegetődző kitétel, mely sem a törvényekben, sem pedig a thozási gyakorlatban nem gyökeredzik, miért is ezen záradék kihagyását szükségesnek tartja. Komárom megye követe még az 1811-iki Országgyűlés alatt említett ragasztékot hozván fel, melyre válaszolni kívánván, előadja, miszerint az akkori esetben azon kívánat nem foganatosíttatott; a mi pedig 0 Felsége czíme iránt felmerült felírást illeti, midőn a Rendek kijelentették, hogy mig ez iránt válasz nem jő, felterjeszteni semmit sem fognak, megjegyzi, hogy ezt a Rendek azért tevék mert nem tudták diplomaticae annak nevét, kihez a felírást felterjeszteni kívánták. Most a Rendek azt mondják: hozzunk törvényeket, de azokat a törvényhozás másik factorával ne közöl-és censort adui óhajt. Sz< talannak /1 L clUlll 011*1 I * • ÜZitpáry József gróf {Torontói megye): a kerületi izenet záradékát törvényellenesnek és czél tartván, azt elhagyatni kívánja. A kir. városokra nézve követtártának nyilatkozatához hozzájárul.
