1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 4. ülés
40 Zoltán JállOS (Szabolcs): küldői megbízásából az országos sérelmeket a kir. előadásokkal kapcsolatosan kívánja tárgyalás alá vétetni. A pesti sérelemre nézve pedig kijelenti, liogy azt eldlegesen és magánosán kell felterjeszteni, s mig ez meg nem történik, utasitás hiányában más tárgy felvételébe nem egyez. A kir. városok ügyében, mindazok folytán, a mik itt előadattak, a régi szokást fentartatni óhajtja, azonban óvás mellett megegyezik abban, hogy maguk közül censorokat válasszanak. BollllS János {Arad): Tegnap két sarkalatos kérdés merült fel: az egyik: a kir. előadások felvételén kezdodjék-e a jelen Diaeta? mint azt az Elölülő ajánlá, vagy mig a szóllás-szabadsági sérelem orvosolva nem lesz, semmi más tárgyba ne fogjunk; a mai ülésben ismét két kérdés merült fel: 1-ször, tehet-e elölülő oly indítványt, mely a kerületi határozatokkal összeütközik, avagy annak felolvastatását gátolja? 2-szor, a kerületi izenet záradéka megmaradjon-e? Ezeu kérdések elég bőven megvilágittatván, azokhoz csak röviden kíván szólani, ugyanis ezen országgyűlés kezdetén a törvényhozó test függetlenségét veszélyeztető véletlen eset adta elő magát, mely, ha meg nem történik, a kir. előadásokba való bemenetelére szavazott volna; de most az ősi alkotmányos rendszernek teljes egészségben fentartása kötelességévé teszi, hogy 0 Felségéhez felírás küldessék, melyben az eddig történtek felemlittetvén, a kir. propositiók is megemlittessenek, s egyúttal kijelentessék, mikép a Rendek ezen nagy sérelmek folytán a többi tárgyaknak rendes, nyugodalmas és bizalommal való folytatására magukat képteleneknek érezvén, ő Felségétől mielőbbi megnyugtatásukat kérik. A záradék elhagyását azért kívánja, mert ez által Ö Felségének nem kényszeritett, hanem önként kínálkozó alkalmat nyújtunk a kir. előadások végén adott királyi szavához képest még felterjesztendő sérelmeket is, hogy idő haladék nélkül kegyelmesen orvosolja. Pécliy Manó gl’óf (Abaújm.): Az idő rövidsége s szerénysége egyaránt parancsolják, hogy azokhoz, a mit előtte szólók oly bőven kifejtettek, csak néhány megjegyzést tegyen. A kir. előadásokban meg van pendítve a visszakapcsolt részek ügye. Zaránd megye követét itt látjuk ugyan, de Kővár követei meg sem hivattak, Tolna követei nicsenek itt, — hogy ezekkel mit kell tenni, az iránt az 1498:1. t.-cz. rendelkezik, — ezek nélkül tanácskozni lehet. (Ulászló 1. decr. 108. §.) Pest megye egyik követe jussától eltiltatott, és e szerint az országgyűlés kiegészítve nincs. Már most kérdi: lehet-e törvényeket ily állapotban alkotni, bir-e a törvényhozó test azon higgadt nyugalommal és komolysággal, mellyel annak bírnia kell? Sértve vannak ez által az 1791: XIII. t.-czikk azon szavai: „SS. et 00. ad Regni comitia citi'a omne ponendum impedimentum comparaturi11. Sértve van a képviselői függetlenség, mely Európa minden müveit nemzeteinél a főszerepet játszik. Küldői meghagyásából: a sarkalatos törvényeink ellen teendő indítványokat határozottan ellenzi, s a kerületi izenetet egész kiterjedésében pártolja. A városok szavazati jogára nézve kijelenti, hogy a Diaeta coordiuátiójáig a régi szokás mellett marad, önnön nyilatkozásaik megbirálására nézve censorok vátasztását nem ellenzi, s ezt, valamint azt is, miszerint azon óvásra nézve, melyet Szepes megye követe nem sikerült ügyvédsége következésében tett, nehogy küldői a naplóban olvasván, hogy kővetők a 3-ik vagy 4-ik lévén a szólásban, hallgatása által abba megegyezett, ellenóvását a napló-könyvbe beiktattatni kéri. Olgyíty TitllS (Pozsonym.): Zala és Zemplén megyék követei gyanánt ő is a kormányt mindenkor a Király személyétől elválasztja. Csongrádot sziutén pártolja. A felveendő tárgyak sorára nézve kijelenti, hogy először is a pesti sérelmet kívánja előlegesen felvétetni, s azért a kerületi izenetet egész terjedelmében elfogadja. Ráday grófra pedig megjegyzi, hogy őt még akkor is követtársának és a Rendek táblája törvényes tagjának fogja elismerni, ha bírói Ítélettel elmarasztaltatnék is. A sz. kir. városokat küldői is engedményekben részesíteni kívánják, de nem a tanácsokat, hanem az összes polgárságot, s még ez meg nem történik, marad a régi szokás mellett. Szüts Antal {Győrmegye): mindenek előtt kijelenti, hogy a tanácskozás alatt levő tárgyak két napi vita után teljesen kifejtve lévén, előadását röviden következő kérdésekkel kezdi meg: valljon a királyi előadások vétessenck-e fel, vagy a kerületi izenetek illetőleg a pesti sérelem terjesztessék-e fel. Ámbár ő abban: hogy Ráday kir. decretum által a feljöveteltől eltiltatott, sérelmet lát, mert ez által megsértetett a szabad választási jog, megsértetett az I. Rész 9-ik czímje, — mert a bírói Ítélet kimondása előtt, midőn a követségtől eltiltatott, Ráday gróf már tényleg büutettetett; — melyet hogy orvosoltassek, szükségesnek tartja; de ezt csak felírás utján kívánja eszközöltetni, úgy hogy abból a kerületi izenet záradéka kihagyassék, mert midőn ezen sérelem orvoslása a kormánytól kéretik, a kormányhoz bizalommal és nem kényszeritőleg kíván járulni. A mi a sérelem felterjesztését illeti, kijelenti, hogy utasítása szerint az eddig még orvoslást nem nyert régi sérelmeket is a kir. előadásokkal együtt kívánja felterjesztetui, a pesti sérelmet azonban ezektől elválasztani, s annak a szóllás-szabadságon ejtett sérelemmel leendő együttes felterjesztését óhajtja. A városoknak szavazati jogot mindaddig, mig az országgyűlés rendezve nem lesz, adni nem kíván, s ennélfogva a választmány kiküldetését is feleslegesnek tartja, de nem ellenzi, bog) censorokat magok közül választhassanak. Urillényi József {FehCrmegye): röviden előadja, miszerint gróf Ráday törvényesen elválasztott követnek jelen nem léte törvénytelen, annál inkább, mert az a kormány rendeleté által történt. Krasso )e által ennek mentségére felhozott okokat egyedül véleményen alapulóknak nyilvánítja, s kijelenti: meg
