1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 4. ülés
39 kir. városok dolgában Zala megye indítványát pártolja, különben a coordinatióig nekik nagyobb io^oknt adni nem kíván. * J ° Koller Ferencz (Budavárai): küldőinek megbízásából kéri a 4-ik Status törvényen alapuló szavazati jogának megadatását, s a városi küldöttek törvényes kivánatinak bővebb tanácskozásba vételét sürgeti, s nem biszi, hogy a Kendek azon szép mondást: „quod tibi non vis, alteri facere noli“ figyelmen kívül fogják hagyni, mert édes hazánk boldogitásának, a mü, ipar és intelligentiának előmozdítása sikeresen csak egyesült erővel érhető el. Zsedényi Etluárd (Szepesmegye): előadja, hogy miután Borsodmegye követe az általa vázolt képet már aranyrámába foglalta, nincs egyéb hátra, mint hogy azt a miskolczi teremben felakaszsza és csodálásában örömét találja — melyben őt gátolni nem kívánja, s csak azt kívánja megjegyezni, hogy ő mint törvényhozó csak ott akar közreműködni, hol ötét nem festett remények, hanem a valósán az élethez kötik. Elölülő szepesi követnek megjegyzi, miszerint elölülői jussaira nézve ha meg nem nyugodott volna őt attól, hogy a kir. előadások felett tanácskozzanak, semmi el nem mozdította volna; hanem az által hogy a tegnapi ülésben a Rendek azt, miként Krassó megye követének állítása a kerületi ülésbe foglaltassék, elfogadták, részéről a többséget, és azt, hogy a többség nem kiván a kir. előadásokba bocsátkozni, felismerte, megnyugodván, felolvastatta a kér. izenetet, egyébként ő maga részéről továbbra is a kir. előadásokat kívánná felvétetni, ugyanazért a szepesi követet felszóllitja, hogy erre nézve észrevételeit adja elő. Zsedónyi Ede (szepesi követ): A többségnek ily módoni kijelentése által képviselői jussát veszedelmeztetve látván, óvását szükségesnek tartotta; egyébiránt a többséget másra nem magyarázhatja, minthogy a fenforgó izenetet a kir. előadások előtt tanácskozásba venni kívánja, továbbá is csak az izenetnek tartama iránt szavazatát kijelentheti. Hogy az izenet sérelmet foglal-e magában, arról többet szólani nem akar, mert a Rendek közérzése azt annak vette; de hogy a kérdéses záradék felesleges, sőt ártalmas, arról meg van győződve. Megtartása mellett három ok hozatott fel: 1-ször, hogy a sérelem súlya a Főrendek által is éreztetvén, azokat pártolásra bírni fogja; kik, hogy Komárom követének szavaival éljen, a perplexitást, melybe ezen táblát helyheztetnék, e záradékkal megérthetik. Mellőzve tehát azt, hogy ily módon mindazon sérelmet, melyet e toldalék nélkül a Rendek felterjesztenek, súlyosnak nem is tartják, maga Komárom követe az abból eredő perplexitást elismeri, — kérdi szóló: valljon áthozó test előreláthatásával összefér-e e záradék, melyből perplexitás eredhet? Somogy és Komárom követe észrevételeit, melyekkel a kerül, izenetnek mindenek előtti felolvasását sürgették, akár a gyakorlatot akár a népképviselői jussát tekintse, magáévá nem teheti; küldői a kerül, üléseknek a törvényhozásban oly döntő befolyást nem tulajdonithatnak, melyek szerint elhatározó végzéseket hozhassanak, és igy meg sem engedik, hogy a leér. ülések rendszabást tehessenek az országgyűlési tanácskozások folyamata és rendje iránt; ezt pedig elismerné, ha a kerületi izenetek mindenek előtti felolvasásának szükségét pártolná. Egyébként hivatkozik az előbbi, de különösen az 1825-iki országgyűlésre, s bátran azt állítja, hogy a kér. izenetek felolvasása előtt nem csak az elnök vagy követek által indítványok tétettek, hanem azok tanácskozás alá sem vétetvén, fel sem olvastattak, és az országos írások közé nem iktattattak. A szóló minden követnek azon jogát, mellyel a kerületi izenetek fel nem olvastatását indítványba hozhassa, világosnak tartván, attól elüttetve látná lenni őt akkor, midőn az elolvasás előtt a szóllástól eltiltatnék. Az ily előadásoknak egyedüli bírája az országgyűlésen kijelentett többség, melyet vagy felkiáltás vagy egyenkinti szavazásból felismerni lehet. A tegnapi ülésben az elölülő kijelentésére Zala követje, felelt, s utánna több követ és az elölülő a városok indítványához szóllottak, Csongrád követe az izenet felolvasását sürgette, de nyilatkozásai altalános felkiáltás nem követte, s habár 15 követ kijelentése után az ülés eloszlott, a tárgy megvitatása a mai napra halasztatott. Ma többen szóllottak, sok még szóllani akart, s még is a többség, némi felkiáltás után, az izenetnek felolvasása mellett kijelentetett. Ezek folytán szóló világos joga szerint kívánja, hogy ily körülmények közt nem felkiáltás, de a szólni kívánók teljes kihallgatása után a többség kimondódjon, annak az Elölülő által felkiáltás melletti kijelentése ellen óvást tesz. Azonban ezen többség által küldőinek azon kívánságától, hogy először a kir. előadások vétessenek fel, elüttetvén, a kerül, izenet felett véleményét nyilvánítani fogja. Prónay Gábor báró (Turóczm.): Az esztergomi követ beszédjére válaszul azt nyilvánítja, hogy forrón óhajtotta ő is az országgyűlését, melyben a nyílt sebek orvosoltassanak, azért még sem hozza ki abból, hogy először a kir. előadások tárgyaltassanak, hanem annak épen ellenkezőjét, hog} t. i. a sérelmek orvosoltassanak. A pesti sérelemre nézve megjegyzi, hogy azt ő is nagy séielemnek taitja, s hogy ellene csak egy voks nyilatkozott, mely a kerületi ülésben árván maradt ug}an, már turera akadt, de hála Istennek csak oly voksra, mely a többekkel együtt csak egy voksot számit. O a keni éti izenet felolvasását pártolja. A sz. kir. városokra nézve mindenben Zalával kezet^ íog, az es} íazi rendnek azonban, azon okoknál fogva, melyeket Torontál követe előadott, ccnsort adni nem
