1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877

1839 / 4. ülés

38

«•erjesztő eljárás-e ez? de folytassuk a történteknek sorát. Több törvényhatóság kellőleg indokolt felírásokkal járult a kormány elé, hogy szűnne meg már a törvény egyoldalú magyarázásával, sőt midőn polgártársaiknak veszedelmét közelíteni látták, kérték a kormányt, hogy rendkívüli országgyűlés tartassék s a törvény kétes rendeletéi magyaráztassanak; azonban mind e fiúi bizalommal telt nyilatkozatok hideg, érzéketlen, semmit mondó feleletet nyertek, a kormány ezen vérző eseteket természeteseknek találta a rendkívüli országgyűlés megtartása pedig pusztán megtagadtatott. Kérdi ismét az elnököt, létezhet-e ily esetben kölcsönös bizalom? De folytassuk tovább a történtek sorát: habár a rendes országgyűlés ideje elérkezett, egy törvényhatóság a követválasztásban gátoltatik, a kormány parancsából megfosztatik egy orgánumától, melyben bizalmát helyezte és igy sértetlen joga a nemzetnek a hatalom szava által elenyésztetik, s kérdi ismét: létezbet-e ily esetben kölcsönös bizodalom? hogy tehát az szerencsésen helyre álljon, szükséges, miszerint a kormány bizonyítsa be, hogy azt helyre állítani szándéka, neki kötelessége, az, miként a sérelmes panaszok előterjesztése által a polgárok állását biztosítsa, kötelessége őket a bírói önkény alól megmenteni, mert nincs annál súlyosabb csapás a közállományok tekintetére, mint az önkény, midőn bírói hatalom köpenye alá burkolódzik.

De ha e tekintet nem is állana, lehetetlennek tartja mindaddig, mig a pesti sérelem orvosolva nem lesz — bármi tanácskozásba bocsátkozni; mert, kérdi, mily anyagokból áll az országgyűlése — nemde első része az ottan megjelenő személyek, továbbá a szóllás-szabadság — ha tehát a törvényhatóságok orgánumai eltiltatnak a megjelenéstől, akkor az, az anyagi résztől fosztatik meg, s igy a szólás-szabadságát sem használhatván, Országgyűléseink vagy elenyésznek, vagy nevetségesek sorába alacsonyodván, az önkénynek hív szolgái lesznek! — Nem lenne az szabad magyar polgár, kinek szivét szomorú aggodalommal el nem töltené, ha visszaemlékezik, hogy a múlt három év alatt minő sértések követtettek el közállományunk jogain, — írnunk, nyomtatnunk a kormány engedélye nélkül — ámbár törvényünk erre nincsen — nem szabad, most már szabadon beszélni sem szabad, sőt büntettetik, de mi több, törvényhatóságnak törvényesen megválasztott követe az országgyűlésen való megjelenéstől eltiltatik! Ila tehát szabad nemzetnek jellegét veszteni nem kívánjuk, ezen sérelmek orvosoltatásával foglalatoskodnunk kell. Szóló az izenetet s annak ő Felsége kegyes színe elé leendő felterjesztését egész terjedelmében pártolja. A szab. kir. városok ügyében kijelenti, hogy egy országos választmány kiküldésébe megegyez, de mindaddig, mig annak javallata nem tárgyaltatik, sem censor, sem jegyző választásába nem egyezik.

Elölülő: Somogymegye követének előadására megjegyzi, hogy nálunk ép úgy mint más alkotmányos országban, sőt az absoluta monarchiában is, hol önkény nem uralkodik, a bírói hatalom független lévén, a biró hozott ítéletére nézve ép ezen függetlenség, folytán egyedül lelkiismeretének felelős, és a törvények palástjával van fedve.

Mire Somogymegye követe kijelenté, hogy az előlülő észrevételére azt kívánja megjegyezni, hogy állítását átalános elv gyanánt mondván, azt jelenleg senkire sem alkalmaztatta.

Előlülő is ez értelemben kívánja szavait vétetni.

Doillillicll Sándor {Horvátországi követ) : a kerületi izenet, a sérelmek, a városok, az egyházi rend, s a jelen nem lévők követeinek szavazat adása avagy megtagadása felett folyt vitatásokból meggyőződött, hogy a kir. előadások hosszú időre való elhalasztatása előre látható, minélfogva küldői utasításánál a kir. előadások felvételére, a kir. városok rendezéséig pedig egy jegyzőkönyvi censor megadására szavaz.

Lnka Sándor {Hont megye): a kerületi ülések hasznát nagynak tartván, mindent a mi annak állását csak legkevésbé is veszedelmeztethetné, elháritani kívánja, és ez okból jövendőben is mindig a kerületi ülések határozatait illetőleg izeneteit felolvastatni kívánja. A pesti sérelmet illetőleg kijelenti, hogy mindaddig, mig ez orvosolva nem lesz, bármely tanácskozásba bocsátkozni nem kíván, s a kerület, izenetet szórul szóra pártolja. A kir. városok kívánságát teljesíthetőnek nem tartja, s ez okból Zaláin egye követének indítványát el nem fogadhatja.

Lónyay Gábor {Zemplén megye): hosszan fejtegeti azon okokat, melyek őtet arra bírták, hogy mindenek előtt a pesti sérelem orvoslását sürgesse, s ez okból mig az orvosolva nem lesz, a kir. előadásokba bocsátkozni nem kíván, egyébként a kerületi izenetre szavaz. A városok dolgában utasítása nem lévén, a küldöttség kinevezésében meg nem egyezhet, a ceusorok választását azonban nem ellenzi.

l'ulszky Ferencz {Sáros megye): ítélet előtt büntetés nem létezhet, ezen elv szentségét fentartatni ki'ánja, s előadja, hogy a pesti sérelemben azok, kik sérelmet nem látnak, védveiket az ellene indított pei gyűlöletes czímében keresik; de kérdi: nem más világban állnak a politikai vétkek a nemzet előtt mint más vétségek? — ma bűn az, mi holnap erény — Illésházy hűtelenségi perben halálra ítéltetett, s a reá következendő évben az ország nádorává választatott — sőt nem jöhetnek-e oly idők, melyekben a becstelenség bélyege, mely egy politikus vétkes homlokára üttetik — a Nemzet előtt fényes mártírkoronád változik? a pesti királyi reseriptumot törvénytelennek tekinti, minthogy a nemzet törvényhozási joga függetlenségét akadályozza, s ez okból a kerül, izenetet egész terjedelmében elfogadja. A szab.