1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 4. ülés
senkit sem szabad választanunk. Mi a constitutionalis életünk végső pontjához közelgetünk, s a válnonton állunk, melyen vagy a maradékaink áldását kiérdemelhetjük, vagy átkát vonhatjuk magunkra, a szerint a mint a fenyegető veszedelmet vagy elhárítjuk, vagy legszentebb jogainkat végképen eltemetni engedjük Két mód van sérelmeink orvoslására: „a felterjesztés“ és a „nemcselekvésés ezen két módhoz úgy maga mint lelkes küldői nevében is ragaszkodik, mert a midőn a II. András aranybullájának az ellenszegülést megengedő intézkedése az 1687: IV. t.-cz. által eltöröltetett, vette kezdetét a nemzetnek a n^mcselekvési joga. S ezek alapján mindaddig, mig e sérelem orvosolva nem leend, a vis inertiae-vel élni kíván és semmiféle tanácskozásokba nem bocsátkozik, s az országgyűlési tanácskozásokat megszüntetni kívánja. A kir. városoknak ügyében kiküldendő biztosságot czélszerünek tartja, azoknak coordinatiójuk alkalmával a megyékkel arányban levő szavazati joguk megadása ellen kifogása nincs. Árva megye követének Csongrád megye érdemes követének elnöküsködésére vonatkozó kijelentésére azt kívánja megjegyezni, hogy Árva megye követének eszméi nem tiszták, mert Csongrád megye követe előterjesztésében a haza jogait és szabadságát védette, és igen lelkesen védelmezte, ez pedig nem elnöküsködés, ha azonban Hazánk szabadságainak védelme elnöküsködés, akkor hiszi, hogy Árva követét az elnökség vágyával ki sem fogja terhelni. Elölülő erre megjegyzi, hogy e helyen az Elnökséget ő tartja fenn, s ha szükséges lett volna Árva követének előadására válaszolni, ezt ő maga is megtette volna. Iíaske Sándor (Kassa város követe): vájjon a kerületi ülések diplomatiai erővel birjanak-e, e kérdés taglalásába bocsátkozni nem akart, mert mikép kétségkivüli, hogy a kerületi ülésekből izenetek és javallatok kerülnek a Rendek elé, szükségesnek tartotta volna, hogy a Rendek egyenlően befolyást vegyenek azoknak hozatalában, de fájdalom tényleg ez nem úgy áll, mert habár a 4-ik Rend az első kerületi ülésben az iránt indítványt adott be, hogy sarkalatos törvényeink értelménél fogva a szab. kir. városoknak megillető befolyások elismertessék, ugyanazon ülésben ezen indítvány elvetésére ezélzó másik indítvány elfogadásával, a szab. kir. városok a 3-ik Rend által ezen befolyás vételből egészen kizárattattak. Nem szándéka azon okokat előszámlálni, melyek szólót arra bírták, hogy a censorok és jegyzők választását sürgesse, mert eléggé ismeretesek azok a múlt országgyűlésről, midőn a városi követek beszédjei ép ellenkezőleg lettek a naplóba felvéve, mint a hogy elmondattak. Zala megye indítványát az okból pártolja, mert ezt oly eszköznek tartja, melynek elfogadásával a városok jogainak gyakorlása ellen felgördült nehézségeket a legbiztosabb és legrövidebb utón elérni lehet. A kir. előadásokra nézve kijelenti, hogy azokat mindenek előtt felvétetni kívánja. Szncllicll Károly (Bács megye): Árva követének megjegyzi, hogy Csongrád megye követe csak kötelességét teljesítet! e akkor, midőn a Rendek initiativa jussának fentartása végett felszóllalt. A felolvasott kerületi izenetre vonatkozólag megjegyzi, hogy a pesti sérelmet valóságos sérelemnek tartja, s ennek folytán a kér. izenet és felírás mellett szavaz. A tárgyalási rend megállapítására nézve az Elölülőt kéri, miszerint jövőben mindég első sorban a kér. izeneteket vétesse fel, mert ezekben fejlődik ki a nemzeti erő és az értelmiség, melyeknek hasznát mindenkor tapasztalják, — és tapasztalták következményeiben. A kir. városok követeléseit méltányolván, óhajtja, hogy az 1790. és 1827-iki regnicolaris deputatióknak javallatai vétessenek fel, s addig mig e részben valami nem történne, nem ellenzi, hogy maguknak naplóbirálókat választhassanak. Elölülő kijelenti, hogy már a kerületi izeneteket felolvastatta, s hogy egyebet nem akart elölülői jogainak védelmezésénél. Beöthy Lajos (Heves megye): Kinyilatkoztatja, hogy a Rendeknek a törvények értelmében kötelességük volna a kir. előadásokat mindenekelőtt felvenni; de, úgymond, ugyan e törvények azt is rendelik, hogy a sérelmek minden országgyűlésen orvosoltassanak, most azonban mivel e törvénynek e részben elég nem tétetett, azokat a kir. előadások előtt is felvenni törvényesnek es igazságosnak tartja, kivált a fenforgó sérelmet, mert itt eszébe jutnak elölülő azon szavai: „hogy midőn nagy baj éri kedvenezünket, akkor felemelkedünk“, — a mi kedvenezünket, az alkotmányt énnél nagyobb baj és sérelem alig érhette, mert meg van sértve a képviselői választás törvénye, azon törvény, melyen leginkább sarkallik és nyugszik a jólét, s kérdezi: állhatunk-e itt, mint egy szabad nemzet képviselői? s biztosítva van-e képviselői állásunk szabadsága? Véleménye szerint nincsen, mert szabadságot csak törvény biztosit, itt pedig nem törvényről, hanem egy parancsolatról van szó, mely Pestmegyéhez érkezett, s mel}ről nem mondhatni hogy törvény. Legfőbb feladatunk tehát a sérelem orvoslását mindenekelőtt sürgetni, mert ennek orvoslása előtt nyugodtan nem felelhetnek meg a kir. kívánságnak, s ezért mielőtt a pesti sérelem orvosolva nem lesz, semmiféle tárgyalásba bocsátkozni nem kíván. A városok ki' ánságát illető' e0 kijelenti, hogy küldői nem azon okból, hogy méltányosnak vagy törvényesnek tartanák a városok kívánságát, hanem azon okból, mely a nemzetben azon nagy ideát szülte, mely a Coordinatio Comitiorum czímü nagy munkában foglaltatik, a választmány kiküldetését, valamint censorok választását nem ellenzi. Marczibányi Antal (Trencsénmegye): A pesti sérelem feletti tanácskozás folyama alatt nézete szerint a Rendek már a kir. előadások tárgyalásába is beleereszkedtek, mivel azokban a sérelmek fe o y O*
