1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 4. ülés
34 magában foglalja, melynél fogva Debreczen Magyarországhoz visszacsaphatott, Debreczen városnak szavazati joga egyenesen garantirozva lett. Az előlülő által kitűzött kérdésre nézve oda nyilatkozik, hogy mindenek előtt a kir. előadásokat, azután a sérelmeket kívánja felvétetni. Tárkonyi Aűám (Temes megye): szintén óhajtotta volna a kerületi izenétek felolvasását, de utasításánál fogva a kir. előadásokat kívánja felvétetni, — ha pedig ezzel elüttetnék, hozzájárul a kerületi izenethez; a kir. városokra nézve — valamint azt, hogy a városok napló-birálót és jegyzőt kebelükből választhassanak, nem ellenzi. Kiss András (Krassá megye): szükségesnek tartja a kerületi izenet felolvasását, és addig e tárgy érdeméhez való hozzászólást magának fentartja. Elölülő: a nádori itélőmester által felolvastatta a pesti sérelem iránt tegnap beadott kerületi izeneteket, melyek után elölülő még egyszer felkéri a Rendeket, miként a sérelemnek mindenek előtti felterjesztésétől elállván, a kir. előadásokat vegyék fel, s az esetre, ha ettől elállani nem akarnának, legalább hagyják el azon záradékot, „hogy addig, mig e sérelem orvosolva nem leend — más tárgyba bocsátkozni nem kívánnak“, mert ezáltal a két tábla közt az egyesség önként megszakadván, ily szokatlan megszorítás a tliozó test természetével meg nem egyeztethető erőltetést foglalna magában, mely a Fejedelemmel a kölcsönös értesítést is lehetetlenné tenné s az országgyűlés fonalát félbe szakítaná. Kiss András (Krasső megye): hosszassan tartó beszédében előadja, hogy küldői látván, hogy a Király és a Haza közötti oly kívánatos bizalom megrázkódtatva légyen, annak helyreállítását legsürgősebbnek ismervén, kívánják a kir. előadásokat mindenek előtt felvétetni, de evvel kapcsolatban óhajtják a sérelmek orvoslása végetti felírást, azonban az elölülő által kihagyatni kért záradékkal. Poszavctz Zsigmond (Szerem megye): megegyez az elölülő kívánságába, hogy a kir. előadások felvétessenek, s hogy a kerületi izenet záradéka kihagyassék, — a kir. városokra nézve nem ellenzi, hogy jegyzőt és napló-birálókat maguk közül választhassanak, Zalamegye indítványát a kiküldendő választmányra nézve nem pártolja, minthogy már az 1791. és 1827-iki országos küldöttségek javallatai fenállanak, hanem megegyez, hogy per excepta vétessék fel a városok rendezése. Beiliezky Ágoston (Zólyom): küldői megbízásából kívánja először a szóllás-szabadsággal a pesti sérelmet egybeolvaszfatni, s mindenekelőtt orvoslás végett ő Felsége kegyes színe elé felterjesztetni; a kerületi izenet záradékát pedig elhagyatni kéri. Kifejté továbbá, hogy Zólyommcgye Rendei mély aggodalommal szemlélik azon súrlódásokat, melyek a két tábla közt oly gyakran és oly hosszan tartóan ismétlődnek, s ezek alatt a drága idő nem a nemzet polgári alkotmányába becsúszott hibák javítására, nem annak a jelen kor kivánataihoz alkalmaztatására, nem a nemzeti jogban ejtett sérelmek orvoslására, — s közkivánatinak betöltésére, — hanem részint a nemzeti jogoknak s elveknek elméleti feltartására fordittatnak, s ez által megakadályoztatik, hogy némely közérdekű tárgyak kegyelmes Felségünk elé terjesztessék. Ezen okból mindenekelőtt kívánják küldői, hogy a thozó test elrendezését tárgyazó munkálat felvétessék és elinte'ztessék. Mert a thozó testet lényeges alapnak tartja azon jobblét és boldogság lakásául emelendő épületének, melyre hiába készíttetik a fedél, mig oszlopai kölcsönös láncz szemeivel egybefüzve és megerősítve nincsenek. A mi pedig a sz. kir. városok ügyét illeti, ezek iránt utasítása nem lévén, küldői jóváhagyása reményében kívánja, hogy azok törvényes jogaikban megállapittassanak és Censorokat is kapjanak; mert, úgymond, tapasztalásból tudja, hogy a kir. városok csak in oeconomicis úgy mint a vármegyék a helytartótanács — úgy ők a Camara alatt állanak, s hogy a kir. Commissariusoktól való függést sem ismeri el nagyobbnak, minthogy ezek csak a tanács restauratiója alkalmával cai.didatust tehetnek; mely alkalommal, ha a polgárok észreveszik, hogy a Commissarius egy vagy más Candidatust előmozdítani kíván, jaj annak, mert ekkor készek a kijelölt tagok közül a legalkalmatlanabbat megválasztani, mintsem egy a Commissarius által ajánlott tagra szavazatokat adni. Szentiványl Károly (Gömör): már most vérző szívvel elmondhatjuk, — mond szóló — hogy nincs az a jogunk, mely a legközelebben elmúlt évek gyászos viharai közt a Nemzet szabadságait mindig szorosabb korlátok közé szorítani kívánó s naponkint merészebb kormány által meg ne sértetnék. Egy jogunk volt, melyet még eddig megtámadni nem mert, de már most ezt is megtámadja, és pedig a szabad választási jogot, melyet gróf Ráday törvényesen elválasztott követnek, — az ellene indított bélyegző per ürügye alatt követsége hivatalától történt elmozdittatása által megtámadott. Maga a per is törvénytelen, mert tette büntetés alá nem tartozik, mert az ellene alkalmazott törvények esetére egyátaljában nem alkalmazhatók, küldői is a pert, mint ártatlan ellen indítottat, a majd előadandó okoknál f°o' a megszüntetni kívánják, s igy az elmozdító parancs megyéje részéről sérelmesnek tartatván, mert ártatlanul büntet, mert ártatlant kihallgatás nélkül büntet — mit hazai törvényeink tiltanak, — mert a szabad \álasztási jogot sérti, mert elvégre a Rendek táblája belső elrendezési jogát sérti; s azon felül következéseiben is rémitő, minthogy ezen tovább-tovább terjeszkedő minden jogot lábbal taposó kormány gróf Ráday perbefogattatásával csak az első lépést tette meg még nagyobb törvénytelenség elkövetésében, s ha a Rendek e sérelem orvoslását lelkesen nem fogják sürgetni, — a kormány eleinte ki fogja mondani, hogy ezt szabad választani, ezt nem szabad választani, később, hogy kit válasszunk, s végre, hogy
