1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 44., 45., 46. és 47. ülés
181 XLIV., XLY., XLVI. és XLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1839. október 7., 8., 9. és 10-én. Elölülő: SZERENCSY ISTVÁN kir. személynök. TÁRGY: Az úrbéri törvény módosítása, és a diaetai költségek tárgyában a Főrendek viszon izenete. Pest és Somogymegye az 1832/6. V. törvényczikkbeu az úrbérre nézve még most módosítást tenni nem kívántak. Az 1. §.,mely által az 1832/6. IV. törvényczikk 6. §-ának rendelete akkép világosittassék, hogy a jobbágy úrbéri telkének haszonvételét minden valláskülönbség nélkül zsidóknak is eladhassa. Elölülő' előterjesztése következtében, azon okból, hogy a zsidóság a házaló kereskedéstől és uzsoráskodástól elvonattassék, s a földmíveléshez szoktattassék, másrészt, hogy ezen engedmény a keresztény jobbág} oknak előre látbato ménnél kevesebb kárával történjék, azon feltétel a törvény szövegébe felvétetett, hogy ily esetben a megvett telket a zsidók maguk tartoznak mívelui. Nagy Pál azt hiszi, hogy a czel csak úgy eiettethetik el, ha a zsidó maga az ekeszarvát megfogja, s azért ezen módosítást teszi: „maga kezeivel mívelje a telket“. Pártolta Sárosmegye, ellenzetté Csongrádmegye, nem kívánván a zsidók sorsát éppen most, midőn annak emancipatiója czéloztatik, a keresztények helyzeténél roszabbra helyezni, kiknek szabad mezei munkájukat cselédeik által elláttatni. Helyeslést nyert. — Beregmegye kimondatni kívánta, hogy az esetben, ha zsidó jobbágy lesz, szombaton s más zsidóünnepen maga helyett más munkást állítani köteles legyen. Gömörmegye az 1791: 32. t. ez. épségben tartása mellett kimondatni kívánja, hogy zsidó telket csak ott vehessen, hol eddig lakott. Besztercze, Sebnecz, Béla, Körm'őcz, Libet és Bakabánya városok hasonló észrevételeket, illetőleg óvásokat tettek. Györmegye mindaddig, mig a zsidók a művelődés magasabb fokára nem emelkednek, s szokásaikat a nemzetéhez jobban nem alkalmazzák, őket nem csak polgárosítani nem akarja, de ezen engedményben sem kívánja őket részesíteni. Veszprémmegye a zsidóknak keresztény cselédek tartását is megtiltatni kívánja. — Ezen indítványok elejtettek. A 2. §., mely a IV. t. ez. 12. és 13. §-ainak, s illetőleg a hármas K. I. 40. czímének rendeletét világosítja — részint módosítván, a) annak erejét a leányágra is kiterjeszti, b) az elbecsülést egyedül a belső telekre határozza, c) a végrehajtásra nézve a politikai utat rendeli — lényesen változott. Abauj, Ung, Bihar, Szabolcs, Szatmár, Heves, Gömör, Torna, Bereg, Zemplén, Sáros, Liptó, Vas, Túrócz, Mármaros, Nógrád, Veszprém, Somogy, Győr, Nyitva, Hont, Bars, Baranya, Árva, Mosony, Soprony és Esztergom, összesen 27 megye az I: 40. czírnét épségben tartatni, s annak rendeletéit a külsőségre (Extra villanum) kívánták alkalmazni. Csanádmegye kimondatni kéri, hogy a földesúr a jobbágyot se külső se belső telkéből ki ne becsülhesse. Ekként a jelen határozat az egész §. változtatását szükségesnek tévé, az a kerületi ülésre áttétetett. A 3. §. a pálinka-főzési jogot a zsellérekre is értetni rendeli, de kimérését még a jobbágynak is elkobzás terhe mellett tiltja. 4. §. a telki járandóságot 1832/6. VI. t. ez. 3. §. csupán a legelőre veszi. 5. §. 1832/6. VI. t. ez. 7. §. ezen szavaihoz: „bármiféle termesztményeinek‘ ezen szavak „és készítményeknek“ tétetni javasoltatott. Ezen §. szerint a sóárulás szabadon bárki által gyakoroltatbatik. Ezen §-ok kerületi szervezete megbagyatott. A 6. §. a füstpénznek ezüst értéket adott. Ez alkalomból ±s6- grád s több megye kérdést intéztek az iránt, váljon az úrbéri tartozások is ezüstpénzben értetnek-e ? s ha nem mind, melyek értetnek ezen pénznemben? Elnök azt ajánlja, hogy szorosan \ett úibeii tartozások igen is ezüst pénzben, a szerződésiek pedig a szerződés értelmében lennének megveendők, mire nézve egy átalános törvényczikk alkotását szükségesnek látja. Elfogadtatott, s ezen §. is a kerületre áttétetett. 7. §. a fonásbeli kilenczedet csak oly földek után lehet megváltani, melyek mint len- vagy kenderföldek az úrbéri tabellában ki vannak jelölve. A 8. §-nál a \ II. t. czikk 5. §-a első pontjának azon értelmet adja, hogy fél- és negyed-telkes jobbágy is egy egész napot eg} húzómban tartozik dolgozni. Meghagyattak. A 9. §. a földesúri munkát makacsságból elmulasztó jobbág} ra a teljesítendő munkán kívül, gyalogra egy, igásra két forint büntetést szab, s a bíráskodás módját meg határozza. 10. §. kerületi szerkezetére nézve, hogy jövendőre megengedtetik a jobbágynak, tartozására és adózására nézve külön örökös kötéseket tenni, sőt azokat szabad egyezés utján, eg} átalános összeg letétele mellett örökösen is megváltani, mely felbontható nem lészen. Azonban a kir. adományból szar 46*
