1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 44., 45., 46. és 47. ülés
182 mázott haszonvételek ily úrbéri kötések tárgyai nem lehetvén, ha azokba foglaltattak is, az örökösök által visszaszereztethetnek. Elnök a megváltás elvét nem ellenzi, csak azt kívánja, hogy ő Felségének felügyeleti joga itt is fentartassék, s hogy az ez által megcsonkítandó fiskálitásért a fiskusnak kárpótlás adassék. Tiítrliy sopronyvárosi követ: A mit a Rendek a §. elején adnának, azt ismét a végén elveszik a fentjelzett kivétel által; mit eddig világosan egy törvény sem tilt, különben nem létesülhettek volna újabb időben a községeknek örök megváltása, s melyeknél a szerződések a kir. haszonvételekre is kiterjesztetnek; ha tehát ez itt kimondatik, a jobbágyság helyzete rosszabb lesz a réginél. Miért is ajánlom, hogy vagy hagyassák ki ezen záradék a szerkezetből, vagy legalább az I. R. 58. 59. czímei, melyek a rationabilis passiót megengedik, abba iktattassanak. Alldrássy (Esztergom) az elnök kiváltságának 2. pontjára megjegyzi, hogy a fiskalitások nem a kamara jövedelmét képezték, hanem jó hazafiak jutalmazásául átadattak a fiskusnak, ha tehát ezen jövedelem megcsonkittatnék is ily örökmegváltás által, azért még sem követelhet kárpótlást. Nem lehetvén szebb adomány annál, mint az, hogy az ily megváltás által százezrek szabad polgárokká lesznek. Pártolja a sopronyi indítványt. BllSSUl Herman (Horvátország) ezen elvet már azért sem pártolja, mert az democratikus elveket foglal magában. Papszász [Heves): Oly régen várt törvényt, melytől oly nagyszámú polgár boldogsága függ, azon polgároké t. i., kik eddig önkény alatt tengődtek azon hazában, mely nekik vajmi keveset adott, mondom, oly törvényt, mely csak magvát képezi egy jobb jövendőnek, s melytől biztosabb politikai helyzet várható, küldőim forró kebellel várják. Az elnöknek a fiskus eljárására vonatkozó indítványára nézve megjegyzem, hogy Magyarország polgári alkotmányon, nem pedig közigazgatási formákon alapul, s nem a feudal rendszer maradványa, mert e nemzet szabadsága polgári alkotmányával egykorú. Nem a fejedelem adott a magyarnak szabadságot, de a nemzet önkénytesen s egyezkedés útján adta át bizonyos jogait a fejedelemnek oly feltétellel, hogy őt törvényei szerint kormányozza. A fiskalitás egyébként nem a fejedelem, hanem érdemes honfiak tulajdona. Horvátország követét pedig figyelmeztetem, hogy a hajdan oly hatalmas Róma épp az ily aristokratia miatt bukott meg, mert az, mint a történetből tudjuk, makacs volt. az emberiség szavára nem hajtott, s igy a roppant birodalom népségének csak kis része bírván tulajdonnal, bukása természetes következménye volt. Ha Horváitország is ily aristokratiát kíván, azt hiszi, hogy hasonló sors fogja érni. Elnök ismét kijelenti, hogy az örökös kötéseket elegendőnek tartván, a királyi haszonvételek iránti szerződéseket illető tilalmát elnökileg kimondja. A sopronyi indítvány a többség által pártoltatván, ezen szakasz is újabb szövegezés végett a kerületi tanácskozásokra áttétetett. 11. §. A községek jegyzőinek időközbeni elmozdítására nézve határoztatok, hogy ahoz a földes úr jóváhagyása is megkivántatik, fenhagyatván a törvényszékhez a birtokon belüli feljebbvitel. 12. §. A jobbágyok árva vagyonának összeírása a IX. t. ez. 6. §-a esetében egy példányban a törvényhatósági levéltárban is letétetni rendeltetett. 13. §. szerint a törvényszékek az lírbéri pereket egyenesen a helytartótanácshoz felterjesztethetik. 14. §. Az úri munkát resten, vagy a földes úr kárával végrehajtó jobbágyra a 9. §-ban megjelölt büntetés alkalmazandó. 15. §. A kárbecslők megesketendők, s a szándékos kártevők tolvajok gyanánt büntetendők. 16. §. Az úrbéri rendbeszedés és összesítés ott is, hol még arányosítás behozva nincs, a tiszti ügyész felperessége alatt, az alispáni szék előtt a jobbágyok a keresetet megindíthatják. A perköltség a késedelmes közbirtokosokon rövid utón megveendő, ide nem értetnek azok, kiknek úrbéri birtokuk nincs. Ha a közbirtokosság az e tárgybani úri széket ki nem jelölné, a jobbágyok folyamodására azt a megye jelöli ki, s annak okvetleni megtartását elrendeli. — 17. §. Midőn mindkét részről a rendbeszedés ellen ellenvetés nincsen, az úriszéknek ez iránti Ítéletét a törvényszékhez és helytartótanácshoz felterjeszteni ezentúl szükséges nem lesz. Ezen perek a 18. §. értelmében a helytartótanácshoz felküldésük idősora szerint felveendők, róluk lajstrom vezetendő s minden három hónapban a megyével közlendők. — Ezen szakaszok változatlanul elfogadtattak.
