1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 42. ülés - 1839 / 43. ülés
180 számot nem ad rólok. Miben áll tehát biztosításunk? a Municipalis rendszerből kifolyó országgyűlésben, melynek életereje a szóllásszabadság; mert az oly igazságot, mely a néma falak közt csurgatja könnyeit, a hatalmasok gúnynyal illetik, s fel sem vesszik, hanem, ha az igazság közhelyeken bátran kiáll, a szóllásszabadság fegyverében, az ily igazságot a hatalmasok is tekintetbe szokták venni. Hagyjuk meg tehát ezen legnagyobb kincsünket s új törvényeket ne alkossunk előbb, mig a fenlevő sérelmeink orvosolva nem lesznek, kívánom, hogy a Nemzet ítéletét világosan és határozottan maga mondja ki, — ha a nemzet ezt teszi, annak a kormány kénytelen lesz hódolni, mert különben miért keresné a többséget oly gondosan a Rendek sorai közt, ha arra neki semmi szüksége nem volna? Mi azt hisszük, hogy felesleges törvényt arra hozni, hogy szóval felségsértési bűnt elkövetni nem lehet, mert azt mostani törvényeink is bizonyítják, mert különben kétségessé tennénk a fennálló törvényeket. — A Főrendek azon két veszedelmes elvére nézve, hogy a biróság nem felelős, és hogy szóval is lehet hűtelenséget elkövetni, — azt tartom, hogy a Rendek készebbek állhatatosan üzenetük mellett maradni, semhogy a Főrendek ezen elveit elfogadni; mert azt hiszik a Rendek, hogy kívánalmaink is felmehetnének? Részemről igen kevés bizalommal vagyok a Főrendek iránt, de a múlt és a jelen országgyűlés alatt szerzett tapasztalásom után reményem is oda van, hogy e tárgyban valaha a Főrendekkel megegyezhessünk. Mi lesz ennek a vége? az, hogy a tudakoló felírásra válasz fog érkezni, melynek következtében a kir. propositiók első pontját készséggel tárgyalni fogjuk, ennek megtörténtével az országgyűlés eloszlattatik, felírásunk pedig az iratok közt fog maradni, ez következménye lesz annak, hogy a junctimtól elállottunk, a Főrendek izenetét ez okból el nem fogadhatom, timeo Danaos et dona ferentes! A mi a harmadik szokást illeti, arra nézve rövid a megjegyzésem; az 1790: 56. t. ez. a felségsértési és hűtelenségi eseteket a Curia elé rendeli, az 1790: 12. t. ez. elhatározza, hogy a rendes törvénykezési eljárás parancsolatok által ne változtassék; — ha tellát a Curia a rendes eljárást nem követte, törvénytelenséget követettel, és igy az ily módon hozott ítéletek csak törvénytelenek lehetnek. Erre a Főrendek azt mondják, hogy 1794-ben erre vonatkozólag egy szokás keletkezett, mely szerint a Curiának Ítélni kellett. Midőn Pestmegye küldöttsége a kauezellárnál a megye e tárgybani feliratát átnyújtotta, ő Excellentiája maga világosan kimoudá, hogy a Curia az 1793-ki resolutio szerint Ítélt. Ez azon szokás, melyre a Főrendek hivatkoznak, s melynek alapja az, hogy a Curia úgy mint biró egy törvényellenes parancsot elfogadott, a mit neki tenni szabad nem lett volna. Azt mondják a Főrendek, hogy a nemzet ötven évig hallgatott. Helyesen teszik-e a Főrendek a nemzetnek ezen szemrehányást? hogy sérelmeit nem akkor sürgette, midőn az ellenség Ausztria fővárosát kétszer elfoglalta ! Ezzel a nemzetet csak arra tanítják, hogy akkor kell a sérelmek orvoslását sürgetni, mikor a kormányt veszedelem fenyegeti és az ellenség szorongatja. Ha én kormányférfi volnék, megköszönném a Főrendek ilyetén szolgálatát. Hazánknak municipalis törvényei vannak, a szokás nem arbitraria, mert Verbőczy azt mondja: ut consvecudo non sit contraria iuri naturali, gentium et positivo, sőt még a ius eanonicummal sem ellenkezhet, s igy a Főrendek által felhozott szokás sem alapul törvényen, s nem egyéb, mint iskolai kézikönyvben létező, de törvényes alappal nem biró theoria. A bírák felelősségére nézve Kálmán törvényei világosak, bizonyítják ezt az 1623-ki kir. propositiók 2. pontja, az 1659: 54. t. ez. stb. Egyébiránt, ha a Főrendeknek nem tetszik azon ítéleteket törvényteleneknek kimondani, kérjük meg ő Felségét, hogy hajtassa végre azon törvényeket, melyek a birákról szóiknak. Veszedelmes végre azon elv, melyet a Főrendek felállítanak, hogy a kir. fiskusnak szabadságában áll, a gyűléseken mondott beszédekért bárkit is perbe idézni, mert e szerint a kormány kijelölné azon embereket, kik a megyei gyűléseken ellene szóllaui szoktak, és a biró elé állítaná őket. Ez pedig hogy mennyire akadályozná a szóllás szabadságát, s mily mérvben tenné semmivé a közgyűléseket, mindenki előtt világos. A végrehajtó hatalomnak több hatalma nem lehet semmi esetben sem, mint a mennyit neki a törvény átadott. Pártolom az előbbi üzenetet.
