1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877

1839 / 42. ülés - 1839 / 43. ülés

175

czeljat elérte. Azt hitte, hogy ezentúl nem titkosan és önkényesen, hanem rendes törvénykezési mód és gyakorlat szerint fognak ezen perek megitéltetui; - de úgy, a mint a dolog áll - nem újul-e meg a nem zetnek korábbi sérelme? hiszen e szerint czéljától egészen elesett, mert fentartatott a Commissionalis eljárás, es csak annyiban változott, hogy már ma nem idegenek külföldön — hanem, a mi ennél fájdalmasabb saját biráink által honunkban gyakoroltatik ezen kárhozatos mód. Ezen eljárást pedig bevett szokással törvényesíteni akarni, igen túlzott, mert oly szokás, mely az 1723:56. t. ez. alkotásának czéljával nem csak ellenkezik, hanem attól eltér, s azt egészen kiforgatja: törvényes szokás nem lehet; — ez küldőim nézete. Végre azon kérdésre: kell-e mindjárt új törvény alkotásához fogni vagy nem? Zala. Somogy, Vasmegyék értelmében nyilatkozom, s az előbbi izenetet pártolom. A

Fráter Pál (.Nógrádmegye): Zalamegye követének előadását magamé* teszem, s a Főrendek azon állítását, miszerint ők a törvényszerű szóllásszabadság és a nyilvánosság barátinak vallják magukat, de e mellett a végrehajtó hatalomnak határtalan jogokat tulajdonítanak, valamint a bíráknak korlátlan függetlenségét megóvni kívánják, összehasonlítom a bolygó tűzhöz, mely a föld gyomrából eredvén, az utast veszélyes helyekre vezeti. A Főrendek ezen elvei olyanoktól származhatnak, kik__nagyrészt a kormány vagy bíróság tagjai lévén — hatalmuk mámorában elfelejtették, hogy nekik is lehetnek utódaik, s hogy a kormányzás nem köttetett a nemzetségekhez. A Főrendek ezen válaszukban vagy manifestuinukban, vagy, helyesebben, prokátori replikájukban megütköznek a kormány és biróság elleni kifejezéseinkben. Azokról, mik itt a kormány eljárásának törvénytelenségéről mondattak, többet nem szólok ; a bírói függetlenségre megjegyzem, hogy a Főrendek által gyakran s nevezetesen gr. Ráday követségének kérdésében is felhozott 1790-iki országgyűlésről fel nem lehet tenni, hogy az, mint organicus országgyűlés, ne birt volna annyi előrelátással, hogy ha a bírákat még a törvényhozástól is függetlenné teszi, akkor merő illusióvá válik az alkotmány. A Főrendek azt mondják, hogy az 1791 : 56. t. ez. meghatározta a híítelenségi esetekre a bíróságot s igy az általa követett eljárás ellen nem lehet a nemzetnek panasza. Igaz meghatározta ezen törvény a bíróságot, de, nem tűzvén ki különösen az eljárást, jele, hogy azt a többi perekben követendő perbeli eljárással egyenlővé akarta tenni, különben úgy, mint a Commissiónál, úgy itt is különösen kitűzte volna azt. A Főrendek erre nézve a szokásra hivatkoznak, de a mellett, hogy ezen szokás nem hozatott nyilvánosságra, ezt magok a Főrendek is csak úgy mellesleg említik. Kijelentem, hogy mig b. Wesselényi, Balogh, Kossuth perei miatt levő sérelmek orvosolva nem lesznek, addig új törvényalkotásához nem foghatok: s igy a Főrendeknek az absolutismusra vezető ezen viszonizenetét el nem fogadhatom, mert, hacsak egy gondolat támadna bennem annak elfogadására, átkoznám azt, mint a mely az alkotmány felforgatására segédkezet nyújtott.

Vietoris László (Trencsénmegye): Utasításának felolvasása után kijelenti, hogy, miután a szóllás szabadságán ejtett sérelmek orvosoltatása a kir. előadások előtt sürgettetni rendeltetik, s miután a Főrendek válaszukban a Rendek erre vonatkozó érveit meg nem ezáfolhatták, válaszukat el nem fogadhatja. A híítelenségi esetre vonatkozólag megjegyzi, hogy puszta szóval hűtelenséget elkövetni nem lehet. Meg van a szóbeli kihágásoknak a rendes bírája, a megye, mely az ily sértésekért a bűnöst azonnal megbüntetheti, sőt szükség esetében személyes elfogatási is elrendelhet. S igy midőn b. Wesselényi a gyűlésben mondott szavaiért híítelenségi bűnben elmarasztaltatott, megsértetett ezzel a nemzetnek törvényes szóllásszabadsága, megsértetett a jegyzőkönyvek szentsége, a mennyiben ezek mellőztetvén, a legaljasabb embereknek, a titkos politiának feljelentése alapján vizsgálatok eszközöltettek. Lj törvények hozatalát maga is kívánja, de előbb a régieken ejtett sebek orvosolandók.

Zmeskal Móritz (Árva): Politikai hitvallásom, hogy az embernek vele született természeti joga a szóllásszabadság, s kész vagyok minden eszközhöz nyúlni, hogy az fentartassék, de irtózom minden szabadosságtól, s azt korlátozni legfőbb kötelességemnek ismerem. És mivel azon határ, hogy hol kezdődik és hol végződik a szóllás törvényes szabadsága, tür\éu} által nincs kijelölve, azért a törvényt világosítani szükségesnek tartom, küldőim azt óhajtják, hogy azok, kik ezentúl híítelenségi perbe idéztetnek, szabadon védelmezhessék magukat, hogy katonai erővel el ne fogazassanak, senkit előbb hűtelenségi perbe megidézni ne lehessen, mielőtt a vizsgálat meg nem

tétetett. .

Báró Bánffy László (Krasznam.): Megyém kétszáz éven át alig volt békességben, mégis oly

törvények alatt élhetett, melyek Európa legszabadabb szellemű nemzeteinek se válnának szégyenére, ilyenek Apaffy Conditiói, melyeket továbbra is megtartani kívánok. A Főrendek válaszának azon pontjára nézve, melyben azt állítják, hogy szóval is lehet valaki perduellis, csodálkozásomat kell kifejeznem, mert mennél magasabban áll valaki méltóságában, annál féltékenyebbnek kellene lenni becsületére. M r ha ezen felállított elv szerint bárkit hűtelenségi perbe lehet idézni, akár mentessék tel az a bíróság a ta , akár nem, megsértett becsületét vissza nem állíthatja senki, mert nevét a hírlapok, mint megfertőztetettet, az egész világban széthordják. De megsértetik ezáltal a nemzet legsarkalatosabb joga és szabadsága is. A bírói függetlenségnél a Főrendek a külföldi bírák hasonló függetlenségére hivatkoznak. En azt tartom, hogy Európában nem találkozott volna juri, mely a mi elitéit hazánkfiaira kimondta TMlna a \et est.