1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877

1839 / 2. ülés

16

megemlíti, liogy Erdély szinte oly alkotmányos ország mint Magyarország, és hogy Erdélynek sok olyan jogai vannak melyekkel Magyarország vagy soha sem élt, vagy legalább már ma nincs azoknak

birtokában.

Mindezeket'előlegesen kiegyenlítetni kéri. — Kéler Pál (Késmárk város követe) s utánnaLengyel Pál (Szegedváros követe) (az első olvasott beszéddel) élénken vitatták s erössen sürgették sérelmök orvosoltatását.

Klauzál Gábor (Csongrád): Ha nem történt volna az, a mi történt, ő is a naplók és (liaetalis Yíjság iránt kívánna rendelkezni legelőször, de oly tárgy jött szőnyegre, melyet egy pillanatig is halasztani lehetetlen. Országos sérelem ez, nem Pest megye sérelme (tetszés), mert képviselői rendszerünknek gyökerébe vág. Véleménye e tárgyban következő: 1-ször, hogy ezt előlegesen orvosolni kell; 2-szor, hogy orvoslása előmozdítása egyedül ezen tábla házi köréhez tartozik ; 3-szor, ki kell mondani a mit részéről ezennel teljesít, hogy gr. Ráday törvényesen lévén elválasztva, törvényes követe Pest megyének ;

4- szer, hogy még itt nem lesz, addig semmiféle tárgyba bele nem kívánnak ereszkedni a Rendek ;

5- szür, a sérelmet felírás útján kell felterjeszteni, kifejezvén abban, hogy a kormánynak ezen tette által az alkotmány minden garantiáját megsértve lenni látják. Utasítása ugyan még nincs, de reményű, hogy az csak országos sarkalatos törvényen alapulhatván, ezen véleményével nem lehet ellenkező.

Szegedy Sándor (Somogy). Szinte nincs még utasítása a Pesti sérelemre nézve, de van a szólásszabadságról, mely sokaknak a hívtelenségi és becsületvesztési pörbefogattatása által, — kik közé foglaltatik a pesti elválasztott egyik követ is, — megsértve van, midőn tehát Pest megye sérelmét, mint ezen kútfőből eredettel orvosoltatni kívánja, utasítását véli teljesíteni részéről is, s ennek folytán mig az orvosolva nem lesz, semmiféle tanácskozásba bele ereszkedni nem akar.

Yáglty FereilCZ (Sopron városa) úgy látja, hogy az indítvány, melyet tőn, még nincs eldöntve, hogy t. i. kér. Elnökökké, Jegyzőkké és Censorokká alkalmaztassanak. Elöadá: hogyan tartattak hajdan a mai kér. ülések, t. i. egy-egy kerületenként, hol pedig bizonyos összejövetelekben és hogy a mai rendszer nem régen kezdett divatba jönni, végre, hogy azokban, régi időkben mindég a kir. városok követei vitték a tollat. Régi követ társa (Palóczy László) azt rnondá, hogy igazok van a kir. városoknak, valamint a káptalanoknak, s a jelen nem lévők képviselőinek is, és mit hozott ki belőle? azt, hogy ha mindezen igazságok megadódnak, úgy a megyék nem lesznek egyebek, mint merő semmik, a szóló nem azt a következtetést vonja ki abból, hanem azt, hogy alkotmányunk ezen zavarjára nézve, rendet kell már egyszer tenni. 1825, 1830, 1832-ben mindig a coordinatióra utasittattak. 0 már csak azt kívánja, hogy akár választmány által, akár hogy? csak csináljanak már egyszer valamit.

Havas József (Pest város követe) utasítását felolvassa, melyben világossan benne foglaltatik, hogy a kerületi jegyzők, censorok és elnökök szőnyegre vétele alkalmával, a kir. városi követeknek is azokra leendő alkalmazása sürgettessék. A mi a szavazatát illeti, azt mind addig még itt áll, szakadatlanul sürgeti s akár mi legyen annak következése, attól el nem áll, s ne is kívánja senki, hogy attól bár ki kedvéért elálljon. — A Pest megyei tárgyra azt mondja, hogy nem látja által, miért nem volna kiegészítve az országgyűlés Pestmegyére nézve is? holott egy követe jelen van, a kir. városoknak pedig habár a a törvény szerint a 4 Statust teszik, s igazságok is elismertetik, joguk még sem adatik meg. Részéről még ez nem történik, kész mindenben ellenökre tenni a Rendeknek, s ha nekik szavazat nem adódik, azon lesz, hogy másnak se adódjék.

Zmeskál Móritz (Árva). Annak eldöntetését, lehet-e gr. Ráday követ? vagy nem? biró elébe valónak tartja, valamint azt is hiszi, hogy a ki actió alatt van, követ nem lehet, mert szabad embert kell választani követnek, már pedig a ki pörbe van idézve, az nem szabad. Ennél fogva a Pesti dolgot nem is tartja sérelemnek (visszatetszés), utasításánál fogva mindenek előtt a -kir. előadásokat, utánnok a sérelmeket kívánja felvétetni, valamint Kővárra nézve is felterjesztést kíván a végből, hogy bivattassék

tr

meg 0 Felsége által.

Lipovniczky YillllOS (Bars): Minden társaságnak czélja boldogság, ennek eszköze szabadság, ennek őrje, a szabad szóllás és irás, mely utolsók ha sértve vannak, le van rontva az első is. Éppen ezt látja pedig veszélyesittetve a Pesti dolog által, s ennek folytán az indítványt midőn ezennel pártolja, megyéjének — mely a szabad szólásnak a múltkor 13 áldozatot adott, — mind utasítását, mind legfőbb érdekét hiszi előmozditani.

Laczkovics János (Temes) mindenek előtt a kir. propositiókat, azután a sérelmeket, ezek közt a szóllás szabadságot kívánja felvétetni. A Pesthez intézett kir. leiratban megsértve látja a prima nonust es a szabad választást, de még e tárgyban utasítása nem levéli, másról kívánna tanácskozni.

Papszász Lajos (Heves) a pesti sérelmet minden sérelmek közt kiemelvén, kifejté, miként alkotmányos országban csak törvény parancsolhat, és hogy gr. Ráday törvényessen lévén elválasztva, itt jelen lehet, részéről mindaddig, mig ezen segítve nem lesz, semmiféle tanácskozásba nem ereszkedik.

I)oák Ferencz (Zala): sajnálja, hogy ezen tárgy oly hidegen vétetik, mintha ez csak olyan tárgy \olna, mint például valamely káptalan függetlenségének kieszközlése. Országgyűlésre követet küldeni nem csak jog, hanem kötelesség, különben a törvényben büntetés van hozzá szabva. Pestmegye