1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 21. ülés
112 XXVII., XXVIII., XXIX., XXX., XXXI. és XXXII. KERÜLETI ÜLÉS. 1839. évi julius 20., 21., 22., 24., 26. és 27-én. Elölülők: DEÁK FERENCZ (Zala) és ZSEDÉNYI EDE (Szepesin.), TURÁNSZKY PÉTER (Liptóm.) és SZENTIVÁNYI KÁROLY (Gömör). TÁRGY:A pesti sérelem tárgyában készítendő 4-dik izenet, az úrbéri törvény magyarázata. Jul. 20-án a pesti sérelem tárgyában készítendő 4-ik izenet élvéül Pázmándy Dénes {Komárom) javaslatára megállapittatván az: miként azon esetben, ha az 1790: 13. t. ez. sorozatot alapit meg, akkor kétségen kivül legelső annak a záradéka: „adquam SS. et 00. citra ponendum impedimentum comparituri“ stb. Folytattatik az urb. törvény magyarázatja. A IV. t. ez. 12. §-nak Esztergom által indítványozott I. R. 40. czíme ide tartozó értelmének magyarázata elevenittetvén fel: ezen kérdések fejtettek ki: 1. úrbéri utón történjék-e ezen esetben a kibecsülés vagy a via politica? 2. azon törvény czímzete: „divisio inter Fratres“ kiterjesztethetik-e a leányokra? 3. belsőségre értetik-e csak, vagy külsőségre is? 4. javításait, és ba telket a 6. §. értelmében vette — pénzét — hogyan kell megtéríteni a jobbágynak. Az 1., 2., 3-ik kérdés szavazatra bocsáttatván — elsőre nézve politikai eljárás választatott; 2- nál a nagy többség a leányokra hajlott; 3-ik csak a belsőségre szorittatott; 4-re nézve felkiáltással abban lön a megállapodás, hogy a belső telekbe fektetett javítás aránylag igen is megtérhessék. Jul. 21-én (vasárnap) a pesti 4-ik izenet felolvasásán kivül egyébb nem történt. Jul. 22-én. Hulltál* Antal (Veszprémm.): előterjeszté, hogy azon esetben, midőn valamely jobbágy több fiút hagyván maga után, s a földes úr a telket eldaraboltatni nem engedi, vagy a telek a minimumot y4 nem haladván meg, együtt maradni kénytelenek legyenek-e, s a telek a legidősb nevére irattassék, a többi testvér pedig 18 vagy 12 napot szolgáló (házas vagy házatlan) zsellérnek vagy a gazda cselédjeinek tekintettessék-e? SzentlYíínyi Anzellll {Nógrád), Nagy Pál {Soprony): ezt aként magyarázza, hogy ha egy ház alatt laknak — cselédek, ha pedig külön házakat építenek a telken, házas zsellérek — elfogadtatott. A 12., 13. §-nál (elmozdítás) még ezen kérdések fordultak elő: 1-ör az elmozdítás úrbéri utón történjék-e vagy választmány által ? 2-or: birtokon belől vagy kivül terjesztessék-e a helytartó tanácsra ? 3- or: a helyt, tanácsra nézve határoztassék-e az idő a megvizsgálásra? 4-er: ki vigye az elmozditási költségeket, a vesztett fél-e, vagy mindenkor a földes úr? A szavazatok eredménye lön: hogy az elmozdítás (mind a kibecsülés) a 12. §. ó), c) eseteiben 1. választmány által történjék, melytől az 2. a törvényszékre, innen a helytartótanácsra, birtokon belől, fel terjesztessék; 3. s azt előlegesen megvizsgálni tartozik; 4. a költség mindig a földes urat, semmi esetre sem a házi pénztárt terhelheti. Julius 24-én a VI. czikk 2. §. Klauzál Gábor (Csongrád), a tiltott bormérést az elkobzáson kivül, miután a törvény különbféleképen kijátszattatik, pénzbeli, p. o. annyiszor, mennyiszer 5 frt büntetéssel korlátoltatni, ezen summát nem a földes úrra, hanem a fundus publicusra hárittatni kívánta. Szavazattal elesett. Julius 26-áu. Miután a Főrendek 4 válaszra nézve azt el nem fogadni, és eddigi nézeteiknél megmaradni, minden hozzászóllás nélkül elhatározták; — a Rendek 1. Yárkoiiyi Áílálll (Temes) a titkos pábukafőzés és mérésre nézve hasonló indítványt tőn, de ezt is hasonló sors érte, elégnek találtatván az elkobzás, és felmaradván urb. utón a kárkövetelés. 2. Marczibáliyi Álltai (Trencsén) az utolso kikezdésre (pálinkafőzés) a) miután e szavak: „a jobbágyoknak, de csak önmagoknak“, oda is magyaráztatnak, hogy itt a zsellérek kizáratnak, a törvényt ezekre is világosan kiteijesztetni, b) a kolompár élesztősre megkívántaié gabonamennyiséget raeghatároztatni kívánta. Első igen, de a második el nem fogadtatott.
