1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 21. ülés
113 3. Deák Fereiiez (Zala): az üst- vagy kazánpénzre nézve, miután itt az a visszaélés történik hogy egy jobbágy az egész falu pálinkáját kiméri, és az uraságnak csak 2 frtot fizet, a törvényt úgy ki\ánja \ ilágosittatni, hogy mind az, ki azzal e szerint is él, fizesse az üstpénzt. A törvény (mindenki, a ki azokkal él) éppen ez értelemben világosnak találtatott. 4. Hertelendy Móritz (Torontói): a pálinkafőzést a gabonára is kiterjesztetni akarta. Mint új engedmény ezúttal el nem fogadtatott. 5. Nagy Pál (Soprony): az üstpénzre nézve az ezüst értéket kitétetni kívánta, ez egyébként egy §-ban foglaltatni rendeltetett. 6. Bóllis Sámuel (Szabolcs): Gabona alatt e megyében a rozs értetvén, ennek folytán a jobbágyság által a törvény eme szavai oda magyaráztatnak, hogy búzából stb. főzhet, miért is ezen hiányt világositni kéri. A törvény kitétele meghagyatott. Kende Zsigmond (Szathmár): A fenforgó törvény czéljával, mely éppen az, hogy a szegény nemes emberen ily esetben miként segittessék: költségkímélés és időnyerés tekintetéből a politikai utat látta czélirányosabbnak. Klauzál Gábor (Csongrád) és Szent-Miklásy Victor (Gömör): Ily lényeges kérdést — hol a jobbágytól hibáján kivül, csupán más kedvéért vagyona vétetik el, s úgy szólván expatriálódik — szoros birói Ítélet által kívánván eldöntetni, úrbéri útra szavaztak. Szentkirályi Mór (Pest): Szinte, hanem minden úrbéri kérdések elitélésére nézve egy állandó megyei törvényszéket kíván felállittatni. Deák Ferencz (Zala): E három czélt, u. m. költségkímélést, időnyerést és a tárgy fontosságát az által látta kiegyenlithetőnek, ha ez megyei választmány által (közügyész és törvényes bizonyság annak szükségképeni tagjai lévén) vizsgáltatnék meg, ettől a törvényszékre, innen a helytartó tanácsra, mindenütt birtokon belől, vitetnék. A határozat (mint már közölve van) ezen szellemben alakult. A 2-ik kérdésnek (leányság) Pillóczy László (Borsod): Utasításánál s megyéje helyzeténél fogva, hol sok olyan szegény nemes lakik, ki nem viheti mátkáját honba, hanem neki kell nejéhez menni lakni, az I: 40. czíme jótékonyságát legalább ezen esetre kiterjesztetni kívánta. Szeilt-Miklósy Vietor (Gömör): Utasítása hiányában megyéjének az adózó népet pártoló szelleméből indulván ki, minél ritkábbá kívánja tenni azon esetet, melyben a jobbágy vagyonától — bár mi szin alatt — megfosztassék, s igy a jelen esetet a nőnemre kiterjesztetni nem akarja. Perczel István (Tolna): Szinte azért is, mert „uxor sequitur conditionem mariti“ ennél fogva a férj tartozik lakhelyet adni nejének, nem viszont. Pillóczy László (Borsod) Feleli: miként nem csak a birtokos, hanem a szegény nemesről is kell gondoskodni. Azt kívánja a tolnai követ, hogy vigye haza a szegény mátkáját. Vinné bizony, de sokszor nincs hova; továbbá, ha valamely hajadon úgy bele szeretett a szűz pártába, hogy soha nem akarja letenni, ne legyen azért neki ily esetben lakhelye? Bernátll Zsiglliond (Ung): Hogy a magyar törvényhozás mindig galant volt a nőnemhez, tanúja a Corpus juris (a leányoknak kedvező határozat szintén közölve van). — A 3-dik kérdést, mi szerint a külső (extravillanum) együtt jár a belső telekkel, oly világosnak látták sokan, hogy szavazatra sem kívánták ereszteni; mig Deák megjegyezvén, miként a múlt országgyűlésen is a hermeuticának minden regulái szerint meg volt ezen czikk vitatva, akkor is sokan napnál világosabbnak látták, hogy a külsőség is értetik, de sokan szinte napnál világosabbnak tárták, hogy csak belsőséget kell alatta érteni; kifejté miként ezen dolognak más fekvése volt Verbőczy idejében, más pedig már ma. Ugyan is akkor könnyen kapott a jobbágy földet, de megfordítva nehezen az úr fóldmívelőt, csekély lévén a népesség, akkor tehát még nem nagy fontosságú dolog volt, ha az ekként elvett belső fundussal az extravillanum is elvétetett, mert kaphatott vagy irthatott helyette eleget a jobbágy; de már ma éppen ellenkezőleg áll a dolog; a szóló azért ex ratione legis csak a belsőségre szavaz (a határozat tudva van). — Az elmozdításnak (13-ik §.) is úrbéri vagy politicai utoni eszközlése kérdése felett Palóczy László azon oknál fogva, hogy ez a törvény úgy is a rósz jobbágy ellen hozatott — noha nem akarja ezt sem statáriummal kihajtani — mind az által ezen esetet az úrbéri hosszú útról annyival inkább kívánja elvétetni, mert a megyei választmányt biztosabbnak tartja olyan úri székeknél, minők már most divatba kezdenek jönni, midőn t. i. a földes úr, — minthogy sok úri széket kénytelen tartani — állandó meghívottakat, sőt elnököt, jegyzőt szinte rendest tart és azt fizetgeti is. Lónyay Gábor (Zemplén): Földes úr és jobbágy közt eldöntendő minden kerdesre nezve választott bíróságot (compromissum) kívánna behozni. A kérdés szavazat alá bocsáttatván, a voksok mindkét részről egyformán álltak. — Sopron NíUJjy Pál csak a b) és c) alatti esetekre szavazott. Ekkor Zsedóuyi Ede (Szépéi): azon javaslatára, hogy azok, kik választmányra szavaztak, ha egészben czélt nem érhetnek, legalább járuljanak a sopronyihoz, mi megtörténvén: az a)-ra néz\e az úrbéri út so*
