1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 21. ülés
Ill Tajnay János: A publica opiniót hasonlitá a járványhoz és divathoz, midőn t. i. egy nap a szűk gallért dicsérjük, másnap pedig már nevetjük — ily ingatag itélö bírónak soha nem fogja alárendelni elveit, a ki egyre hallgat, csak akkor szokott eszére térni, mikor már megbukik. Azon elvre, hogy kormány és király nem egy, csak azt mondja, miként ő gyermekségétől fogva, mindig úgy tanulta, hogy test a haza, lélek a törvény, fő a király, ennél több eszmét itt szükségesnek nem lát. Hiszi annálfogva, hogy nem sértheti meg jobban senki a hazát, mint ha a törvényt, mely annak, azaz a testnek életet ad, meg nem tartja. Gr. Andrássy György: „A citra ponendum impedimentum“ záradék érdekli nemcsak a kormányt, hanem a Rendeket is, ha tehát tanácskozhattak ott azon megyék nélkül, melyek magok voltak okai, hogy meg nem jelentek (Tolna, K.-Szolnok), miért ne lehetne azt tenni Pestmegye egyik követe nélkül is? Ezen erősség előtte semmit sem próbál. Gr. Draskovicll Sándor: Ha szokatlan a kir. propositiók elmellőzése, de nem szokatlanabb-e a szabadon választott követnek eltiltása? Gr. Andrássy Károly: Felel Tajnaynak a közvélemény iránti tanújára, hogy ha habozik is a közvélemény, de csakugyan egyszer conclusál. Gr. Almássy József: A közelítés eszméje ellenkezik elveivel ott, hol a törvény szoros, de a Főrendek nem tehetik, azonban az initiativa a Rendeknél van, ők tartoznak indítani. •• Gr. Zichy Ödön: Az országgyűlés e jelen állásának okát a bizodalmatlanságban keresi — — a főherczeg Nádor azon figyelmeztetésére , hogy kormány és Fejedelem egy, válaszolja, miként az alkotmányos országban fel nem állható elv, azért, mert egy részről a Fejedelem személye szent, melyet szóval is illetni nem szabad, de más részről az igazgatóság ellen alkotmányos polgárnak nem csak joga, hanem sokszor kötelessége felszóllalni, ha tehát különbséget nem lehet a kettő közt tenni, méltóztassék Főhgd. és a m. Főrendek valami más oly szót találni, mely a szólót az iránt biztosítsa, hogy midőn az igazgatási mód ellen felszóllalnak, a Fejedelem személyét nem fogják sérteni. Azután még gr. Széchényi István szólni akart, de a nádor az ülést berekesztette. Elölülő: SZERENCSY ISTVÁN kir. személynök. TÁRÓT: A főrendi viszonizenet felolvasása, a Főrendek részéről a sérelmek összeszedésére kiküldött bizottmányi tagok névjegyzéke közöltetik. Elölülő: felszóllitja egyrészről a hallgatóságot, hogy az országgyűlési tanácskozások méltóságával meg nem egyeztethető; de egyenesen az 1723: 7. t. ez. szigorú rendelete alá eső magaviseletével, különösen a nem tetszésnek egész világon szokatlan, nálunk is csak a jelen országgyűlés alatt előfordult sziszegés általi kijelentésével hagyjon fel, más részről az illető követ urakat megkéri, hogy mivel e részben legtöbbet tehetnek, utasítsák az oldalaik mellett levő ifjakat, hogy az ily tetszésnyilvánitások megszűnjenek, különben, ha sikere nem leend, szigorúbb rendeletekhez kell nyúlnia. Az ülésnek több tárgya nem volt. 1839. évi julius 25-én 29
