1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 17. ülés - 1839 / 18. ülés
101 telessen sem fogadták el, most kettőztetek kötelességünk a jelen veszedelmünkre czélzó vasi módosítást annál inkább cl nem fogadni, én részemről azt, hacsak küldőim parancsolni nem fogják, - mit azonban nem gondolok — vagy a többség arra nem kényszerit, sem most sem jövendőre el nem fogadom {Éljen.) Pribék Antal {Unghm.): Nem tartja ugyan, hogy az országos határozatokat változtatni nem lehetne, de okok alapján akarja azt, nem pedig csak igy úgy, ma fehéret, holnap feketét mondani; ily okot eddig nem látván s a jelen módosítás utasítása szellemével nem egyezvén, annak ellene szavaz Beöthy Lajos {Hevesm.): Felséges urunktól, kit dicsőült atyjának e jelen szavában: ..justitia est regnorum fundamentum“ örökösödni hitt akkor, midőn ahhoz részéről azt csatolta: recta tueri• fel nem tehetvén azt, hogy igazságos fájdalmaink mennél előbbi felterjesztésének a Főrendek részérőli gát lását helyeslené, a Karoknak eddigi elhatározottságok melletti állhatatos megmaradását javasolja T a homeopathiát leghatalmasb szernek tartván itt is, ennélfogva a vasi módosítást el nem fogadhatja, nem is tart attól semmit, hogy a diaeta eloszlattatik, mert ezt keletnek komoly állása nem engedi. — Ne szalajtsuk el tehát ez alkalmat és emlékezzünk Schillernek eme szavaira: „was im Augenblick ausgeschlagen, giebt keine Ewigkeit zurück.“ • • , Urillényi József (Fehérm.): Ámbár csekély reménye van, hogy ha valamely tárgy felett a főrendi Táblával 3 izenet váltatik, ekkor vegyes ülés tartassák és a tárgy ott döntessék el (nem tetszés). Kevésnek azon állítására, hogy az Oriens komoly állása nem engedi meg a diaeta eloszlatását, megjegyzi, miként ő abból nem azt következtette volna, hogy tehát halasszuk a kir. feladások targyaltatasát, hanem legalább az első pontra nézve az ellenkezőt; mert p. o. Angliában, ha ily esetben a kormány nem látszik félni a körülményektől, a törvényhozó-test maga szóllitja fel, hogy kérjen katonát — ugyanezen elvből nem helyesli Gömörnek azon nézetét, miszerint, ha bár általlátjuk is, hogy van szükség katonára, mégis előbb concessiókat kérjünk. Itt jelen tárgyra nézve a vasi módosítást elfogadja és azt szavazattal kívánja eldöntetni: ha lehet-e a záradékot úgy magyarázni, hogy mellette más felterjesztés is tétethessék. Iluilkár Antal (Veszprém): Azt kérdezni, magyarázzuk a záradékot, előtte annyit tesz, mint kérdeni bele menjünk-e a propositiókba? ez ismét azt, hogy tegyük félre a sérelmeket, melyeknek már nemcsak positivus (praeferens), hanem comparativus (magis praeferens), sőt superlativus praeferentissimus gradussai vannak. Mindezek végre oda intézteinek, hogy az illusiók országába menjünk vissza; a szóló azért az első záradék mellett (absque mentali reservata) szorosan megmarad. Jlistll József (Thurócz): Inkább közelíthet a Főtábla hozzánk, már csak azért is, mert nekik nincs utasításuk. A vasi módositást olyannak tartja, mely apródonként huzna be bennünket a propositiókba, a szóló pedig, ha meg kell lenni, inkább egyszerre és egyenesen kíván bele ereszkedni, mint igy; most azonban a vasi módositást el nem fogadja. Klillizál Giíbor (Csongrádi): A vasi tegnapi módosítás nemcsak a záradékból nem folyik, hanem azzal homlokegyenest ellenkezik, s igy azt nem közbevetett, hanem életkérdésnek tartom, de tartom egyúttal azt is — hogy bár azok, kik azon előadást pártolják, legjobb szándékkal vannak is — nem azt fogják elérni, mit óhajtanak, hanem az ellenkezőt. Itt elbeszéli, miként 16 megye volt — azok közt Csongrád — mely a pesti sérelmet csak lígy látta orvosolhatónak, ha addig semmi más tanácskozásba nem ereszkednek — sokan azok közül, kik most azt mondják, hogy ezen mód lenne legiidvüsb, akkor ellenünk szavaztak , ekként mi arra nézve is kisebbségben maradtunk, hogy dolgozunk ugyan, de csak kerületileg. Országos ülésben mi történt? hallatlan dolog, t. Rendek, miután absoluta majoritásunk nem volt, nem akartuk, hogy reális többség győzzön ott, hol katona- és adó-kérdése még előttünk áll akkor a 4 vármegye, azok közt 1-ör Vas, aztán Fehér, Ung és Esztergom új zászlót tűztek ki, azt mondván, hogy a záradékhoz hozzá kell kapcsolni még a szóllásszabadsági sat. sérelmeket. E 4 megye noha relativ többséghez közel állt, mégis ahoz által nem ment, hanem a többségnek kellett hozzájok átmenni. így született azon vasi záradék, most azonban éppen azon megyék azt fordítják ellenünk, hogy a dolog úgy jól állott, nem kellett volna semmibe ereszkednünk. Iía ez egy pár év előtt töitént volna, talán meg tudnám egyeztetni, hogy most annak más magyarázatot adjunk, de miután julius 9-én, minek csak 10 napja — a Főrendek 2-ik izenetének felvételekor — Komárom követe a gyűlést azzal kezdette: hogy miután a záradékban foglalt tárgyak bevégeztettek, a főherczegtől az alimentationalis biztosság munkálata előkérettessék, előadatott az is, hogy addig, mig az velünk küzültetni fog, pertractálni fogjuk az urbért, akkor tisztán véleményét kifejtette a záradéki rend, miként a kir. előadásoknak 1. és 3-ik pontjait csakis azért nem lehet tárgyaltatás alá venni, minthogy az felírást következtethet, és ha felírás következik, a záradék elenyészik. Szavazásra került a dolog és nagy többséget nyeit, s most 10 nap múlva ellenkező magyarázattal lépnek fel, ok nélkül okos ember nem tesz semmit, fontos okoknak kellett tehát lenni, melyek a követ urakat ezen indítvány tételére bírták, de engedjek míg, ha én azon okok fontosságát át nem látom. A Főrendek három izenetet váltottak, abban semmit sem látok, de minthogy ők kijelentették, hogy a mi szándékunkhoz közelíteni soha sem fognak, s hog} ők az < • 13. t.-czikket nem látják szerződésnek, azaz nekünk örökké kell pertractálni a kir. előadásokat, a jár J 26*
