1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877

1839 / 17. ülés - 1839 / 18. ülés

100

Victor mint Veszprém. 36. Borsod, Palóczy László. 37. Heves, Beöthy Lajos. 38. Beregit, Füzesséry (iáhor mellette. 39. Torna. Bárczay József utasításánál fogva a záradékhoz a vallás tárgyát is csatoltatni kívánta. 40. ügocsa, 1). Perényi Lajos ellene. 41. Bihar, Bcrnátll József mellette. 42. Mármaros, Móritz Péter ellene kijelenté, miként becsületét vesztett ember követ nem lebet, egyszersmind küldőinek azon javallatát, miszerint időkimélésből, mielőbb a kir. előadásokba kíván ereszkedni, a Kendek pártfogásába ajánlja. (Felkiáltás: nem kell!) 43. Csongrád, Kárász István, hogy becsületét vesztett ember követ ne lehessen, küldői is azt akarják, de hogy gr. Ráday az ellene intézett vád neme miatt itéletlenül azok közé számíttassák, kik p. o. a pénztárt lopták meg, nem engedik, sőt még ha megitéltetik is, miután a törvény, melyen a vád alapul, a mai század szellemével nem egyező, — elavult törvény — becsületvesztett embernek tartani akkor sem fogják. Záradék mellett nyilatkozik. 44. Békés, i). Wcncklieim Béla. 45. Csatiád, Návay Tamás mellette. 46. Arad, Fiischo József- utasítása lévén, bogy semmibe addig ne ereszkedjék, mig a pesti sérelem orvosolva nem lesz, a záradék annál túl terjed, ennélfogva azt nem pártolhatja. 2) BollUS János (Arad): a záradékot mint utasítása szelleméhez legközelébb álló országos határozatot pártolja, ennélfogva követtársának ellentmond. 47. Temes, Laczkovics János. 48. Torontál, Hertelendy Miksa. 49. Krassó, Kis András ellene. 50. Zaránd, 1). Bornemisza Ignácz. 51. Kraszna, b. Bánffy László mellette (ez utóbbi megjegyezvén, hogy 1 S37-ben az erdélyi diaetán éppen a kormány sürgette a kiegészítést). 52. Horvátország, Busán Herman ellene. Az egyházi rend és a fiumei kerület ellene; a Hajduker., Fogtlliiy János mellette. E szerint 25 megye tisztán a záradék mellett, négy pedig megjegyzéssel, de még is mellette; 19 nem, és Horvátország kereken ellene. Ung, Bcrnátll ZsiglllOnd, Torna, Bárczay József némi módosítással, de csakugyan ellene, a királyi városok pedig éppen nem szavazván : 7 többséggel az izenet záradéka tisztán megmarad. Zarka János (Vas): a szavazat végével felkelvén, előadá, miként hazánkban, hol sem sajtószabadság nem létez, sem a politikai pártok, mint Angol-, Francziaországokban kifejtve nincsenek, depopularisalni egy nyilatkozást, — mely nem egészen tetsző, — habár az előbbinek nem ellenkezője, csupán csak árnyéklata, nem egészen illő, de országgyűlési tanácskozásaink czéljával meg nem egyeztethető, mert hiszen nálunk a többség határozatának tartozik alávetni mindenki a maga vélekedését, és mégis, hacsak ennyi eltérés sem engedtetik meg, ugyan minek tanácskozunk még? egyébiránt én mindezekre csak azt mondom: „his quidem gratiosa dictu esse scio, sed prodesse vobis, quam Complacere malo.“ — Ezzel az ülés véget ért.

Julius 19-én ezen tárgy feletti tanácskozások folytatása. — Az Elnök Deák FcrCIlCZ előterjesztvén, miként az izenet záradéka tegnap szavazattöbbséggel újólag meghagyatott ugyan, de miután sokan azok közül, kik arra szavaztak, annak az eddiginél tágabb értelmet adtak, arról kellene már most tanácskozni: lehet-e azon záradékot azon értelemben venni, mint azt tegnap Vas megye követe (Zarka János) magyarázta? Élénk vitatkozás után végre ezen kérdés tétetvén fel: lehet-e azon záradék mellett a kir. előadások 1-ső és 3-ik pontjára nézve előleges felírást tenni? Sopron város, Vághy FerCllCZ és a kir. városok nem szavazván : a megyei voksok egyetlen egy többségével, a kérdés tagadókig dűlt el.

Szcntiváliyi Károly (Gömör): Bebizonyítva van már három izenetbeu, miként több rendbeli törvények a sérelmek előleges felvételét rendelik; bebizonyítva, miként a kormány igy sem veszíthet, ellenben a nemzet nyerhet, sőt sérelmeinek orvoslását tapasztalás szerint egyedül ezen utón remélheti. A két Tábla közt erre nézve még most is különböző értelem van. ítéljen erről az igazságos biró, a közvélemény; ez pedig tudom nem a nemzet iránti részvét letiprására czélzó ujsági koholmányokból, hanem igazságos adatokból fog ítélni. Nekünk most szoros kötelességünk az állhatatosság s az első vasi indítványtól egy hajszálnyira sem távozni, különben intézetünk össze roskad, ekkor hazánk javára semmi jót nem tehetünk, minél — hazáját szerető polgárra kinosabb érzés nem lehet. Hallottam, hogy a vasi jelen módositás csak árnyéklata az elsőnek, aztán a Főrendek felszólitnak, hogy közelítsünk hozzájok. Ez által az igaz közeledni fogunk és ők dicsérni fogják gyengeségünket, de a dicséretnek minden szavai keserű érzéseket fognak felkölteni keblünkben; a Főrendek erősen fognak állni mint kőszirt, mi ingadozni mint nádszál, mig végre sérelmeink orvoslását egy önmagunk által ásott sírba el fogjuk temetni. Ez pedig nem árnyéklat, hanem lényeges különbség; — átmenvén ott a kir. előadások jótékonyságának és sürgetős voltának taglalásába: az első pontra nézve azt jegyzi meg. miként a külbátorság jelen körülményeinél fogva azt még bátran halasztani lehet, de belbátorságunk fentartásának szüksége — melyre szurony és katona nem, de minden nép osztályi jogainak biztosítása kívántatik, halaszthatlan; 2-ikon megjegyzi, miként semmi jótékonyságot nem lát a szegény adózó népre nézve abban, ha szénáját, szalmáját meghagyják ugyan, de a helyett pénzét veszik el; 3-ikon a Duna-szabályozás üdvös volta nem abban áll, hogy a kir. előadásokban emlittetik; mert annak eszméjét a nemzet adta, hanem attól, hogy maga részéről minő áldozatokat, a kültartományoknál minő lépéseket fog e részben tenni a kormány, ítéletét tehát akkorra hagyja, midőn látni fogja, ha valljon kiváu-e igazán boldogitni bennünket? Hallottam, hogy csak négy megye volt, mely a vasi indítványt kezdetben sem fogadta el, megyém ezek közé tartozik, de ez nem bizonyit egyebet, mint azt, hogy azok, kik ezt akkor még csak félté-