1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 17. ülés - 1839 / 18. ülés
99 Szentivanyi Karoly (Gömör) Így nyilatkozott: Helyzetem e tárgyban bajos, mert egyrészről utasításom nincs; más részről pedig megyémnek egy régi statútuma van, miszerint ott zsidó nem lakhat sót megyém szellemét ismervén, hogy az adózó nép java előmozdítása tekintetéből azt most sem foo-já akarni, bogy ott zsidók lakhassanak, ennél fogva a trencséni indítvány ellen szavazok; egyébiránt abba megegyezem, hogy a törve'nyczikk úgy szerkesztessék, miszerint ott, hol eddig törvény szerint lakhatnak, „jobbág}-telket is vehessenek.“ — Pártolták: Verőcze Farkas Sándor, Szerem Poszavecz Zsigmond és Horvátország Busán Herman, hasonlóan említvén helyzetüket; Osztroluczky 3[íklÓS (Zólyom): ámbár utasítása nincs, s megyéje is hasonló joggal él: mindazáltal a jelen törvényt a zsidóra nézve is általánosan kiterjesztetni kívánta. — Deák erre megjegyzi: Gömörnek, Horvátországnak és a bányavárosoknak azon joga törvényen, jelesül az 1790. 38-ik t. cz.-ken alapul ugyan, de azon törvény századunk gyalázatjára sokáig már fenn nem állhat. Zsemberi Imre (Honth): amazt elavultnak, a jelen törvényt pedig általánosnak kívánja kimondatni. Beöthy Lajos (Heves): ellenveti, miként Kálmán törvénye szerint a zsidóknak ott is engedtetik meg a lakás, hol püspöki székek vannak, következteti: hogy Gömör megyének azon statútuma törvény elleni, mert nem csak hogy lakhatnak, hanem kötelességük ott lakni a zsidóknak — régibb divat lévén ez a rozsnyói püspökségnél — de azt nem úgy kívánja elérni, hogy az valamely úrbéri cz.-be ekként mintegy közbe szurattassék. — Somogy Somsicll 3!iklÓS minden e részbeni módosítást illiberalisnak tart, mert — úgymond — az akárki alatt minden értetődik, de ha a zsidó különösen kiemeltetik, akkor neveztessenek meg az anabaptisták, unitáriusok stb. is, mert már megyéjében s éppen a szóló jobbágyai közül egy unitárius bir egy telket. Ezután ez a kérdés tétetvén fel: — kivánják-e a Rendek a törvény szerkezetét világosítani vagy nem? — a többség szavazattal világositást kívánt. — E módosításra nézve pedig ezen szerkezet fogadtatott el: „akárkinek bármely valláskülönbség nélkül.“ 1839. julius 18-án. Az elnökség azon kérdésére: elfogadják-e a Rendek a főrendi viszouizenetet vagy nem? egy általános „nem“ lön a válasz. Ezután hosszas vitatkozások és különféle kérdésjavallatok következtével (Csongrád) Klauzál Gábor által javaslott azon kérdés tétetett fel: maradnak-e a Rendek elébbi határozatok és elveik mellett a záradékkal együtt? vagy módosítják azt? a nyilatkozatok szavazási sor szerint igy történtek: 1. Pozsony, Bittó Benjámin a záradék mellett, de azért a királyi előadások 3-ik pontjába csupán annyiban, hogy a Duna szabályozási tervének kidolgozása végett küldöttség neveztessék, beleereszkedhetni véle. 2. Nyílra, MillTzibáliyi LÖrillCZ módosítását. 3. Sopron, Nagy Pál a záradék mellett. 4. Trencsén, Marczibányl Antal módosítást. 5. Vas, Zarka János a záradék mellett, de azt már akkor, midőn javaslotta (lásd a jun. 18-iki országgyűlés 4. sz.), nem értette úgy, mint ha azt, mi szükség van p. o. a katonára ? megkérdezni, továbbá, hogy a Duna szabályozása tervében eddig munkálkodott biztosság munkálatát bekérni ne lehetne, részéről ugyan kinyilatkoztatja, hogy mindaddig, mig gr. Ráday sérelme orvosolva nem lesz, egy katonát sem ád, de azért a kir. előadások ezen két pontjainak ezen értelembeni tárgyaltatását nem ellenzi (visszatetszés, zaj). 6. Nógrád, Szeiltiváliyi AllSOlm tisztán a záradék mellett. 7. Zala, Deák Fercncz szinte minden magyarázás nélkül. 8. Liptó, Szentiványi Ödön a záradék mellett. 9. Komárom, Pázmándy Dénes szinte grammatice. 10. Bars, Lipoviiiczky Vilmos. 11. Somogy, Somsicll Miklós. 12. Honth, Luka Sándor szinte. 13. Győr, Sziits Álltai sem az izenetet, sem a záradékot. 14. Veszprém, Huilkál*Álltai tisztán az izenet mellett, minden jezsuitisztikus magyarázat nélkül. 15. Baranya, ifJ. Mailátll György módosítást. 16. Zólyom, Benyiczky Ágoston legközelebb érkezett utasításánál fogva sérelemnek ismervén, a záradékra, mint Vas. 17. Fehér, Üríllényi József módosít, egyszersmind kijelenti, miként a jezsuitáknak a tudományos felvilágosítást nem kis részben lehetvén köszönni, tiszteletet inkább mint gúnyt érdemelnek. 18. Esztergom, Alldrássy József a záradék ellen. 19. Jloson, gr. Zichy Herman mint Vas, magyarázatát philosophikának, nem pedig jezsuitikának tartván. 20. Pest, Szentkirályi Móricz tisztán a záradék mellett nyilatkozik, és azt hiszi, hogy Vas a mai magyarázatát talán tegnap vagy csak éppen most találta fel, egyébiránt sajnálja, hogy noha dicsőségének tarthatta, midőn javallatát úgyszólván az egész ország elfogadta, már ma a maga gyermekét ölte meg. 21. Tolna, Perczel István záradék mellett. 22. Árva, Zllieskál Móli<z. 23. Bács, Szutsics Károly ellene. 24. Thurócz, I). Próliay Gábor záradék mellett s azt hiszi, hogy vagy Vas most nem jól magyarázza az eredetileg általa javallott záradékot, vagy ő, t. i. a szóló, terem rósz acustikája miatt azt akkor tisztelője a jezsuitáknak, de ő nem lesz.______ 27. Szerém, PoszavCCZ ZsigUlOlld ellene. 28. Abaúj, gr. Pécliy Manó mellette. 29. Zemplén, Peterlly Károly. 30. Sáros, Pillér László ellene. 31. üngh, Bernáth ZsigUlOlld sem mellette, sem ellene, — úgymond — hanem a legelső izenet mellett, miután küldői által eltiltatván, bog} «addig, mi0 a pesti sérelem nem orvosoltatik, bármely tárgyba beleereszkedjék. 32. Szatlimár, Kende Zsi^moiH . 33. Szabolcs, Bónis Sámuel mellette. 34. Szepes, Zsedényi Ede ellene. 35. Gömör, Szentiniklosi 26 az eredetileg általa javallott zaraüeüot, vagy o, i. i. a »«««, * ■ nem jól hallotta; egyszersmind kijelenti, hogy legyen «akárki s. 25. Pozsega, Farkas Sándor. 26. Verőcze, Jankovich László.
