1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 143. ülés
96 143. lilét Írásai. Május 1 1810. 5. §. A’ hol a’ legelőnek tágassága megengedi, és a’ legelő tulajdonosával a’ marhák paz dája megegyezhet, egy bizonyos kijelelt darabra elszigetelve hajtatni, és olly szorosan Őriztetni rendeli; hogy azon gyanúba vett marhákkal sem más marha, sem a’ hajtokon kívül más ember érintésbe ne jöhessen. 6. § Hogy pedig ezen elknlőnözés szigorúan megtartasson, ni Szolgabiró vagy városi Tanács legalább két alkalmatos őröket fognak a’ marhák tulajdonosáénak költségére felállítani, kiknek egy évig terjedhető fogsági büntetés alatt szoros kötelességek leend , éjjel nappal arra felvigyázni, hogy a’ veszteglés alatt lévő marhák, a’ nekik rendelt határon túl ne lépjenek, sem más marhával öszve ne keveredjenek, sott még idegen emberrel se jöjjenek érintésbe. ?• Ha pedig szorosan elkülönözendő legelő mezőt a* marhák tulajdonosa akármelly ok miatt nem szerezhet , akkor a’ Szolgabiró , vagy városi Tanács, azon egész falkát egy elegendő tágos akolba, melly bár csak árokkal körül kerítet légyen is — behajtatja, és az előbbi pontalatt érintett örökkel szorosan őrizteti; a’ marhák táplálása, különös és egyedül arra rendelt kutoni itatása, és gondviselése a’ tulajdonost illetvén. 8. §. Mind a'legelői, mind az akolbeli veszteglés ideje — a’ behajtás és kiszabadulás napja it beleszámolván , 12 napokig fog tartani; ha t. i. ezen napok alatt a’ betegnek látszott egy, vagy több marha, nem lévén valamelly belső nyavalyában egészen kigyógyult, a* többin pedig a’ betegségnek legkisebb jelensége nem látszik. g. § Ha pedig a’ vesztéglés kezdetén gornyadozott egy vagy több marha súlyos nyavalyába esvén, abban elvé-z, vagy sínlődik ; a’ veszteglés mind addig tart, míg az utolsó marhának elveszésétől , vagy kigyógyúlásától számítandó 12 napok eltelnek. 10. §• Kiszabadulván a’marha a’ veszteglésböl, az illető Szolgabiró, vagy városi Tanács, azon vonalba, (mellyen azon marha hajtódni fog) fekvő Törvényhatóságnak környülállásos tudósítást fog tüstént küldeni az indulóba lévő marháknak állapotjárói, és a’veszléglésnek mikép lett kiállásáról,’s a’ vesztéglóhelybóli kiindulásáról. Ezen felül 11. §. Bizonyító Írást is fog adni a’ marha tulajdonosának, mellyben éppen azon körülmények, mika’ Törvényhatóságoknak megiródtak, lesznek foglalandók. SÖtt 12. §• Nagyobb bátorságosítás okáért szoros kötelességében áll minden Törvényhatóságoknak s Tisztviselőknek, nem csak a’ vesztéglésből kiszabadúlt, hanem a’ keleti és északkeleti tartományokból bejövő marhát, ha bár egésséges állapotjok miatt vesztéglés alatt nem lévén; folyvást hajtódnak , és az Országba állómásról állomásra ’s a’ marhák tulajdonosa költségére fogadandó két megbizott s alkalmatos emberek által késértetni. — Kik 13. §. Szoros felelet alatt tartoznak azon több vagy kevesebb számú marhát a’ közelebbi állomásig gyalog, vagy lóháton késérni, szüntelen szemmel tartani; és ha valamelly iket górnyadozónak látandják , fél évi, sőtt ha a’ marhák tulajdonosától vagy ennek képviselőjétől lett megvesztegetések kivilágosodna, valamint ez, úgy ők is egy esztendeig tartó árestom büntetése alatt, kötelezetnék azon környülményt a’ legközelebbi állomási helység Elöljáróinak bejelenteni, kik 12 óra lefolyása és hasonló fenyíték alatt kötelesek efTelől tudosításikat az illető Szolgabirónak egyenesen és közvetlen kezéhez küldandö levelek által tudósítani, és mind addig, míg a’Szolgabiró el nem jövend; vagy valamellyik tiszti társát el nem küldendi, a’ gyanúba vett marhát utjának további folytatásában feltartóztatni. 14. §. Megérkezvén a Szolgabiró azon több, vagy kevesebb marhákra nézve 4*dik, 5-dik. 6 dik, 7-dik, 8-dik, g-dik, 10-dik, ésji-dik §-ok tartalmát fogja szorosan követni: a további állomásról áltomásra egész az Országból leendő kiérésükig szakadatlani késértetésnek folyvást helye lévén. — Az Ország akarmelly részében kiüthető marhavész megelőzésére és elfojtására nem lévén semmi olly bizonyos mód és eszköz, mint a’ belső nyavalyába esett szarvas marhának meg minekelőtte nyavalyája ragadóvá váljon, agyon ütése, és az árának kőzpénztárbóli kifizetése; ezekre nézve rendeltetik, hogy 15. §. Mihelyt valamelly szarvas marhán, akár nemes, akár nem nemes tulajdona legyen az, helységekben, városokban , vagy pusztákon valamelly belső nyavalya jelensége mutatkozik, mindenek előtt annak pásztora , ,'s gondviselője tartozzék a’ marha tulajdonosát figyelmeztetni^ mit ha elmulasztana, az illető Szolgabiró által rögtön testi büntetéssel fenyíttessék. 16. 6. A’ marha tulajdonosa, vagy ennek képviselője, mihelyt marhájának belső változását megtudja, hat óra lefolyása alatt tartozik fél évig terjedhető árestom büntetése alatt, városokban és helységekben a’ helybeli Elöljáróságnak, pusztákon pedig a* legközelebbi Szolgabirónak saját kezéhez küldendő levelével jelentést tenni, és a* gyanús egésségű marháját a többitől elválasztva, minél távolabbi istállóba elzárni. 17. §. A’ helybeli Elöljáróság szinte hatóra lefolyása alatt ; a’Szolgabiró pedig félre tévén minden egyéb dolgait tüstént a’ helyszínére kimenvén, a’ betegnek jelentett marhát szemügyre veszi: és más a’ marhák nyavalyába gyakorlottak által is megvizsgáltatván, ha ezek is nem múlandó, hanem hosszasabb belső nyavalya kifejlődésének jelenlétét Ítélik, ezen esetben azon
