1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 143. ülés
97 113. Viés írásai. Majus 1. 1840. marha, a’ helybeh Elöljárók, vagy a’ Szolgabiró rendeléséből ehet értő részrehajlatlan és ott helfbe minden előadandó esetkor esküvel leköttendő becsüsök által, igazi értékére és vásári folyó árára nézve megbecsültessen , ’s arról a' becsű levél hiteles formában kiadódván __ azonekkép megbecsült beteg marha tüstént agyon üttessen ollyan ember által, a’ ki különben nem pásztor, sem szarvas marhákkal bánni nem szokott, felbontasson, belső része mint gyanított nyavalyának fészke, megvizsgáltasson, és húsával együtt egy öl mélységű gödörbe elásasson, a’ bőre pedig i2 óráig meszes vízbe jól megásztatx án, a’ szarvas marháktól mentül távolabbi magas helyre kiteríttessen, ezeket mind a’ helybeli Elöljárók, mind a’ Szolgabiró e végre tartandó jegyzőkönyveikbe feljegyezvén. 18. §. A’ melly szarvas marha ezen szükséges és szoros vizsgálatok elmellőzésével, vagy elmulasztásával vész el, azért nem csak hogy semmi kárpótlás nem fizetödik, hanem tulajdonosa, vagy képviselője feleletre vonatván ; ha az idejébe parancsolt bejelentés elmulasztásának valódi okát adni nem tudja , minden darabtól 2o pengő forintból álló és rajta azonnal megveendő büntetésbe esik, — mellynek fele a' feladott, fele pedig a’ megyei, vagy városi alább körülírandó közpénztárt fogja illetni; ba pedig a’ szükséges előző bejelentés elmulasztása mellett a’ vétkes gondatlanság még annyira is terjeene, hogy az akkép elveszett marháról a’ ragály több, noha ugyan azon tulajdonos marhájára elterjedne- ezen esetben a’ bűnös fenyítő perbe idéztessen, és egy esztendeig terjedhető fogságra ítéltessen. Ellenben. 19. §. A kinek szarvas marhaja olly hirtelen elveszne, hogy még maga a’ tulajdonos vagy képviselője is vagy eppen nem, vagy későn tudta meg annak beteg voltát; vagy a’ nyavalya olly sebesen fejtödne ki, hogy az Elöljárók, vagy a Szolgabiró megérkezése előtt máraz ától. só pontjára hágott; ezen esetben a’ Szolgabiró mindenek előtt szoros vizsgálat teend arról, valljon legyen e valaki oka az annak idejében elmulasztott bejelentésnek? és ha ez a’ pásztora, szolgára, vagy a’ marba tulajdonosára bizonyodna be, a’ marha becsű ára megtérítésének sem egyik, sem másik esetben helye nem lészen ; ha pedig sem a’ pásztor, sem a’ marha tulajdonosának vagy képviselőjének, a’ bejelentés elmulasztását vétkül tulajdonítani nem lehet; sőtt mihelyt a’ marha betegsége tudtára esett, a’ szoros elkülönözést azonnal megtette , akkor a’Szolgabiró az elveszett marhát megbecsülteti, vagy ha már annak módja szerint megbecsültetett a’ becsüt hitelesíti, "5 a’ becsű levelet magához veszi, olly czélból hogy ha 12 napok eltelte után sem mutatkozik a’ ragyálynak marhái között semmi nyoma, azon esetre az elveszett marha becsű ára a’ közpénztárból ki fog fizetődni. 20. S* Minden Törvényhatóságban fog egy közönséges köz pénztár alapittatni, mellybeu különbség nélkül minden megyei, vagy városi szarvas marhával biró tulajdonos, legyen az bár nemes, vagy nem nemes, marhái számától és a’ ragadó nyavalya miatt az egész megyében, vagy városban agyon ütött marhák becsű árokhoz aránylag, évenként kétszer a’ Törvényhatóság által hitelesen végbe vitt felosztás szerint fogja illetőségét befizetni: mellyet ha tellyesíteni nem akarna, szóbeli per utján légzen rajta megveendő. — 21. §. Hogy pedig ezen kivetés igazságosan megeshessen, múlhatatlanul szükséges, minden megyebeli helyekben, pusztákban ’s városokban létező szarvas marháknak évenkint kétszer, Aprilis és November hónapjaiban eszközlendő tökélletes táblás feljegyzése, melly a’ helynek ’s tulajdonosnak nevét, szarvas marháinak nemét és számát magába-foglalja. — 22. §. Mind tavasszal, mind ősszel csak egyegy hónap engedtetvén a’ marhák összeirasáraa’ Törvényhatóságok gondoskodni fognak, hogy az, ezen záros időszak alatt hitelesen és mm, denkor a’ helyszínén véghez menjen. — 23. §. Ezen öszveit ásókat a’ Megyékben ti Szolgabirák, a’ városokban pedig a kikre a varosok reá bizandják ; hiba nélkül elkészítvén és öszveadván Május, és December hónapokban a megyei közgyűlésnek, vagy városi Tanácsnak bé fogják adni— a’ midőn egyszersmind kótelességökbe álland gondviselések alatt lévő járásokban, vagy városban, a’ lefolyt fél esztendő alatt ragadó nyavalyájok miatt agyon ütött marhák számát és azoknak becsű arát is béjelentem, mellyek meglévén. 24. §. A’ megyei Közgyűlés, vagy városi Tanács több tagokból álló küldöttséget nevez, melly még azon Közgyűlés alatt a1 beadott öszveirásokat, és az agyon ütött marhák becsűit megvizsgálván, egyszersmind azoknak megtérítendő hecsii árát öszves summába megállapítja, a megyebeli lakosok élő marbaira egyenként kiveti, és még ugyan azon megyei gyüléshe bejelenti, hogy a’ Szolgabiriknak minél előbbi beszedés és a1 károsodottak kielégítése végett, tüstént kiadódhasson. 25. §. Szolgabiráknak, és a’ városi tiszteknek szoros felelet alatti kötelességek leend a marhák tulajdonosaira esett járandóságot legfeljebb egy hónap alatt nyugtatványok mellett bészedni, és a’ küldöttség felosztása szerént a’ károsodott adózók, kielégítésekre nézve elsőséggel bírván. 26. §. Minden megyében választódjon, egy a’ szarvas marháktóli járandó pénzbeli fizetések gondviselője; a’ ki nem fogja ugyan közvetlen a’ helységek és íöldesurak marháira esett pénzé Országgt/ül, írásai. IV. Kötet. 25 1
