1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 138. ülés
r» 3 138. Lies Irasat. Aprilis 25. 1840. A* 2-dik szakaszban ama rendeletet, melly szerint ha valamelly földes ur a’ megyei közgyűlés végzésével meg nem elégedvén, a’törvény útjára hivatkozna, ez neki csak azon esetben engedödik meg, ha az eltörleni rendelt vizi épitmény a’ felsöség tudtával, és helyeslésével tétetett, vagy huzamos ideig kár nélkül fenáll, a’ Mélt. Fő Rendek olly tulajdonosokra nézve, a’ kik eltörleni rendelt vizi építményt rövid idő előtt, és szinte jó lélekkel tétettek, az igazsággal és méltányossággal meg nem egyeztethetik, ’s ennélfogva azt kívánják, hogy jussa legyen mindenkinek, a ki a’ közgyűlés végzésével meg nem elégszik, leginkább az e’ részben mindenkor fenforogható károk megtérítése végett is , keresetét a' rendes törvényes biró által birtokon kívül elitéltetni. A’4-dik szakaszba a’ mezei Szolgabiró helyett, az ,,illető Szolgabirót“ kívánják tétetni. Az 5-dik szakaszba ezen szó helyett „ elmulasztódna“ eme szót „elmulasztatnék“ vélik a’ mélt FŐ-Rendek tétetni. Egyéberáut midőn egy részről a’ közlött törvény javallatba a’ vizi károk ellen intézkedés tétetik, más részről arra is figyelemmel lenni szükséges, hogy a’tulajdoni jusok kelletlen megszorítás alá ne vettessenek, a’ mi a' jelen törvényjavaslat mellett megtörténhetne, mert e’ szerént ennekutánna olly vizi építményt, melly felől az tétetik fel, hogy kárt okozhat, felsőbb engedelem nélkül készítetni nem szabad, ’s ennek elitélése egyedül az illető Törvényhatóságra bizatik, holott illy hydraulicus tárgyba, mellybe úgy szólván naponkint újabb bámulandó találmányok jönnek létre, a beavatattak is csalódhatnak, nehogy tehát a- törvény egy oldalú, vagy éppen ipart gátló legyen, a’ mélt. Fő Rendek véleménye Szerint szükséges, hogy ha a'vállalkozó meg van győződve a’ felől, hogy vállalata nem káros, kérését ’s keresetét a’ m. kir. Helytartó Tanácshoz, meliy különben is e’ tárgyhoz értő testülettel el*" van látva, fellyebb vihesse, ’s annak minden kellő tárgyaltatások után ne talántán következett engedelmével azon már előre értetendő álta'ányos feltétel alatt létre is hozhassa, hogy az abból utóbb még is keletkezett károkat megtéríteni köteleztessék. E*en a’ magyar királyi Helytartó Tanácshoz való hivatkozás O Cs. Kir. Fő Herczegségének, és a’ mélt. Fő Rendeknek vélekedése szerint birtokon kivül az illető Törvényhatóság végzésétől már a’ felek megnyugtatása végett is más esetben sem gátoltathatrán. A’ 6-ik szakaszba a’ „mezei Szolgabiró14 helyett az „illető Szolgabiró“ teendő lévén, a’ Mélt. Fő Rendek azt kívánják, hogy az egy hónapi árestomi büntetést ne a’ Szolgabiró, hanem a’ rendes Bíróság vagy is a’ Törvényszék szabhassa. A’ 7*ik szakaszra. A’ kiszárítandó téreknek részjeti illetősége sok esetekben a’ lecsapolás előtt ugyan még bizonytalan, a1 határbeli birtok illetősége pedig ha a’javítandó tárgy az előtt is közös nem' volt, többnyire alkalmaztatható snem lévén, hogy itt a’ kérdéses közhasznú munkák végbe vihetésének a’ törvény által ezélzott elősegítése, és biztosítása maga után szerfelett terheltetést soha se húzhasson, a’ Méltóságos Fő Rendek vissza tekintve az utolsó Oszággyülésén alkotott 36-ik törvényezikkelynek igazságos rendeletére, ezen újabb törvénynek jelen szakaszát is úgy kivánnák szerkezteim, ’s illetőleg bővíttetni, hogy ha bár akkor, midőn valamelly annak oltalma slá eső hasznos munka terveztetik, ezen üdvös szándéknak mi előbbi létrehozatala végett a’ munkára folyvást szükségesnek mutatkozható költségek beszedésére használandó kulcsnak megállapításában nem csak a* még akkor előre nem látható részletes hasznoknak gyarapodása, hanem a* hely, vagy térbeli birtok is vétethetik alapjául , midőn még is az illyetén munkák egészen befejesztetvén, jótékony hatásukat és következéseiket már valósággal kifejtették, azok; kik az illy jótékony munkálatokból reájok háromlott jobblét, vagy haszonhoz eránylag az eleve megállapított kulcs szerint illetőségeken felül fizettek volna, azt a’ mi reájok a‘ valódi haszon erányén túl vétetett meg, az ezen szakaszban kijelelt Bíróság előtt vissza követelhessék. helyett ,,a’ két parti birtokosok“ ezen szókat ,,az illető birtogy alkotmányos Országban a’ kivételi bíróságoknak megallapi-A’ 8-dik szakaszba eme szók kosok“ kívánván tétetni, minthogy alkotmányos Országbs tása éppen nem kívánatos, de különben is a’ Nádor Ispáni fő Hivatalt annak fényes körébe tartozó sok törvényes gondok és kötelességeken felül ezen uj feladással is terhelni czélszerünek nem látszatnék, az e’ pontban érintett, ’s több hatóságokra terjedő vizi munkákra való politicai felügyelés pedig mind eddig a’ királyi Helytartó Tanács törvényes köréhez tartozott, s tekintvén annak alkotmányos állását, és czéljait attól aligha ezután is el vonattathatna, az illyetén munkákból fejlődhető törvényes, ’s magány kereseti kérdések pedig részint mar fenálló törvényeink, részint ezen uj törvény gondossága által törvényes bíróságokkal különben is mar el volnának látva, Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége, ’s a’ Mélt. Fő Rendek a’ Tek. Karokat és Rendeket bizodalmasan felszóllítják , hogy elmellőzvén az e’ pontban javallott Nádor Ispányi eljárást, a’ kérdéses több Törvényhatóságokra terjedő munkálatokba azokat, mellyek politicus» vagy általányos nézetüek tovább is a' Királyi Helytartó Tanács igazgatása alatt hagyni, azokat pedig, mellyek illy esetben a’ viszonyos kereseteket és követeléseket illetnék, az e részben Országgyül. írásai IV, Kötet. 14
