1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 154. ülés
34 154. Ülés írásai. Jlájus 13, 1840. X. TÖRVÚNVCZIKKKLY. ARTICULUS X A' Vizekről és Csatornákról. Aquis et Cunalibus. 1. §. A' vizeknek természetes lefolyását és Iefolyhatását másnak kárával akármelly módon és alakban gátolni 's akadályozni tiltatik; ugyanazért: Ha e' részben panasz tétetik, az illető megye, városi vagy kerületi Tanács a1 hely színére küldöttséget rendel, mellyhez a’ tiszti földmérőkön és vízépítő mestereken kivúl , a’ felek is alkalmazhatnak más, önön bizodalmukat bíró, vizi építést értő mestereket; a' küldöttség mindnyáját kihalgatván , és minden e' panaszba vágó körülményeket megvizsgálván , ha szükséges, rajzokat és egyéb terveket is készíttetvén , nevezetesen figyelembe vévén az 1751: 14. törvényezikben foglalt azon esetet is, valljon lehetne e’, és mikép? azon viz szabad lefolyását akadályozó akármelly névvel nevezendő mesterséges építményt úgy megigazítani. hogy ezen igazítással a' vizitek szabad lefolyása kinyittatván, más szomszéd birtokosoknak kára megelőztessék , mind ezekről véleményes tudósítását a’ közelebbi közgyűlésbe, vagy városi 's kerületi Tanácsnak a’Küldöttség beadja, 's az illető Törvényhatóság a’ kérdéses panasz iránt határozatot hozatni ; és pedig ha a kérdéses viz lefolyhatását akadályozó gálot, vagy akármelly épiményt olly módon megigazítani lehet, melly által a’ szomszéd birtokosok kára megclőztctik, és ha ezen igazitási javallatot a’ viz szabad lefolyását gátoló tulajdonos elfogadja , ez azt egy esztendő lefolyása alatt végbe vinni, és befejezni köteleztetik, —>ezen megyei végzéstől fogva eredendő károsításokért minden esetre jót állani tartozván; ha pedig egy esztendő lefolyása alatt a' javallott igazítást véghez nem vinné, vagy a'Küldöttség és vízépítő mesterek jelentése szerint a’ kérdéses viz lefolyását gátoló mesterséges építményt akkép megigazítani, hogy a’ szomszéd birtokosok kára elháríttassék, nem lehetne: ezen esetekben a’ megyei Közgyűlés, vagy városi 's kerületi Tanács az érdeklett mesterséges építmények által akadályozott vizek lefolyásának szabad utat nyittatni rendel. 2. §. Mellyr megyei közgyűlés v égzetével ha valámellyik földesur meg nem elégednék, és a’ törvény rendes útjára hivatkoznék, ez neki a’ megy ei végzet végrehajtása előtt birtokon belől csak azon esetben engedtetik meg, ha az cltör- Icui rendelt vizi építmény kormányszéki vagy' törvény hatósági határozattal nyert helybenhagy ás mellett állíttatott fel, vagy pedig ha az kártétel nélkül legalább 15 esztendeig panasz nélkül fenállván , a’ vizitek időközben ezélzott szabályozása , vagy más, nem egy enesen az építmény által okoztatott körülmények miatt lett káros; ellenkező esetben a' víz Iefoly ásának az építmény tulajdonosa költségén szabad út nyittatni, és a’ mi ennek útjában leend , az minden kárpótlás nélkül félremozdíttatni fog, — semminemű kifogásoknak és ellcntállásnak hely' nem engedtetvén, hanem egyedül a’ rendszerinti törvény útjának birtokon kívüli követése állván a' lerontott vizi építmény tulajdonosának, különösen a’ kárpótlásra nézve is szabadságában; — azon esetekben, mellyek birtokon belől rendes per utján elítélendők, nem csak az épületbe fektetett beruházás, §. 1. Naturalem aquarum defluxum et defluidationem cum damno alterius quocunque modo et in quacunque forma impedire , aut retardare, cautum esto; hinc: Si hac in parte querela formatur, concernens Comitatus, Magistratus item civicus aut districtuales ad faciem loci Deputationen) exmittet, cui praeter magistratuales geometras et hydraulas, alii etiam per respectivas partes hy draulae, fiducia illarum pollentes, adjungi poterunt; Deputatio exauditis singulis , pensatisque adjunctis querelam ferientibus, ac si necessum fuerit, delineationibus et planis quoque apparari procuratis, peculiariter tandem considerato et illo, in Articulo 14: 1751-mi attacto casu, num, et quali ratione structura cujuscunque nominis, liberum aquae decursum impediens, taliter corrigi possit, ut correctione hac libero aquae decursu adaperto , damnum aliorum vicinorum compossessorum antevertatur? de omnibus his proximae generali Congregationi, aut Magistratui civico, vel Districtui opinativam relationem praestabit; concernens autem Jurisdictio intuitu positae querelae determinationem feret, et quidem, si agger, aut quaecunque structura, quaestionatae aquae decursum impediens, taliter corrigi possit, ut hac ratione damnum vicinorum compossessorum antevertatur, si item projectum hoc correctionis per proprietarium quoque, liberum aquae cursum impedientem, acceptatum fuerit, iste eandem intra annum effectui mancipare et concludere obligabitur, — cautione pro damnis, post latain hanc determinationem emergentibus, omnem in casum eundem manente; quodsi autem projectatam correctionem intra annum effectui non manciparet, aut structura, defluxum aquae impediens, juxta relationem Deputations et hydraularum ita, ut damnum vicinorum compossessorum antevertatur, corrigi nequeat; in his casibus generalis Comitatus Congregatio, aut Magistratus civicus, vel districlualis decursui aquarum, per attactas structuras impedito, liberum meatum adaperiendum disponet. §. 2. Qua generalis Congregationis comitatensis determinatione siquis dominorum terrestrium neutiquam contentus, ad viam ordinariam juris provocaverit, haec eidem ante effect uationetn attactae determinationis intra dominium in illum duutaxat casum admittetur, si opus hydraulicum , cassari ordinatum , cum approbatione, seu auctoritate dicasteriali, seu per determinationes publicas impertita, positum luerat, aut illud jam a 15 annis sine posita catenus querela preexistens, per regulationem aquae intermedio tempore praesusceptam, aut alia, non directe eidem tribuenda adjuncta, nocivum evaserat; casum in contrarium defluxui aquae expensis proprietarii structurae liber meatus procurabitur, et quidquid huic obstaculo esset, absque ulla bonificlione removebitur, — nullis exceptionibus, nullaque oppositione admissa, verum unice ordinaria juris via, etiam quoad bonificatioiiem proprietario operis hy draulici extra dominium in salvo relicta; — in casibus intra dominium via juris ordinaria decidendis, non solum investilio aediliciis insumta, verum plenaria
