1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 154. ülés
33 154. Ülés írásai. Május 13. 1810. rasztalás erején túl, becstelenséget magában nem foglal, vagy a' melly a’ marasztalási mennyiséget meg nem térítlictése végett mondatik a’ marasztaltra, tisztességes letartóztatásnál súlyosabbá nem tétethetik. 42. §. Kendert vagy lent áztatni még magának a’ földesurnak is csak olly vizekben szaliad, mellyek a' földesúr, ’s illetőleg városi, vagy szabad községi Tanács által e’ czélra kijelöltetnek; ha valaki ez ellen cselekednék , és kenderét, vagy lenét más vizekben áztatná, azonfelül, hogy a’ beáztatott kendert, vagy lent a’ csősznek bejelentése következtében azonnal clhordatni köteles, ha pedig azt tenni nem akarná, a’ helybeli városi vág}' községbeli elöljáróság által a' kender, vagy len az ó költségén fog elhordatni, minden beáztatott kévére számítandó, és egészen a’ megyei vagy városi pénztárba behozandó egy kr. folyó ezüst pénzbeni birságban, különösen a' földesúr az illető Szolgabiró által, marasztaltassék. 43. §. Az okozott költségeknek és károknak egyszeres pótlása mindenkor a’ károst illeti ; a' hol azonban a’ kártétel, a’ költségeknek egyszeres megtérítésén felül a' kárnak illy modo ni másodszori megtérítése, úgy szintén a’ hajtópénznek másodszori megfizetése, valamint egyéb jelen törvén} szakaszokban szabott pénzbeli bírságok — ide nem értvén a' 30, 31 és 37-dik §§-nak kivételképcni rendeletét — a’ megyei vagy városi pénztárt fogják illetni. 44. Mind azon esetekben , midőn a' kártétel a' már is fenálló törvénynek értelme szerint hatalmasságbeli büntetést maga után vonó cselekedetből ered, a’ kárnak e’ jelen törvény szerinti megtérítésén és a' birságokbani, úgy egyéb elmarasztalásokon kívül a’ hatalmaskodási közönséges törvény per és bírói eljárás a' sértett félnek fenmarad. quae ob resarciri nequeuntem adjudicatam summam succumbenti dictatur, honesta detentione gravior esse non possit. §• 42. Canabes vel linum macerare ipsi plane domino terrestri solum in ejusmodi aquis integrum est, quae per Dominum terrestrem et respective civicum vel privilegiataeCommunitatisMagistratum hunc in finem designatae sunt; si quis huic dispositioni centraveniret, et canabes vel linum in aliis aquis maceraret, praeter id, quod in consequentiam relationis per custodem faciendae maceratos canabes, vel linum auferri facere obligetur, etsi id facere nollet, ad expensas illius per locales civitatis vel communitatis Primores auferendae sint, pro singulo macerato manipulo in birsagio unius xri.’justae Iegalisque ligae , ex toto cassae Comitatus vel civicae inferendi, ac signanter Dominus terrestris per respcctivum Judicem nobilium, convincetur. §.43. Causatarum expensarum et damni aim« plici refusione semper damnificator tenetur; ubi nihilominus damnifieatio praeter simplicem expensarum rcsarcitionem duplici damni bonificatione vindicari ordinatur, secundaria damni tali modo praestanda refusio, ita etiam mercedis impellentis secundaria depensio , prout et ceterae ope praesentis legis statutae pecuniariae mulctae — huc non intellecta §§-is 30, 31 et 37, per exceptionem facta provisione comitatensem vel civicam cassam respicient. §. 44. In omnibus casibus, dum damnificatio ex facto, juxta praeexistentes jam Regni leges poenam violentiae importante, promanat, ultra refusionem damni, in sensu legum harum praestandam birsagiorum item et ceterorum convictionalium onerum persolutionem, ordinarius vioientialis processus et procedura judiciaria parti laesae salva manet. I ( Csősz Hitformája. Én NN. esküszöm az élő Istenre ’s a’ t., hogy ezen gondviselésem alá bízott NN. határra (vagy tagra) , abban találtató minden nemű árkokra, kerítésekre, garádokra, gazdasági épületekre, kútakra, edényekre és szerszámokra, erdőkre, ültetvényekre, veteményekre , és ezekből gyújtott csomókra, keresztekre, boglyákra, úgy szintén az abban találtató közönséges ínakra, azokon épült hidakra, karfákra, védfalakra, tilalom és útmutató oszlopokra, minden tőlem kitelhető szorgalommal és hűséggel fel fogok vigyázni, és azokat bár minémü károktól oltalmazni; a’ kártévőket, személy válogatás nélkül, vagy megzálogolom , vagy nyomban lelkiesmeretem szerint feljelentem és bevallom, más ártatlanra hamisan reá nem fogom , a’ felvigyázatot időközben hír nélkül el nem hagyom , ’s a’ mik gondviselésem alá bízatnak, mind azokról számot adok. Isten engem úgy segéljen ’s a' t. Formula juramenti per Custodem campestrem deponendi. Ego N.N. juro per Deum vivum etc., quod territorium N.N. curae meae concreditum, (vel peripheriam), praeexistentes in hoc omnis generis fossas, cincturas, sepes, aedificia oeconomica, puteos, vasa utensilia et instrumenta, sylvas, plantas, sata, et ex his collectos fasciculos, cruces, acervos, prout etiam inibi praeexistentes publicas vias, super his structos pontes, ligna lateralia, muros defensorios, columnas prohibitionem et viam indicantes, adhibita omni quam praestare possum cura et fidelitate custoditurus et haec omnia Contra quaevis damna tuiturus sim; de damnificatoribus absque selectu personarum vel pignus desumam, vel hos c vestigio juxta conscientiam meam deferam, innocentem false non insimulabo, custodiae intermedio tempore, absque praescitu, me non subducam, et super omnibus curae meae concreditis, rationes redditurus sim. Sic me Deus adjuvet etc. etc. Ország gyűl. írásai. V. Kötet. I
