1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 154. ülés
33 134. LJlés írásai. Május 13. 1840. megálljon e? mindenkor az illető Szolgabiró vagy Kapitány, meg pedig a' legrövidebb idd alatt tartozik Ítéletet hozni, es addig, inig itelet áltál a’ kérdés eldöntve nincsen , sem a’ munkásoknak uj munkát vállalni, sem pedig a’ munkást fogadónak más munkásokat felfogadni szabad nem lészen. Úgy szintén akar a’ munka bércnek vagy élelmezésnek nem a’ szerződés szerinti kiszolgáltatása, akár a’bérlett munkának egészben vagy részben más munkások javára juttatása, vagy más bár melly, a’ tett szerződés megszegéséből eredőit kérdéseknek rövid úti elintézése s bírálása szintén az illető Szolgabirót vagy Kapitányt illetendi; sót ha a’ munkát tétető, akár a’ bérlett munka elvállalásból reménylett haszonnak megszorításává!, akar a tett alkunak bar mikepeni megszegésével szántszándékosan okozott volna kárt , a' bérlett munkások ezen káruknak részeikrei kétszeres pótlását szintén sommás úton kö\etelhetik; a’ felébb vitelnek itt is az 5-dik §. értelmében lévén helye. 3S. §. Más által alku szerint már felfogadott aratót, cséplőt, vagy nyomtatót elcsalni általában tilalmas lévén , ha azt még is valaki tudva merészlené, és az elsőbbi bérlő által törvényesen megintetve, az olly nemű munkásokat elbocsátani vonakodnék, a’ költségeknek egyszeres, és okozott kárnak a’ 37-ik §. értelmében , azon megszökött munkásokkal egyetemes megtérítésén felül, annyiszor a’ mennyiszer az illető Szolgabiró vagy Kapitány által , rövid úton a' megyei vagy városi illető pénztár részére megveendő 20-tól IGO-ig terjedhető folyó ezüst forintokkal biintettetik. 39. §. A' mennyire ezen mezei, kerti, szőlőbeli, erdei, vagy köz utakon 's hidakon elkövetett károsításokat illető törvények az eddigiekkel összeütköznének , azok annyiban erőnélkülieknek, és eltöriiltteknek nyilváníttatnak. 40. §. Jelen törvényben szabott fogsági büntetések , jelen a’ 8, 9, 18, 19, 23 és 35-ik §. alattiak, a’ mennyiben ezen szakaszok alatt foglalt vétségek a’ becstelenség bélyegét már önmagából a-- tett miségéból is, a’ vétkesre nem hárítanák, t. i. a’ mennyiben azok lopást, rablást, és a* személynek erőszakos megtámadását, mint már általán a’ fényűd törvények által tiltott vétségeket, magokban nem foglalnának, az Ítéletben kimondott marasztalás erején túl becstelenséget, következőleg polgári jogainak habár idcigleni megszorítását is, a’ marasztaltra nem vonják. 41. §. Midőn a1 marasztalt fél, avagy az egyetemes megmarasztalás esetében, ő helyette társai, a' marasztalási kárpótlást, vagy bírságot meg nem téríthetnék, nehogy a5 vagyontalanság, vagy a’ vagyonnak eltitkolása a’ bűnre ösztönző büntetlenségnek forrásává válthassák: a’meg nem térített pénzbeli mennyiségért igaz törvényes értékű 2* ezüst forintért egy napot számítván, fogsággal, melly azonban fél évnél hosszabb időre semmi esetben nem terjedhet, tegyen eleget. Egyébként a fogság minéműségére rendeltetik: hogy fentebb a’ 8, 9, 18, 19, 23 és 35-dik szakaszokban rendelt fogsági büntetés, melly különben a 41-dik §. értelmében, a' kimondott maspectivus Judex nobilium vel Capitaneus, et quidem intra brevissimum tempus, sententiam ferre teneatur, et cousque, dum per sententiam quaestio superata non fuerit, nec operariis alios labores suscipere , nec vero conductori alios operarios assumere integrum erit. Ita perinde brevi via praesuscipienda quaestionum seu ex non administrata in cohaerentia initae conventionis — mercede laboris sustentatione, seu vero ob conducti laboris ex integro, vel in parte in alium laborem facta transmutatione profluentium, aliarum item qualiumcunque demum, ex violatione inita conventionis enatarum, pertractatio et derisio peraeque concernentem Judicem nobilium vel Capitaneum respiciet; imo si operas perfici curans operariis, scu per restrictionem pro sperati ex assnmtione laboris lucri, seu vero per qualemcunque demum initae conventionis praevaricationem studio damnum intulisset, conducti operarii ad hujus duplicem resarcitioncm peraeque brevi via procedere possunt ; appellata hoc etiam in casu sensu §-i 5-ti locum habente. §. 38. Conductum jam per alium ope initae conventionis messorem, trituratorem et calcatorem allicere in genere vetitum est; si tamen eo non obstante id aliquis scienter attentare praesumeret, et per priorem conductorem judicialiter admonitus, ejusmodi operarios dimittere tergiversaretur, praeter simplicem expensarum, causati damni vero duplicem resarcitioncm, quam sensu §-i 37. una cum operariis, semet labori fuga subducentibus, insolidum praestandam habebit, toties quoties per Jndicem nobilium vel Capitaneum brevi via in poena a 20 usque 100 fl. conv. mon. pro parte respectivae cassae Comitatus vel civicae desumendorum convincetur! §. 39. In quantum leges hae damna in campis, hortis, vineis, sy Ivis vel publicis viis et pontibus patrata respicientes, cum actu praeexistentibus colliderent, in tantum praevigentes illae pro invigorosis et abolitis declarantur. §. 40. Lege praesenti §§-is 8, 9, 18, 19, 23 et 35 statutae aresti poenae, in quantum delicta iisdem §§-is comprehensa, jam ex ipsa facti qualitate maculam dehonestationis auctori facti non inurunt, scilicet quatenus illa furtum, praedocinium, violentam personarum aggressionem, velut jam generaliter legibus'etiam criminalibus interdicta crimina non involverent, ultra vim pronunciatae per sententiam convictionis nullam dehonestationem ac per consequens nec jurium civilium temporaneam licet restrictionem in respectu succumbentis post se. trahunt. §. 41. Dum pars succumbens, vel vero in casu convictionis in solidum pronunciatae, socii pro succumbente summam titulo indemnisationis adjudicatam, vel birsagium refundendo non sunt, ne defectus facultatum vel harum occultatio fons impunitatis, ad delicta incitantis, evadat, eadem pars non subsecutam summae pecuniariae resarcilioncm aresto, ultra tamen semestre nunquam extendendo, singulum diem a 2. finis justae ac legalis ligae calculando, expiare debebit. In reliquo quoad qualitatem aresti statuitur: quod §§-is 8, 9, 18, 19, 23 et 35 decreta aresti poena, quae secus sensu §-i 41. ultra tenores cnnvictivae sententiae dehonestationem non involvit, vel
