1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 154. ülés
31 154. Ülés Írásai. Majus 13. ISIO. hozatása az illelú Szolgaljirúra vagy Kapitányra tartozván. 30. §. A’ határban lévő dűlő és mezei utak, ntellyek a lüldmivelés tekintetéből a’ helység lakosainak nagy része által használtatnak , azon helység lakosai —legj ettek azok nemesek vagy nem-nemesek — valamint a’ határbeli birtokosok által, kik t. i. azon út közös használatában részt vesznek; tulajdonuknak kiterjedéséhez mért arány szerint, mindenkor járható állapotban tartassanak, mit ha az illető Szolgabiró vagy Kapitány felszólítására, és az általa rendelt időre nem teljesítenének, ennek kötelességében állatid, azon rósz utat vagy hidat a* vonakodó helység, vagy közbirtokosság költségére helyrehozatni, és egyszersmind a' költségeket a' vonakodún rövid szóbeli per utján meg is venni, "• ; . I: • .* . '' * i I 37. §. Aratók, nyomtatók, vagy csépiok, úgy más bármelly mezei munkát általában szerzódésképen felvállalt munkások nem ritkán, nem ügyelvén szerződésükben foglalt lekötelezésiikre, ennek a' maga idejében vág)' éppen nem tesznek eleget, vagy bizván abban, hogy nyomhan más munkást helyettük állítani nem lehet, szerfeletti kivánataiknak teljesülésére a’ föld birtokosát kényük szerint uj alkukötésre kényszerítik; az ily- 1) esek által gyakorlott visszaéléseknek zabolázásara rendeltetik: hogy az aratót, nyomtatót, vagy cséplőt rendes út-levél nélkül, a’ munkásnak lakhelyén kívül, bár ki is felfogadni ne merészelje. — Az elvállalt munka teljesítésétől vonakodó vagy megszökött aratók, nyomtatók, cséplők pedig, vagy más bár minémü mezei munkások , bár ha időközben már más gazdánál be is állottak volna, nem csak az elsőbb elvállalt, de nem teljesített munkának a’ kötött alku szerinti megtevésére az illető Szolgabiró vagy Kapitány által hclyreállítassanak, hanem azonfelül az elmulasztott, és mezei munkára napszámok bel) beli folyó árának kétszeres megtérítésével büntettessenek. •— Azon bérlő pedig, a’ kitől az illy kép csalfálkodó munkások elsőbbi kötelezésüknek teljesítésére az illető Szolgabiró vagy Kapitány által viszaállíttattak , ugyanazon kárpótlást követelheti ; hogyha azonban az illy bérlő aratót, nyomtatót, vagy cséplőt rendes úti-levél nélkül fogadott volna fel, a’ kétszeres vállalkozás miatt történhető visszaállításukból eredeti kárát a’ törvénynek önmaga részéről lett megszegésének tulajdonítsa, ’s kárpótlást a’ munkásokon nem követelhet, — sőt részéről történt csábitgatás esetében, még a’ 38. §. rendeletének is leend helye. Azon esetben pedig, midőn jégeső, vagy más elemi viharok által az aratásra, nyomtatásra, vagy cséplésre felfogadott gabonában olly tetemes kár okoztatott, hogy a' beállott munkások, a’ kötött szerződéshez képest, bérüket ki nem kereshetik: az eredetileg köttetett szerződés a’ munkásokra nézve kötelező erővel birónak nem tekintetik, hanem uj szerződésnek van helye, úgy mindazonáltal, hogy ha ez iránt a’ munkást fogadó a’ munkásokkal meg nem egyezhetne, azon kérdés felett, ha az ellőbbeni szerződés curandi Concernenti Judici nobilium vel Capiianeo incumbente. §. 30. In territorio praeexistentes diverticulares et campestres viae, quae ex respectu agriculturae per magnam possessionis incolarum partem usitantur, per ejusdem possessionis incolas — sint illi nobiles vel non nobiles — prout et per illos territorii possessores, qui scilicet in communi \iae ejusdem usu partem habent, juxta proportionem extensionis possessorii sui, in statu semper meabili conserventur, quod si iidem erga provocationem respectivi Judicis nobilium \ el Capitanei ad praestitutum per illos tempus non explerent, his incumbet eandem malam viam, vel pontem ad expensas morosae possessionis vel compossessorum reparari facere, una vero easdem expensas de refractariis, via summarii processus verbalis desumere. §. 37. Messores, calcatores et trituratores, prout et alii, qualeincunque demum laborem campestrem in genere ex stipulatione in se assumentes operarii, non raro irreflexe ad depactam in conventione obligationem, huic suo tempore vel plane non faciunt satis, \el fidendo in eo, quod in locum eorum alter operarius e vestigiojjhaberi non possit, possessorem fundi pro lubitu sub exaggeratis practensionibus ad ineundam novam conventionem cogunt; ad refrocnandos, qui per ejusmodi homines exercentur abusus, statuitur: ut messorem, calcatorem et trituratorem absque debitis passualibtis literis extra locum domicilii hujusmodi operariorum nemo conducere praesumat. — Assumtos vero in se labores perficere recusantes, vel his seim t fuga subducentes messores, calcatores et trituratores, ita alii etiam cujuscunque demum qualitatis operarii, etiamsi intermedio tempore alteri hero jam operas suas elocassent, non tantum ad laborem, quem primitus assumserunt, sed non perfecerunt, juxta tenores initae conventionis explendum, per respectivum Judicem nobilium, vel Capitaneum reiin iabuntur, verum insuper etiam titulo causati damni et expensarunt, duplici currentis in loco idoneorum ad opus intermissum laboratorum merccdc refundenda convincentur. IlJe conductor vero, a quo similes sublestae fidei operarii per respectivuns Judicem nobilium vel Capitaneum ad explendam primitivam suam obligationem rein — viati sunt, ad praestandam sibi eandem indemnisationem procedere poterit; — quodsi nihilominus ejusmodi conductor messorem, calcatur* m vel trituratorem absque debitis passualibus literis conduxisset, attune is damnum, quod ex simili, duplicem stipulationem subsequente, reiuviatione enatum est, violationi legis, facto suo interventae, attribuat, indemnisalionem itaque sui ab operariis quaerere non poterit, imo si illos ipse allexisset, provisioni quoque §-i 38. locus erit. Casu vero in illo, dum per grandinem aut aliam dementarem intemperiem in demetendis, calcandis vel triturandis frugibus ita grave causatum est damnum, ut adhibiti operarii in cohaerentia initae conventionis speratam meicidem non essent, primitive inita conventio, in respectu operariorum vi obligativa non pollebit, verum novae conventioni erit locus, ita nihilominus: ut si lue in parte conductor cum operariis convenire non posset, super illa quaestione, an prior conventio persistere debeat vel minus ! scmppr re-H *
