1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 154. ülés

30

154. Ülés írásai. Május 13. 1810.

nak feladja, vág) a' kárban lévő markát bebajtja, nem csak a’ hajtó-pénzzel, hanem azon felül a’ kártételért jelen törvény értelmébe fizetendő pénzbeli birsággal is mcgjutalmaztassék.

31. §. A’ ki az erdei- mezei- szüllöbeli- vagy tó-csőszt hivatalos kötelességébeni eljárása közben, vagy azért boszút állva, megveri, mint közfenyíték alá tartozó, a' rendszerinti bíróság által, nem csak a’ gyógyítási költségeknek megtérítésében, úgy, a’ mennyire a’ megsértetett élelmének keresésére ideiglen , vagy orvosolhatatlan csonkítás esetében örökre alkalmatlanná lett ebből credo károsodásának pótlásában, és 21-tól —100 forintokig, folyó ezüst pénzt, értve, terjedhető fájdalom-díjnak megadásában marasztaltassék , hanem azon felid vétsége fokozatához képest, a’ büntető köz törvény rendelete szerint is fenyítessék meg.

32. §. A’ melly csősz, pásztor, vagy szolga az urának vagy tisztjének, ennek nem léte esetében pedig a" helységbcli elöljárónak, ez pedig a5 kárositottnak rs illetőleg az illető Szolgabirónak vagy Kapitánynak az előtte tudva lévő mezei, kerti, szóllóbeli, vagy erdei kárt harmad nap alatt be nem jelenti, a’ költségeknek egyszeres, úgy a’ kárnak, annak minémüségéhez képest, egyszeres vagy kétszeres, a' kivilágosítható kártevővel egyetembeni megtérítésén felül, a’ vétség fokozatához aránylag fenyíttessék.

33. §. Másnak álló vagy folyó vizében ’s csatornáiban halászó, csikászó , vagy pióczát szedő a’ költségeknek cgyseres, a’ kárnak kétszeres megtérítésével fenyíttessék.

34. §. A’ ki az általa okozott károk becsűjét magára nézve szerfeletti nagynak és súlyosnak tartaná, szabadságában áll, azon becsüt az illető Szolgabiróval vagy Kapitánnyal megvizsgáltatni , sőt úgy hozván magával a' körülmények, mind a' két fél által egyenlő számmal állítandó becsüsök és ahoz értők által, a’ mezei, kerti és szöllőbeli károkat ugyan az első becsű után harmad nap alatt—az erdei károkat pedig legfelebb 15 nap alatt, még egyszer megbecsülteim, és ekkor ezen uj becsű a'Szolgabiró vagy Kapitány által is megvizsgáltatván , fog a’ kielégítés alapjául szolgálni.

35. §. A’ nagyobb és kisebb, közországos vagy postautakat, úgy ollyakat, mellyck az egész község által a' mezei gazdaság, avagy' a' szomszéd helyek közti közlekedés végett mint közösök kihagyattak, és használtatnak, helyeikből kiszorítani, önkényleg más vonalra általvinni készakarva vagy gondatlanságból felszántani , elfoglalni, folyó árokkal, vagy sűrű ’s ritkábban ásott gödrökkel kelleténél, vagy a’ kiszabott szélességre nem ügyelve, összeszorítani, azoknak mellékén lévő élő sor- vagy karfákat és védezövekeket; nem különben azokon épült favagy kőludakat, kirakott csatornákat, útmutató oszlopokat rongálni, vagy épen azoknak alkotó részeit feszegetni, ellopni , az okozott kárnak kétszeres, a vizsgálatra fordított költségeknek pedig egyszeres megtérítésén felül , a' vétség , és szántszándékos rósz akarat fokozatához mért fogházi büntetés alatt tiltatik; az okozott kárnak, vagy foglalásnak azonnali hclyrc-detegat, vel pecora in damno deprehensa invagiet, idem non tantum inercedem impulsualcm, verum insuper etiam pecuniariam mulctam , sensu praesentis legis, ob patratam damniiicationcm solvendam, praemii instar obtenturus est.

§. 31. Ille, qui custodem sylvarum, camporum, vinearum, vel paludum in actu officiosae functionis, vel propter hanc ex vindictae studio verberat, qua actioni publicae obnoxius, per competentem Judicem non tantum iu expensis curae, prout et in quantum laesus ad quaerenda vitae inedia pro tempore, vel vero in casu incurabilis mutilationis in perpetuum inhabilis redditus est, in resarciendis exinde promanantibus damnis , et titulo perpessorum dolorum in birsagio , a 23 usque 100 ilorenos justae legalis ligae extendi queunte, convincendus, sed insuper pro ratione gradus delicti juxta dispositionem legum criminalium puniendus erit.

§. 32. Ille custos, pastor, vel servus, qui domino suo aut ejus officiali, vel in hujus defectu primori loci, hic vero damnificato, et respectivo Judici Nobilium vel Capitaneo damnum in campis, hortis, vineis vel sylvis patratum, et sibi notum intra triduum non insinuat, praeter simplicem expensarum, damni vero pro ratione hujus qualitatis, simplicem vel duplam resarcilioncm, cum eruendo damnificatore in complexu praestandam, gradui delicti correspondente poena plectatur.

§.33. In alienis stagnantibus vel defluentibus aquis et canalibus pisces, lumbricos aquaticos capiens , nec non hyrudines colligens simplici expensarum, damni vero duplici resarcitione puniatur.

§. 34. Illi, qui patratorum per se damnorum aestimationem exaggeratam, sibique praejudicio s a rn asse reputat, integrum est, eandem per respectivum Judicem nobilium, vel Capitaueum superrevideri curare, imo circumstantiis ita ferentibus per adhibendos ex utraque parte aequali numero aestimatores et artis peritos, damna in campis, hortis, vineis patrata equidem fntra triduum a prima aestimatione computandum — illa vero, quae in sylvis evenerunt, ad summum intra 15 dies adhuc semel aestimari facere, quae nova aestimatio per Judicem nobilium etiam vel Capitaneum revisa, pro basi eXcontentationis deserviet.

§. 35. Majores et minores publicas vel postales vias, vel tales, quae per integram communitatem scopo facilioris in respectu oeconomiae ruralis, aut cum vicinis locis communicationis, qua communes excisae sunt, et qua tales usuantur, retrudere, arbitrarie ad alium ductum transferre, studiose vel incuria subarare, occupare, currentibus fossis, vel densis aut rarioribus foveis justo magis, vel irreflexe ad determinatam latitudinem restringere, harum in lateribus plantatas arbores ct palos defensorios, non absimiliter exstructos super his ligneos vel lapideos pontes, stratos canales, columnas viam indigitantes destruere, vel plane principales earum partes suffodere , furari, praeter duplam causati damni, expensarum autem in investigationem factarum simplicem refusionem , sub poena aresti, gradui delicti, et deliberatae malitiae commensuranda vetitum lest; obligatione intuitu causati damni et factae occupationis satisfactionem e vestigio pro-