1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 154. ülés

154. Lies írásai. .Majus 13. 1840. It) fog szolgálni, csak liogy illy esetekben is, ha az osztozóknak legalább fele része kívánja, a’ ny il­­vános árverés általi eladásnak leend helye. A’ nyilvános árverésre nézve pedig általánosan azon mód és szabályok tartassanak meg, niellyek az 5-dik §-ban felebb megállapitattak. 7. §. A' mag nélkül elhunyt jobbágynak még életben lévő szülői, annak ősi javaira, ’s végren­delet nélkül hátrahagyott szerzeményeire nézve, az örökösödés rendében mind az oldalaslagi vér­­séget, mind a’ földesurat megelőzik. 8. §. A' házasság alatti közszerzemények a’ jobbágyok között mindenik házas társat egyfor­mán illetvén, azokról egyik úgy, mint másik, fele részben szabadon rendelkezhetik, 's ezen fe­le részből a' férj feleségét végrendelet által sem zárhatja ki. íla pedig együk házastárs mag nélkül, és végrendelet nélkül hal meg, minden közszer­zemény az életben maradott házastársra száll. 9. §. A’ házastársaknak viszonos örökösödé­se , cgyetenes maradékoknak és végrendeletnek nem létében , még azon szerzeményekre nézve is, mcllyek a’ házasság előtt szereztettek, min­denegyéb örökösödést megelőz; az ősiekre azon­ban soha ki nem terjed. 10. §. Az oldalaslagi vérségnek örökösödé­se azon esetben , ha a’ törvényes maradék nél­kül elhunyt jobbágy' testvéreivel már meg volt osztozva, csak ősi javakra terjed ki: a’ végren­delet nélkül hátrahagyott szerzemények pedig, ha az elhúny'tnak sem Özvegye nem maradott, sem szülői már életben nincsenek, a’ földesurat illetik. 11. §. De ha illy esetben a* szerzemények között jobbágy telek is vagyon, azt az illető föl­desúr, az 1836-dik évi AI-dik törvényczikkely 9-ik §-usa rendeletéhez képest, más alkalmatos jobbágynak, a’ szokott terítek viselése mellett, általadni köteleztetik, 's- a' telki haszonvételek ált engedésért semmi árt'nem követelhet; azon jobbágy mindazáltal, ki az olly telket állvette, a’ telken lévő épületeket és javításokat a' földes­­úrnak becsű szerint kifizetni tartozik. 12. §. Midőn ellenben a' mag nélkül elhólt jobbágy testvéreivel osztatlan állapotban hunyt el, nem csak ősi javaiban, hanem ha Özvegye nem maradott, és szüléi sem élnek, mindenne­mű szerzemény eiben, mellyekct végrendelet nél­kül hátrahagyott, a’ legközelebbi oldalaslagi vét­séget illeti az örökösödés. 13. §. A’ jobbágy nak tökéletes magva sza­kadtával, midőn oldalaslagi vérek sincsenek, ki­ket az ősiekre nézve az örökösödés illetne, ez ősi javak minden kiilömbség nélkül — a' szerze­mények pediga’ feljebbi 10-dik §-us értelmében, az illető földesúrra szállanak. 14. §. Az asszonyi hozomány ra nézve az ren­deltetik: hogy a’ mennyiben az természetben meg vagy on , vagy pedig ha a jobbágy nő ho­zománya kész pénzből áll, ennek a’ meglevő ja­vakba történt beruháztatása elegendőkép meg­­próbáltatik: mindenek előtt azonnal kiadandó. — A’ beruházásra nézve világosan megjegyeztet­vén; hogy ott, hol az asszonyi hozományok egyedül csak marhákból és egyéb ingóságokból állanak, a1 következő 15—ik §. értelmében ele-stira deserviet, cum eo attamen: quod in simi­libus etiam casibus, dum hoc ipsum medietas ad­­minimiim condividentittm desiderat, venditioni via publicae licitationis suscipiendae Jocus sit. In respectu autem publicae subhastationis in genero ille modus et regulae observentur, quae superiori §-o 5-to determinatae habentur. §. 7. Si coloni in semine deficientis parentes supersint, hi in ordine successionis relate ad bo­na illitis av ita , et acquisita ab intestato remansa, tam collaterales, quam etiam dominum terrestrem praecedunt. §. 8. Coacquisitionibus durante matrimonio factis inter colonos singulum conjugem aequaliter respicientibus, de illis in rata medietate unus et alter libere disponere potest , et ex bac rata me­dietate maritus uxorem nec testamento ex ludero valet. Si autem alteruter conjugum citra testa­mentariam dispositionem in semine deficiat, omnis coacqttisita substantia in superstitem cou­­jugem devolvitur. §. 9. Mutua conjugalis successio in defecto directorum descendentium, et testamentaiiae di­spositionis, etiam in respectu bonorum ante ma­trimonium acquisitorum, omnem aliam succes­sionem praecedit; ad avita attamen nunquam extenditur. §. 10. Successio collateralis illo in casti, si colonus sine legitimo baerede decedens cum con­sanguineis suis in statu diviso fuit, ad bona tan­tum avita extenditur, acquisita vero ab intestato remansa, si deficiens nec viduam post se reli­quit, nec parentes ejusdem superstites sint, do­minum terrestrem respiciunt. §. 11. Sed si in simili casu inter acquisita sessio etiam colonicalis contineatur, hanc respe­­ctiv us Dominus terrestris, dispositioni §-i 9-i Ar­ticuli XI. 1830-ti cohaerenter, alteri idoneo co­lono sub conditione supportandorum consvetorum onerum cedere tenetur, et pro hacce usufructua­­tionis sessionis cessione nullum pretium praeten­dere potest; colonus nihilominus ejusmodi ses» sionem recipiens, praeexistentia in eadem aedi­ficia et meliorationes domino terrestri juxta aesti­mationem persolvere obligatur. §. 12. Dum e contra colonus in semine defi­ciens in statu indiviso fatis cessit, successio non tantum in avitis, verum, si viduam non reliquit, et nec parentes illius superstites sint, in omnibus etiam ab intestato remansis acquisitis proximos collaterales respicit. §. 13. In plenario coloni defectu, dum nec collaterales, quos in respectu avitorum successio concerneret, supersunt, bona avita absque discri­mine — acquisita vero in sensu supraattacti §-i 10-mi in respectivum dominum terrestrem de­volvuntur. §. 14. Relate ad allaturam uxoream statui­tur : ut in quantum haec in natura praeexistit, aut vero ejusdem in parata pecunia consistentis investitio in bona pra» habita sulficienlcr compro­batur, eadem in quovis successionis divisionis casu viduae, vel legitimis illius haeredibus prao­­ferenter extradetur; eo intuitu investitionis di­serte notato: quod ibi, ubi allatura uxorca unice in pecoribus et aliis mobilibus consistit, hujus intuitu in sensu sequentis §-i 15-ti probaro sufli-E *

Next

/
Thumbnails
Contents