1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 154. ülés

154. Ülés Írásai. Május 13. IS40. 17 vettessenek, s egyszersmind az áltatok okozott károkért! teljes elégtételre kötelcztessenok. 14. §. Ugyan azon X-dik törvén) czikkely (>-ik §-nak a) b) c) és e) pofjai alatt foglalt ren­delkezésekhez következők tétetnek, úgymint: 1- ör Mell) közbirtokosságokban nincs még behozva a' törvényes arány, és ennek behozata­la végett a' közbirtokosoknak egyike is az ará­nyossági pert megindítani és folytatni nem akar­ná, a jobbágyoknak nagyobb része pedig az úr­béri rendezést és öszvesitést kívánná: az olly közbirtokosok ellen a’ megyei tiszti ügyész, ön felperessége alatt, az alispányi szék előtt az ará­nyossági pert törvényesen indítsa meg, és be is végeztesse. 2- or Melly közbirtokosságokban az úrbéri rendezést a’ jobbágyoknak nagyobb része kíván­ja. a' közösen tartandó Uriszék költségei vise­lésének, az 1836-ik évi XII ik törvén) czikkely lS-ik §-a rendeletének ide is kiterjesztésével , a’ közbirtokosok közbirtokaik mivoltához mérsé­kelve, közösnek lennie kelletvén —az olly köz­birtokos, ki e1 részben önként eleget tenni nem akarna, tartozásának viselésére a\ megyék tiszti ügyészeinek felperessége alatt szóbeli per utján szoritassék; magában értetvén, hogy a5 nemesi udvar-telkeket biró azon közbirtokosok, kiknek semmi úrbéri javaik és jobbágyaik nincsenek, az úrbéri rendezési perek miatt tartani kellető Uriszékek költségeinek viselésében részt venni nem tartoznak. 3- or Ha az úrbéri rendezési perek miatt tartani kellető közös Uriszék határ napjának ki­­jelelésérc nézve a’ közbirtokosok maguk között meg nem egyesülnének, az iliető közbirtoko­soknak bár mellyike, vág) a’ jobbágyok a’ me­gye közönségéhez folyamodjanak, e’ pedig az lS3G-ik évi X-dik törvényezikkely 2-ik §-ában megállapított szabályok tejesítésével, Uriszék tartása végett határidőt rendeljen, s azon, az U riszék valósággal és okveteth mii meg is tar­­tassék. 15. §. Ugyan azon X-dik törvényezikkely 6-ik §-nak f) pont alatti rendelete akkép mó­­«1 ősit tátik : bogy ha a’ per kezdetén mind a’ jobbágyok részükről egyiránt az nyilványíttatik, bog) nincs semmi olly törvényes vagy szerző­dési akadály, melly a’ törvény értelmében kí­vánt úrbéri rendezés behozatalának ellentállana , — 's ezen költsönös és teljes megnyugvásnál fog­va az Uriszék az úrbéri rendezésnek behozatalát ítélettel megállapítja: illy esetben azon körűi­mén)' érdemében hozott úriszéki Ítéletet a-' me­gyei Törvényszék 's illetőleg a' kir. Hej tartóta­nács felsőbb megvizsgálások alá előlegeson fel­terjeszteni nem szükséges; ha mindazáltal a’ részben birói elítélést kívánt bármclly kérdés vagy ellenzés fordult volna elő a’ perben, a' törvénynek azon f) pont alatti rendelete szoro­san megtartassék. 1G. §. Ugyan azon X-dik törvényezikkely G-ik §-nak h) pont alatti rendeletéhez az téte­tik: hogy a' kir. He j tartótanács a' fellebbvitel utján eleibe terjesztett úrbéri rendezési pereket okvctetlenül azon idő sor szerint vegye tárgyal­tatás alá, a' mint azok a’ megyéktől hozzá fel­érkeztek. Országgyiil, ír ásni. / V. 14. Ad provisiones, in ejusdem ArticnH X-mi hujusquc §-i 6-ti punctis a) b) c) d) et e) contentas, sequentia adduntur, quippe: 1- mo. Ut in ill is compossessoratibus, in qui­bus adhuc legalis proportio introducta non est, ct ubi fine introductionis hujus nullus ex compos­sessoribus processum proportionalem erigere et prosequi vellet , colonorum attamen major pars nrbarialem regulationem et commassationem de­sideraret , contra ejusmodi compossessores ma­­gistratualis Comitatus Fiscalis sub proprio acto­­ratu proportionalem causam coram foro Yire- Comitis legibus cohaerenter movere et terminare possit. 2- do. In compossessoratibus, in quibus ma­jor pars colonorum nrbarialem regulationem de­siderat, expensas celebrandae communis Sedis dominalis, dispositione §-i 18-vi articu li XII: 1S3G-1Í huc quoque extensa compossessores pro ratione possessorii sui ferre obligabuntur, etsi quis eorumdem obligationi suae hac in parte sa­tisfacere recusaret, ad obtingendam suam per­solvendam sub actoratu Fisci magistratualis co­mitatensis \ia processus verbalis stringetur; eo suaplc intellecto, quod fundos curiales possiden­tes illi compossessores, qui secus nulla alia nr­­barialia tenuia habent, nullosque habent colonos, in supportandis celebrandae in objecto urbaria­­liutn regulatoriorum processuum Sedis dominaliä expensis partem capere non teneantur. 3- tio. Si relate ad terminum asservandae in merito iirbarialium regulatoriarum causarum com­munis Sedis dominalis compossessores invicem coalescere non possent, tunc quisque demum ex compossessoribus vel colonis ad Universitatem Comitatus recurrat, haec vero observatis in §-o 2-do articuli X: 1 S3G-ti praestabilitis principiis, terminum pro celebranda Sede dominali praesti­tuat, quo adveniente , Sedes dominalis reapse et inomisse asservetur. * §. 15. Ejusdem articuli X-mi §-i G-ti sub puncto f) contenta provisio ita modificatur: ut, si statiin in primordio litis tam ex parte domi­nói terrestralis, quam etiam colonorum aequali­ter declaretur, nullum adesse legale aut contra, ctualc impedimentum desideratae in sensu legum introductioni regulationis obstans, sicquc Sedes dominalis ductu hujus mutuae, plenaeque acqui­escendae , tfententiatenus urbarialem regulatio­nem introducendam esse adinveniret, in tali ca­su latam iu merito hujus circumstantiae Sedis do­minalis sententiam, fine superrevisionis, ad Se­­driam Comitatus et respective Consilium Regium Locunuenentiale praeferenter deducere necessa­rium non sit; si nihilominus hac in parte deci­sionem judiciariam exposcens qualiscunque quae­stio, vel controversia seinet in processu exe­misset, dispositio legis hujus sub puncto f) con­tenta , stricte observabitur. " §. 16. Ad provisionem ejusdem articuli X-mi §-i 6-d puncto b) contentam, additur: ut Con­silium Itegium Locumtenentiale in via appellatae substratos processus regulatorios inomisse juxta illam temporis seriem in revisionem sumat, qua processus illos via Comitatuum percepit. Kötet. E

Next

/
Thumbnails
Contents