1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 154. ülés

312 154. Ülés Írásai.^ Május 13. 1840. ) I X lében állandó lakhelye van és otthonról egyedül az állítás kikeridése miatt illantott el, méltán vissza követelhesse. b) Azok, kik szolgálat végett egyik Tör­vén) hatóságból a’ másikba litilevclek mellett men­nek át, ott katonáknak ne állíttassanak, hacsak azon Törvényhatóságba való áltmenetelbeli szán­dékokat, mellyben vágynak, házasság, vagy lakosság, vagy más mód. által tettleg nem nyilvá­­nították; azok pedig, kik mesterségük iizése vé­gett meghatározott számú esztendőkig, vagy ki­jelelt időkig, dolgozás végett, útilevelek mellett költöznek el, azon Törvén) hatóság által, melly­ben mnlatnak, katonáknak sem nem állíthatnak, sem meg nem fogadtathatnak. Hum habet, et inde, unde fine evitandae statu tionis disparuit', reclamandi in salvojjmanente. b) Qui servitii causa,*}ex una Jurisdictione ad aliam penes passuales transeunt, ibi ad mi­litiam non statuantur, nisi animum transeundi ad illam, in qua sunt, Jurisdictionem , per ma­trimonium, vel incolatum, anfjalia ratione facto manifestaverint; qui vero opificii causa, pro de­terminato annorum numero, aut ad designatum tempus , pro laboribus penes passuales disce­dunt, pro militibus per Jurisdictionem, apud quam commorantur, nec statui, nec conduci possunt. IV. Azokról, kik az állítás alól magokat elvonják, vagy annak ellent állanak. a) Azok, kik az újonezok állítására rendelt határidő előtt elillantoitak, már éppen azon tet­tük miatt, katonáknak jelöltessenek ki, 's a’ mint előkerülnek , a’ katonaságnak adassanak által. b) A ki pedig valamelly katonáskodni köte­les személy állításának ellent állana, vagy azt akadályoztatná, ha nemes, egy törvénykezési i dőszak alatt elitélendő tiszti ügyészi perbe fogat­­tassek, s az állítás alá tartozó személy, bár ki­től is a" Megyék közgyűléséből rendelendő karha­talommal vétessék el, ha pedig nem nemes vét­sége mivoltához képest biintettessék meg. V. Az állítást könnyitő eszközök. a) A’ besorozások szükségére ’s alkalmato­sán teljesithetésére való figyelemmel az Országban több helyek rendeltessenek, mellyekben. b) Az újonezoknak azonnal katonai ruhák is adassanak. • I c) Feletébb való válogatás az újonezokban, nem leend ; s annál fogva el kell fogadni: 1-ör. Kiknek egy két előfogaik hibáznak, ha különben álkapezájuk jobb , vagy bal oldalán lévő fogaikkal a’ puska töltés (közönségesen pa­tron) végét elharaphatják. 2 or. A’ vastag ugyan, de nem golyvás tor­­kuakat, arra figyelmezve, hogy ezen testi fogyat­kozás valamelly sebesebb mozgás közbenjötte esetében , a’ lélekzést ne nehézitse, az élet-erek ütését lázformán ne nevelje. 3-or. A’ szétnéző vagy kantsal szeme az újoncznak látását nem hibáztatják. i-er. Azok, kiknek lábaikon régi, azonban már jól bebőrödzött oil) fekélyek találtatnak, mell)ek orvosolhatatlan kemény daganatokat, és bőr niegkcményedést nem hagytak maguk után. IV. De illis, qui se statu|tioni subducunt, aut ei re­sistunt. a) Illi, qui se — ante terminum ad sta­tuendos t)rones defixum subduxerint, — jam ob ipsum factum hoc pro militibus designabun­tur, et ubi rediverint, militiae dabuntur. b) Qui vero resistit, aut impedimentum po­nit, nequis — conditione sua obligationi mili­tandi obnoxius — statuatur, si nobilis est, actio­ne fiscali, uno termino decidenda, conveniatur, statutioni vero obnoxium individuum ex cujus­­cunque manibus, medio brachii ex generali con­gregatione Comitatuum ordinandi recipiatur — non nobilis autem pro ratione delicti puniatur. V. M e d i a facilitandae statu­tionis. f a) Plura in regno pro necessitate, et com­moditate assentationum loca constituantur, in quibus: b) Tyronibus v estes militares illico dentur. — c) Nimius delectus in tyronibus non fiet, et ideo acceptandi erunt: 1- o. Qui anterioribus uno alterove dentibus carent; si modo dentibus ad laevum, vel dextrum latus maxillae sifis, embolum igniarium (vulgo patron) demordere valeant. — 2- 0. Jugulo tumido sed non strumoso prae­diti, ea cum animadversione, ne — celeriori quopiam motu interveniente — defectus hic re­spirationem difficiliorem reddat, neve pulsum ar­teriarum febriliter augeat. — 3- 0. Divaricantes, aut lusci cculi, visui ty­­ronis nequaquam obstant. — 4- 0. Praehabitis in pede, debite interim jam cicatrisatis, — ulceribus affecti, nihilominus, sine remansiS incurabilibus scirrhosis tumoribus, indurationeque cutis.

Next

/
Thumbnails
Contents