1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 154. ülés
154. Ütés Írásai. Május 13. 1840, 313 5-íir. Azok, kika' férjfi magérkötélkéjének | felduzzadásában ’s ereinek abból eredő szakadásában, ‘s a’ vérnek a‘ tökzatskóbani kiömlésében szenvednek, ugyszinte kiknek ágyékukon, ’s lábszáraikon ércsomózások vágynak. G-or. A kezeik egyik, vagy másik ujjara megcsonkilfattak, csak bogy a' puska sárkányát felhúzni elsütni , s a’ puskát helyesen forgatni képesek legyenek. 7- er. A’ küzépszerüleg horgas lábnak, kiknek t. i. térdeik egymást nem dörzsölik, ’s lábszár csontjaik kifelé görbülve nincsenek. 8- or. Azok, kiknek kezeik 's lábaik bégjeinek sérelmeik a’ tag inegkurtulása vagy rövidülése nélkül tökéletesen kigyógyultak. 9- or. Azok , kiknek gelyvás daganataik vágynak ugyan, de azok nem nagyok, és nem kisebesültck, ugj', hogy azon daganatot az alattuk fekvő részeknek külső mozgatások általi megnyomására nehezebb lélekzést nem okoznak, 's általánosan véve a’ tulajdonképen úgynevezett mirigyes száraztó betegségre való testi előleges elrendeltctést nem foglalnak magukban ; végre 10- er. Kik magukról azt állítják, hogy nyavalya töréssel küzködnek, vagy vizeletüket nem tarthatják, vagy siketségüket színlelik ugyan de nem próbálják. Ezekhez járul, hogy a’ vizsgálat alkalmával egy újoncz se vettessék vissza csak azért, mert áhrázatja felettébb ragyás, vagy olly mocsok jegyei vagjnak, mellyek egyed ül az ábrázatot rutitják meg, de az egésségre teljesen ártatlanok, — annál kevésbé azért, hogy -valakinek áhrázatja barna, vagy fekete szinii, vagy végre veres, vágj' ritka hajaik vagjnak; egy újoncz se mozdittassék el továbbá a’ vizsgálat alkalmával azért, hogy otthoni szegényül élése, és mezei kemény' munkái, vagjf elébbi, de már kigj ógj itott betegsége miatt megvizsgáitatásakor soványnak, és sáppattnak látszik, ’s azért sem, hogy gyomrának megromlásából származott rendszerinti hideglelésben sinlódik, vagy rühet; és gyengébb buja nyavalyát kapott, vagjr végre, hogy uj sebei, vagy fris, de könnyen gyógyítható bibircses kelései vágynak. A" mi továbbá az állítandó újoncznak mértékét illeti, az 5 lábakból fog állani még azokra nézve is, kik életüknek 24-ik évét már meghaladták, csak hogy a- katonai szolgálatok elviselésére alkalmatosak legyenek. — Egyébiránt mind azok, mik magára a’ vizsgálat, és besorozás módjára nézve az Aszentálók részére szolgáló utasítás gyanánt az 1807-ik Augustus 1-jén tartatott országos Ülésből alázatosan 0 Felsége elejbe terjesztettek, a’ jelen állítás alkalmával szinte szabályul szolgálatújának. — Mellyek itt is következőleg adatnak elő; u. m a Türvénjhatóságok gondoskodni fognak arról, bőgj- a’ vi’sgálás alkalmával csalárdságok ne történjenek, a’ vizsgálók meg ne vesztegettessenek, s minden ollyatén esetek az illető Türvénj hatóságoknak bejelentessenek, s ha a nyomozások előre bocsáttása Orszúggyiil írásai IV Köt. 5-0. Minoribus varicocenis, et exinde oriunda phileborhagia scrotali (id est expansionibus, et exinde oriunda ruptura venarum funiculi spermatici, e-lusionetjue sanguinis in scrotum) nec non \ aricibus in foemore, vel crure laborantes. G-o. Lno alterove digito manuum mutilati, modo seram sclop; tendere, explodere, sclopum<pie debite tractare in statu sint. 7- 0. Mediocriter soripedes, quorum nempe genua, se ad invicem non terunt, nec tibia extrorsum versus curvata habent. 8- 0. Illi, quibus extremitates manuum, et pedum laesae, citra decurtationem, aut abbreviationem membri exacte curatae sunt. 9- 0. Illi, quf^fumores scrophulosos quidem, non tamen magnos, nec exulceratos habent, ita, ut tumores idmodi per pressionem partium subjacentium — occasione motuum exteriorum, — difficiliorem respirationem non causeut, et in genere praedispositionem ad proprie dictam hecticam scrophulosain, seu cachechsiam non involvant , denique 10- o. Qui se epilepsia, seu morbo caduco laborare, aut urinam retinere non posse adstruunt, vel surditatem praetextuant quidem, sed non probant. • Huc accedit: ne ullus tyronum pure ideo, quod in vultu nimis variolatus sit, vel maculas quasdam faciem tantum deformantes, a igori autem sanitatis plane innoxias habeat; eo minus, quod ejus vultus coloris fusci, aut nigri sit, vel denique quod capillos seu ruffos, seu raros habeat, occasione visitationis rejiciatur. —■ Neque ullus tyronum occasione visitationis removeatur propterea, quod ex misero, quem domi habebat, victu et arduo rusticano labore, aut morbo praecedente , sed jam curato, tunc, dum visitatur, emaciatus et pallidus appareat, neque vero propterea, quod ex vitiato stomacho febri ordinaria laboret, aut scabie, et levi morbo syphilitico infectus sit, vel denique vulnera recentia, aut pustulas recentes —■ facile curabiles — habeat. Quod porro ad mensuram statuendi tyronis attinet: illa in quinque pedibus consistet, relate etiam ad illos, qui 2i-um aetatis anuum superassent, dummodo pro supportandis serv itiis militaribus idonei sint. — Caeterum omnia ea, quae — quoad modum ipsum visitationis et assentationis — ad instructionem, pro assentantibus desen ituram, e Sessione diaetali sub dato i-ae mensis Augusti 1807. per Status et Ordines Regni Suae Majestati Sacratissimae humillime propojita sunt, occasione etiam praesentis statutionis, pro cjnosura deservient, quae ist I tic quoque sequentibus deducuntur, utpote: jurisdictiones providebunt, ne occasione visitationis fraudes committantur, visitantes carrum nantur , et omnes ejusmodi casus respectivae Jurisdictioni referantur, et si — praemissa 79
