1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 148. ülés
I so 14S. Ülés írásai. Május 7. 1S40. V 3-dik és következő §§., inellyck ezen cikkelyben vannak, végig változtatás nélkül maradnak. V , , . A’ 19-dik §-nst a" kir. Válasz következésében ekkepen módosíttattuk: 19. §• A’ kereskedői könyvek bizonyító erejöket megtámadásra használtatva egy esztendeig és bat'hónapig tartják meg, védelemre nézve pedig, mindig törvényes erejűek. Ha azonban a' szám vételi kivonat (Conto Auszug) sz. kir. Városokban, és első bírósági hatósággal felruházott tanácsit mezővárosokban két Tanácsbeli, Megyékben a' törvényes Bizonyság által hitelesíttetik, a’ könyvek bárom esztendeig hónap alatt az illető bíróságnál beadatott, vagy a számviteli kivonatot az ados maga aláírta, bizonyító erejük tovább is fenmarad.“ A’ közkereseti társaságok bíróságára nézve azon javaslatot, mellyet ezen ezikkely 53-dik §-sa foglal magában, czélszeríihhnok véljük, mert ez azon törvényes elven alapúi, bogy a-1 kereső fél kövesse a vádlottnak bíróságát s attól tartunk, hogy ha minden perek, mcllyeket a‘ társaság egyik, vagy másik tagja ellen folytat, mindig azon bíróság előtt folynának, melly előtt a’ társaság magát bejegyeztette , ez által a: közkereseti ’s részvényes társaságok alakulása nehezítetnék, e’ tárgyban tehát elóbbeni jav aslat ltoknak elfogadását kérjük. — Az 51. és következő §3 okra tett észrevétel folytában következő módosításokat velünk czélsze- Iüknek: ugyan is az 55-dik §-ban a’ c) betű alatt e' szavak után „vagy is a részvény tervet“ ezeket véljük iktatni : „Aletlyben annak is ki kell jelelve lenni, váljon az alapítók szándékoznak e az öszves részvényeknek valameJly részét, és jelesen mennyit, a’ közönségnek nyilvános aláírás utján átengedni.“ Ugyan azon J-ban a’ d) alattiak után következő pont szúrandó: ,,e) Ha az alakítandó részvény társaság, nem tisztán kereskedői társaság, vagy ha az 1832//?> 25-ik törvényezikkely rendelete alá tartozó vállalat létrehozását szándékolja, akkor az elébbi pontokban megemlített okleveleket elébb még a’ 11 Tanácsnak is be keil mutatni.*1 Az 58-dik §. első része, melly most igy szóll: „a mint aláírás utján a részvények elkeltek, minden aláírók közg) uléere öszvebivalnak, ekkép módosittátik : „Mihelyt a részvényeknek azon része, melly az 55 dik §. c) alatti rendelkezése szerint a közönségnek lészen altengedendő, nyilvános és a‘ köz hatóság feliig)elése alatt véghez viendő alairuä utján, meily aláírásnak legalább is három napig nyitva kell maradni, elkeltek, a' részvényesek közg) ülésre összehivatnak. Ezen közgyűlésben 's a' t A fuvarosokról szóló czikkelynek 10-dik § sára nézve nem vélnénk jónak, ha választás adatnék a’ panaszolkiidóiiak, váljon a' panaszlottat az illető váltótörvén) szék előtt akarja e perbe vonni, v agy annak rendes bíróságához folyamodni? — mert ezen választási szabadsággal a kereskedők a* szegény fuvarosok ellen, kik gyakran illető váltótörvén)székeiktől távol laknak, könnyen vissza élhetnének. Nagyobb világosság okáért azonban az említett 10 ik §-hoz, mellyet egészen megkívánunk tartani, még ezeket vélnénk hozzá adandóknak: ., ÍV] égj egy eztetik azonban, hogy midőn a' kereskedő akar a’ fuvaros ellen valamelly kérése* •et támasztani, akkor midőn tőle az árukat általv eszi, addig, míg a'fuvaros azon helyről einem távozott, a helybeli bíróság, ha pedig már eltávozott volna, akk nők fellendített tisztviselői fognak a' kereset felett ítélni, melly magában értetődvén, hogy 200 forintot felül múló keresetek, dog a panaszlottnak rendes bírósága előtt, rendes per utján h-A betáblázásrúl szólló ezikkely 22. §-boz a’ kir. Válasz adni : .,\égre ha valaki ellen hamis, vagy már kifizetett kötelezvény volt betáblázva, s ez azon kötelezvén)' eránt per utján biróiképen felmentetett, a’ legfelsőbb bíróságnak, vagy ha a pert a másik fel feljebb nem vitte, azon bíróságnak, melly a'kérdés utói iára iiclt, felmentő ítélete mellett is megtörténhetik a' kitáblázás.“ A csődületről szólló törvényezikkely 10-ik §-hoz a‘ kir. Válasz folytában a’ej pont után, még ezen lij pontot iktattuk. d) „Ha az adós kereskedőnek a’ bíróság előtt előmutatott kereskedői könyveiből kiviláglik, hogy könyveit annak idejében rendesen befejezni három hónapig elmulasztotta, vagy azokat nyilv án meghamisította/* A 32. §-ra nézve, azt, hogy minden terhes szerződések, mcllyeket az ados a csődület megrendelését közv otetlcn megelőzött 15 napok alatt bár ki vei kötött, ollyanoknak tekintessenek, mellyckre nézve, u szerződési levél próbát, nem tesz, hanem annak valóságát másképén kel bebizonyítani, leginkább azért nem tartjuk czélszerűnek, mert félni lehet, bog) e mellett sok jo lelkű szerződő, vág) vevő, ki az adósnak értékbeli állapotját nem ismerheti, tetemesen kárositatjk. — Mivel azonban csődület előtt, a’ hitelezők kijátszására leginkább házas társak és rokonok között szoktak történni ál szerződések a’ kir. Válaszban javaslóit szabályt ezekre vélvén, szoritandónak, a* 32. §. következőképe vélnénk kezdeni: or azon városnak , vagy megyének kebelében a’ fuvaros lakik, — kereskedő és fuvaros között, miniesznek követelendók.“ folytában még ezeket kívánjuk hozzá
