1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 148. ülés
118. l ies írásai. Május 7. ISIO. 179 tárgy fp’<=UÍ további vitatkozást alkalmasabb időre fentartani, mint »em megegyezni, hogy olly intézkedés tétessék, melly a törvényes elvekkel is ellenkezik, de a’ gyerinekróli gondoskodásnak sem felel meg. Ezek szerint a’ törvény egyéb szakaszai iránt az egyesség moglévén , azoknak minél e'öbbi felterjesztését siettetni Kérik. A’ mi végre az ország Prímása és némely világi tagok által a' Főrendi Táblánál ezen törvényczikkelyre nézve tett ellenmondást illeti: ezt a’ Karok és Rendek a’ kissebhség azon egyszerű kinyilatkozásának veszik, hogy a’ törvény alkotásához hozzá nem járult, ’s mint illyest valamint a’ mélt. Főrendek izenetébe, hol csak’a’ többség határozatának van helye, tartózandónak nem vélik, úgy mint egyesek kijelentését törvényhozási értekezések tárgyának sem tekintik, hanem egyszerűen a’ mélt. Főrendek naplójában hová úgy mint egyes tagok előadása tartozik, vissza utasítsák. Megjegyezvén egyébiránt, bogy a’törvények elleni ellenmondásnak helyét se hol, és soha senkitől és semmi tekintetben el nem esmerik; és hogy ha a’ végrehajtó hatalomra bizzák a’ törvényeknek teljes és tökélletes sikert minden kivétel nélkül hajthatatlan szigorúsággal eszközölni. 429. SZÁM ALATT. « Felirási Javallat a’ Váltótörvénykönyvvel kapcsolatban álló törvények eránt Május 2-káróI költ kegy. kir. Válasz tárgyában. Felséges s a t. A váltó törvényekkel kapcsolatban álló törvények tárgyában f. e. Május 2-áról érkezett kegyelmes királyi Választ tanácskozás alá vévén, alázatos észrevételeinket, 's azon kegyelmes kir. A álasz folytában történt megállapodásunkat következőkben terjesztjük elő ugyan is: A’ mi a’kereskedés kezdetéről szálló első törvényczikkeljt illeti: megvagyunk győződve arról, hogy a’ kereskedésnek tellyes szabadsága az egész hazának kiiza javát tekintve, mind a’ köz hitelnek, 's kereskedésnek emelésére, mind az ipar és szorgalom serkentésére felette hasznos, és legczélszerííbb eszköz volna, de mivel arra, hogy a' k. Válasz szerint mind azon különféle, egyes viszonyok, mellyeket e’ tárgy érdekel; a" dologhoz értő alkalmatos kereskedők kihalgatásával részletes újabb tanácskozás alá vétessenek, a’ jelen Országgyűlésének még hátralévő kevés napjai nem elegendők, az pedig, hogy az említett czikkelynek első nyolez §-ai végképen kihagyattasassanak. — miután a’ váltó törvénykönyv'’ első részében a’ váltó képesség saját váltókra nézve bejegyzett kereskedőknek adatik meg ’s ezen kívül is mind a’ váltó törvényekben, mind a' csödiileti rendben több határozatok vannak, melljek miatt elkerülhetetlenül szükséges kimondani azt is, hogy kit kell hazánkban bejegjzett kereskedőnek tartani, kinek, hol, "s miképen lehessen magát bejegyeztetni, az egésznek megzavarása nélkül meg nem történhetik, buzgón óhajtván a’ váltó törvén)! 's vele kapcsolatban lévőket, még a* jelen Országgjülése alatt létre hozni, nincsen egjéb hátra, minthogy a’ fentforgó kérdésekre nézve ollj- módokról gondoskodjunk, melljek mellett az említett törvények a' kereskedésnek újabb káros megszorítása nélkül létesüljenek. Azon gyakorlatot, mell)’ a’ kereskedésnek elkezdhetésére nézve több k. városokban kisebb nagyobb kiterjedésben jelenleg fenáll, az egész országra nézve általános szabályul fel nem állíthatjuk, nem csak azért, mert az változó, és különféle, hanem leginkább azért, mert sz. k városokon kivid egjéb beljeken eddig a’ kereskedés elkezdése és úzése az 1832/ G-ik észt. 6-ik törvényezikkely szerint is korlatilag szabad volt , és ezen törvénj es és gjakorlati szabadságot most újabb korlátok közzé nem szoríthatjuk, addig is tehát, míg e’ részben a' törvén) hozás részletesen és kimeritőlég fog rendelkezni a' kereskedés szabadságára nézve a’ jelen állapothoz ragaszkodnak inkább, mintsem, hogy bár mellj’ újabb megszorítást elfogadhassunk, s ugyan azért készek vágjunk a' kegyelmes királyi Válasz folytában az említett 1-ső czikkelyt olljkép módosítani, bőgj' annak 2-ik §-sában a’ g) pont után világosan kitétessek, miképen azóta elszámlált eseteken kiviéi sz. kir. városokban addig is, míg az iránt a’ törvén)hozás kimeretőleg rendelkezik, a’ kereskedésnek elkezdhetésére nézve a’ fenállú gjakorlat maradjon fen — az eránt mindazonáltal már előre óvást teszünk , hogy a' jelen állapotnak s a' kir. városok eddigi gyakorlatának illj képen lett megtartásából jövendőben akkor, midőn ezen kérdések részletesen fognak tárgyaltatni; azon gyakorlatnak bármi módon elismert czélszerüségére nézve következés ellenünk ne vonatassék — Ezek szerint tehát az 1-ső czikkely 1-ső §-sa előbbi mód szerint megmaradván, a’ 2-ik 2- g) betűje után következő pont volna h) alatt iktatandó. Ii) „Ezeken kivid sz. kir. Városokban addig, míg e' részben a’ törvényhozás kimeritőlég rendelkezik , a kereskedésnek elkezdhetésére nézve, ad eddigi gjakorlat fog megtartatni.“ 4Ő*
