1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 136. ülés
az i -go: 12-ik törvény értelme szerint a’ Fejedelem és Nemzet egyesült akaratjával az Ország, gyűlésen egyedül lehet törvényesen rendelkezni-Nem tagadják a’ KK. és RR. azt, hogy az i55o: 20-ik törvényczikkely csak az elhagyatott templomok, kolostorok, és káptalanok jószágairól rendelkezik; de nem is azért idézték ezen törvényt, mintha egyedül ebben gyökereznék igazságos kivánatuknak ereje, hanem annak példájára hivatkozva, akarták az öszves törvényhozás tagadhatatlan jussát gyakorolni, és a’ megürült egyház? hivatalokhoz tartozó jószágok jövedelmeinek, míg azok üresedésben vannak, a’ haza javára leendő gyümölcsozésérol rendelkezni; és meg vágynak győződve, hogy midőn ezt nyilvániták, ez volt azon legszerényebb kívánat, mellyet egy alkotmányos ország képviselőinek, a’ fentebb előadottakhoz képest szorgalmazni lehetett. Ezeknél fogva ismételve kérik Ó Cs. Kir. Fó Herczegseget, a Mélt. Fó Rendeket pedig hazafiúi buzgóságukra felszólíttják , hogy ebbeli javaslatuk elfogadásához járulni méltdztassanak, kinyilatkoztatván egyszersmind, hogy azon esetben, ha a Mélt. Fő Rendek hozzájárulását meg nem nyernék, meg lévén a’ tárgy igazsága felöl győződve, azt ez úttal azon erős hiedelemmel teszik le, hogy kifejlődvén mind inkább a’ nemzet igazai iránt a’ köz értelem, a' jövő törvényhozás lelkesen fogja azt kivívni; a’ miben a’ jelenkor még annyi akadályokra talál. 14 13G. Vies írásai. Aprilis 23. 1840. 302. SZÁM ALAT T. i Törvény- Czikke/y Az 183a/e évi 45—ik Törvény kiterjesztetik. Az i832/g* 45-ik Törvény további rendelkezésig, a’ jövő, és annak utánna következő Országgyűlési időkre is ezennel világossan kiterjesztetik. 303-dik SZÁM ALATT: Második Izenete a’ Karoknak és Rendeknek a’ mélt. Főrendekhez a1 katonai kihágások tárgyában. A’ katonai kihágások tárgyában közlött törvény-javaslat 3-ik szakaszára tett észrevételét a* mélt. Főrendeknek a KK. elfogadván, megegyeznek abban, hogy azon kifejezés „felsőbbségi jogot, vagy bíráskodást bitorol“ ezen kifejezéssel cseréltessék f#l: ,,magának felsőbbségi jogot, vagy bíráskodást tulajdonit.“ A’ mi pedig azon eseteket illeti, mellyek a' cassatiót vagy érdemjel és kegyelem pénz elvesztését, mint büntetést következtetik, miután mind ezen esetek a’ katonai törvényekben már kimerítve vannak, a’ KK. a’ ii-ik §-ust akkép kívánják szerkeztetni: hogy minden az ottan kijelelt személyek ellen a' polgári hatóság által hozandó büntető Ítéletek a’ perbeli irományok hiteles másolatával együtt, a’ katonai magyar Főkormányszékkel olly végre közöltessenek, hogy azon esetekben, mellyekben az említett és különben is mellékes büntetéseknek helye vagyon, a per a’ katonai bíróság eleibe vezéreltethessék. Éhez képest a' n-ik szakasz eleje azon szavakig ,,vagy fekvő értékkel bírnak“ épségben maradván, a’ mi ezután következik elhagyandó lenne, és helyette ezen szavak tétetnének ,,az illy perek mindazáltal az ítélettel együtt hiteles másolatban a’ magyar fő hadi Kormányszéknek olly végre megküldendők, hogy azok az illető katonai bíróság eleibe vezéreltetvén ezen biróság által az iránt; hogy a’ cassatiónak, vagy ér. demjel és kegyelem pénz elvesztésének helye vagyon e ? — a’ katonai törvények szerint Ítélet hozattassék. 301-dik SZÁM ALATT: Második \ álasz Izenete a’ KK-nak és RR-nek a’ mélt. Fő-RR-hez a3 szövetséges hét bánya; árosok Törvényszékeinek elrendezése tárgy ában. A mélt. Főrendek második Izenetükben semmit egyebet nem hoznak elő mint azokat, miket már i-ső Izenetjükben előadtak: a’ KK. és RR. is tehát elegendőnek tártának megálla-15
