1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 136. ülés
136. Illés Írásai. Aprilis 23. 1840. , r( podni azok mellett, miket első \ álasz-izenetükben mondottak, ha ezen tárgynak fontossága a’ legkomolyabb figyelmüket nem vonná magára; mert Az 1723 ík évi io3ik Torvény, melly a’ bányai törvényeket megerősíti, valamint az Ország, nak csaknem minden törvényei II ik József Császár által fenekestül felforgattatván , és helyébe a’ mostani bányai bírák hozatván be, mindaddig mig ezen bíróságok, mellyek törvénytelen pátensek által hozattak be, meg nem szüntetnek a’ KK. és RR. a’ szövetséges 7 bánya váosokat alkotmánykivüli állásban lenni vélik — ezenkívül pedig ha a’ dolog törvényes oldalát elmellőznék is, ezen patensbelí bíróságok eljárását mind formájukra, mind pedig a’ hét városok kiváltságaira nézve ollyanoknak ismérik, hogy ókét inkább a’ bányászi Kamara Ágenseinek, mint valóságos biráknak lehet tekinteni, mellyek által tehát a’ városi Törvényhatóság a’ bányai Kamarával örökös öszveütközésbe jutván, és a magány érdekek a’ Kamara érdekeinek folyvást feláldoztatván , a’ bányászat előmenetele hátráltatik. Hogy a’ bánya-városok 1825/7-ik évben tartott Országgyűlésen ezen sérelmüknek az országos Választmány eleibe leendő utasítását nem ellenzették: egyedül azért történt, mivel azt reményiették, hogy ezen törvény kívüli, s minden privilégiumaik lerontása mellett közel Ötven évekig fentartott állapot ezen az utón a legbiztosabban és leggyorsobban el fog enyészni ; azonban a’ tapasztalás ellenkezőt bizonyított; mert 1827-ik évtől már i3 évek folytak el; ideje tehát hogy valahára megszüntessék azon állapot, mellyetaz í^gq/i-ik évi 12-ik törvénnyel megegyeztetni nem lehet, és hogy az 1790/1 : i3 ik törvény jótékonysága a’ bányavárosokra is kiterjesztessék. Végre megjegyzik a’ Karok és Rendek, hogy azon különbségek miatt, mellyek a’ 7 bányavárosok és az egyéb bányai kerületek állapotában fenforognak, tekintve továbbá, hogy az 1827. évben kirendelt bányászati országos Küldöttség javaslata ezen hét bányavárosok sérelmét gyökeresen el nem enyészteti, a’ KK. és RR. akkor is , ha azon munkálatot a’ mélt. Fő-RR. javaslata szerint egész kiterjedésben felvennék a szövetséges hét bányavárosok ügyét különösen tárgyalni szükségesnek látnák, ’s akkor is úgymint most nem a' Küldöttség által javaslott, előttük ösmért törvényczikkelyt, hanem azt kívánnák megalapitatni, mellyet a’ mélt. Főrendekkel most közlőitek. Egyébiránt a’ tárgy bővebb kifejtését akkorra halasztván: midőn a’ közlött törvényczikkely a’ mélt. Fő-RR. által érdemileg fog tárgyalás alá vétetni’: a’ KK. és RR. most ismételve kérik a’ mélt. Főrendeket hogy azt, a'mellyben nem egyéb foglaltatik, hanem a’ Il ik József Császár által behozott pátensbeli állapotnak eltörlése, és az előbbi törvényes állapotnak visszaállítását, elfogadni annál inkább méltóztassanak , minél kevésbé lehet tagadni, hogy a’ 7 szövetséges bányavárosoknak ezt megkívánni teljes és tökélletes alkotmányos jusok vagyon. 305-ik SZÁM ALATT. Borsod Vármegyének a’ Miskolczi Posta-állomás eránt pótolólag beadott Sérelme. A’ magyarországbeli Posta állomások úgynevezett királyi értéke (pretium regale) ’s azok adása vevése tekintetében azon szabály divatozott, hogy kir. érték alapjául a’ postamesterek esztendei fizetősök mennyisége szolgáljon, ’s annyi a’ posta-állomás kir. értéke, a’ milly tőke sommát ád azon fizetésök mennyisége — 100 frt. után jövedelemnek vagy is kamatnak 10 frt* gondoltaivá. Továbbá is megerősítette azon szabályt a’kir. Helytartó Tanács utján 182.6-ik évi Május 22-ről 12977 szám alatt elbocsájtott legfelsőbb kör Rendelet, sőt ebben még az is elhatároztatott, hogy a’ posta-állomások eladásaik eseteiben az illető posta-mesterek jövedelmeikből száztól tíz kamatot hozó tőke somma alakitassék; ’s ezen tőke, mint a’posta-állomás kir-értéke — az adás vevési szerződésekben világosan iktattassék be. Ezen kir. kegyelmes biztosítások szentségében vetett erős hiedelembe Duronelli András a’ Miskolczi posta-állomást, mellyhez mindaddig postamesteri fizetésül a* postai jövedelemnek hason fele része volt, szinte legfelsőbb rendeletből kötve, Szedliczky Istvántól múlt l83o-dik esztendőben 12,000 p. forintokért megvásárolván, a’ vele kötött szerződést, mint a’ felhívott legfelsőbb szabályos rendeletekkel megegyezőt, úgy a’ mélt. kir. Helytartó Tanács, mint a’ magyar kir. udari Cancellaria minden kérdés támasztás nélkül elfogadták, Duronelli András a Miskolczi posta-állomás birtokába lépett, ’s a’postai jövedelmek fele részét, két évekig ellenzés nélkül szedte is, azonban, az udvari közönséges Kamara az i833-ik évi Nov. 19-ro! 31.72t szám alatt kiadott rendelete szerént Duronelli Andrásnak esztendős fizetését a postai jövedelmek feléről 'I, részre nem csak leszállította, hanem azt is rendelte, hogy a Miskolczi posta-állomásnak kir. értéke — nem a’ szerződési 12000 somma, hanem csak 200 forint, és még ez is csak királyi különös kegyelemből fog lenni. 4 *
