1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 143. ülés
100 143. Ülés írásai. Majus 1. 1840. 365-dik SZÁM ALATT: Negyedik Izenete a’ mélt. Főrendeknek a1 Sérelmek és Kivánatok tárgyában. V. OSZTÁLY. A’ 17-re azt, bogy Zsigmond Király 2-ik Decretumának 20-ik czikkelye ezen pont alátt javaslóit törvényczikkelyben megemlitessék , ’s ezen szó ,,ház“ seinte a’ szerkezetbe jöjjön, a* méltóságos Főrendeknek meggyőződése szerént olly annyira szükséges, hogy mivel ezeknek a’ törvénybeni megemlitésük nélkül a sóbeli királyi jövedelemmel való általbágások nem csak el nem zárattatnának, sőt némelly részben azoknak még tágasabb ajtó nyittatna, semmikép sem lehet rőményleni, mi szerént Ó Felsége a' már egyszer el nem fogadott törvényczihkelyt, melly királyi jövedelme biztosításának lényeges megkivántatóságával szűkölködne, az ismételt felterjesztés mellett elfogadja, ezeknél fogva tehát Ö cs. kir. Foherczegsége, és a’ mélt. Főrendek elébbi javaslatukat épen azért újítják, mivel az által mind a’ hazának törvényes czélzatai elérettethetnek, mind pedig a' törvényczikkely olly alakba tétetik, mellyben ennek Ö Felsége által való elfogadását biztosan lehet reményleni. A’ 20-ra figyelmeztetik a’ mélt. Főrendek a' tettes RK at és RR-et arra, hogy a’ mostani törvény szerént fenálló Dicasterialis rendszer mellett a’ végzéseket az Elölülő, a Cancellariának Directora, és egy Titoknok tartoznak alá Írni , holott a’ Titoknokok a’ tanácskozásokban részt sem vesznek, az Elölülő pedig, és a’ Cancellariának Directora kéntelen a’ végzést alá Írni, ha mindjárt ellenkező véleményben volt is — mindaddig tehát, míg a’ mostani úgynevezett Collegialis rendszer a’ kormányszékeknél fen fog állani, a’ tek. Karok és Rendek által szorgalmazott felelőséggel a’ végzést aláírókat terhelni annál kevésbé lehet, mennél bizonyosabb az, hogy az 1507: 7. törvényczikkelyben emlitett királyi Tanács, mellyhez a’ mostani Dicasteriumokat hasonlítani épen nem lehet, csak hamar megszűnvén, azzal együtt az említett törvény rendelete is elenyészett, minél fogva Ö Cs. kir. Foherczegsége, és a’ mélt. Főrendek e' pontra nézve döbbeni kinyilatkozásuk mellett maradnak. A’ 2Ő re alkotmányos állásunk szerént egyedül a’ bírói ítéletek azok, mellyeket az 1790/1 : i2. törv. czikk. erejénél fogva O Felsége sem változtathat meg, egyébiránt pedig alkotmányos elveink szerént minden a’ mi az úgynevezett politicai úton történik , Ö Felségének legfelsőbb megvizsgálása alá tartozván, mind azt , a’ mi ezen az úton történik, mégis változtathatja, következésképen a mélt. Főrendek mind ezen, mind pedig A’ 27. pontra nézve előbbi véleményükre hivatkoznak A’ 3i. pont már meghaladva lévén. A’ 32-re Ha a’ tek. Karok és Rendek egyedül azt sürgetnék, hogy a’ pénzbeli viszonyok törvény által intéztessenek el, ’s jelesen hogy Ó Felsége az e’ tárgyban még az iÖ25/7. észt. Országgyűlésből felterjesztett törvényczikkelyt megerősíteni méltóztassék , ebben a mell. Főrendek is minden készséggel megegyeznének, de azon kívánsághoz, hogy egyes esetben, és pedig a’ leg. felsőbb Törvényszék által hozott bírói ítélet Ő Felsége által megsemmisítessék, a* mélt. Főrendek előbbeni okaikra is hivatkozólag, nem járulhatnak. A’ 34-re minthogy az, hogy valamellyike ama vádaknak, mellyek az e pont alatt érdeklett Plébános ellen Trenchin Vármegye tiszti Ügyésze által felállított büntető perben elöadattak, a’ 2. Rész 44* czimje alá esik, ’s a’ bevádolt által valósággal elkövettetett legyen, bebizonyítva nem nem lenne, ellenben a’ mélt. Főrendek azokon felül, mellyeket e’ pontra nézve előbbeni izenetük által közöltek, mind a’ kérdéses Pert megelőző, mind annak elrendelésekor fenforcott olly környülállások iránt vannak hitelesen értesítve, mellyek által már kinyilatkoztatott nézeteikben meg inkább megerősíttettek, *9 a’ mellyeknél fogva minden esetre tanácsosabbnak látják ezen pontnak felterjesztését elmellőzni, a’ felterjesztésben meg nem egyezhetnek. A 44-re minthogy az eddigi szokás szerént minden tárgy vagy sérelem vagy kivanatképpen terjesztetett fel Ó Felségének, a' panaszbeli felterjesztéshez a’ mélt. Főrendek nem járulhatván, előbbi izenetük mellett maradnak. A’ 45-re A’ királyi várak és erősségek iránt való rendelkezés kirekesztöleg O Felségétől függvén, és igy a" felállított sérelmet ezen egy pontra nézve is, hogy t. i. a Szegedi várban idegen foglyok zárattak, a’ mélt. Főrendek nem oszthatván, a’ felterjesztéshez nem járulhatnak. A’ 81-re a’ mélt. Főrendek is ismételve a’ 11 7 ik pontra hivatkoznak úgy szinte A’ 101. 106. 110. és 121 -re minthogy újabb meggyőző okok a’ tettes Karok és Rendek által fel nem hozatnak, az előbbeni nyilatkozásuk mellett maradnak. A’ i35-re mivel fel sem lehet tenni, hogy az e’ pont alatt érdeklett, s a királyi Biztos által javallott, és a’ Kormányszékek által is beJyeslett vízi szabályozást 0 Felsége véghez vitetni
