1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
9'2. Üteg Iratai. Februarius 2i. 1840. j i alá vétele alkalmával szabad királyi Kassa Városa is csatlakozván, a’ többié’ pontban előadott kiváltatokkal együtt ezt is felterjeszletni óhajtják a' Karok és Rendek. Egyéberánt Zemplén Vármegye által a’ koronozásbeli ajándékból ezen Megyére háromlott 1024^ aranyok beváltása tekintetéből előterjesztett panaszra nézve a' Karok és Rendek az országos Küldöttség véleményében megnyugosznak. A 15-ik, 16-ik, 17 ík, iS-rk, l9~^^r 2o*ik es 21-ik pontokra nezve észrevétel mntsen. A’ 22-ik pont alatt Vas Vármegye azon kivánatát adja elő: hogy az izraelitáknak a’magyar hazában szabad lakás, ’s azon polgári jusok adassanak meg, mellyekkel a’ nemtelenek bírnak, a’ Karok és Rendek e’ tárgyat külön tanácskozásra jelelték ki, és nem fognak késni, hogy véleményüket, miszerint az izraeliták állapotja törvény által oliy módon rendeltessék el, miként azt az ország köz java, és a’ 19-ik századnak fel világosodott szelleme okvetetlen megkívánják, a mélt. Főrendekkel minél előbb közölhessék, addig is mindazáltal , még e’ részben a melt. Főrendekkel különös törvény javaslatot közölhetnének, el nem tagadhatják az úgy nevezett türelmi adó-iránti véleményükét, mellyet mivel az ország Rendéinek tudta és megegyezése nélkül vettetik ki, úgy szinte a’ rendes Törvényhatóságok befolyása nélkül szokott beszedetni, az alkotmánynak fogalmával sem általában , sem pedig a’ hazai alkotmánnyal különösen megegyeztetni nem tudnak. Ide járul, hogy már fogalmára nézve is ezen adózás nemét igazságosnak nem tarthatják azért, mert alapja az adózásnak egyedüli igazságos alapjával , mint a' polgári haszonnal, egyenesen ellenkezik. Ennél fogva óhajtanák, hogy Ő Császári Királyi Felsége ezen adózás nemének eltőróltetése eránt megkéressék. A’ 23-ik, 24-ik, 25-ik és 26-ik pontokra nézve nincs észrevétel. A 27-ih pontra nézve megjegyeztetik, hogy a' concursnalis perek tárgyában teendő törvényes rendelkezésnek előleges megfontolására különös kerületi Küldöttségre van megbízva. A’ 2S-ik pontra nézve, a’ Karok és Rendek úgy vélik, hogy óvásképen a’ mostani Országgyűlésének egy holnappal a törvényes határ időn túl történt elhalasztását megemlíteni szükséges, és miután az 1655: 49. és 1715 : l4> mellyre az 1790: i3. 1025: 5. hivatkozik, világosan azt rendelik, hogy az Országgyűlése három esztendők elforgása alatt ne csak kihirdettessék, hanem valósággal meg is tartassák, ezen óvást Ő Császári Királyi Felségének felterjesztetni óhajtják. A’ 29-ik pont alatt szabad királyi Szathmár Városának a’ biztosi és ügyészi felvallások valamint tanú vallatások, és azok hitelesítése eránt tett kivánatára, a’ Küldöttség által adott ve. ltményt a’ Karok és Rendek elfogadják, egyedül annak első részére kívánják azon észrevételt tenni, hogy a' tiszti, ügyészi, vagy fenyitő perekben álló tanúknak akár tulajdon Megyéjük, akár a’ szomszéd Megye, vagy törvényhatóságbéli Bíróság eleibe állítassanak tanuzás végett, mihelyest a’ tanú a’ tanúzás végett lakhelyét elhagyni köteleztetik, illendő, hogy a’helybeli folyó bérhez szabályozott napi bére, és fuvara a’ megkereső Törvény hatósíig által megjutalmaztassék. E' tekintetből egyszersmind az •/. és •//. alatti törvényjavallatot is kívánják O Felsége eleibe terjeszteni. , •/ Alatt törvényjavallatt a’ tanúzásról, és tanúknak napi béréről. í-ső §-us Tiszti, fenyitő, vagy bűn perben az eljáró Biróságnak rendeletére tanúságot tenni, azt hittel is erősíteni, és a’végre azon Biróság előtt személyesen megjelenni, habár a’ tanú ön személyére nézve azon megkereső Biróság Törvényhatósága alá nem tartozna is — a’ hármas könyv 11-ikrész 28-ik czímjében szabott büntetés terhe alatt mindenki köteleztetik. 2- ik §. A'tiszti, fenyitő, vagy bűn perben tanúzó személy, akár azon törvényhatóságbeli, mellyben a’ tanúzó dakását tartja, akár pedig más szomszéd törvényhatóságbeli Biróság eleibe rendeltetett, a' mint rendes lakó helyét elhagyni köteleztetik, a’ tanúz^s tétellel eltöltött napok bérét (ide számítván a’ jövet és menetre pzükséges időt is), úgy szintén fuvar költségeit, azon Törvényhatóságnak, mellynek Bírósága eleibe idéztetett, honi pénztárából követelheti. 3- ik §. Az illy mód kijárandó napi bérek valamint fuvar költség mennyiségét, az illető Törvényhatóságok, a’ helybeli körülményekhez, és árokhoz fogják szabályozni. ff. Törvényjavallat az ügyészi vallásról. Az i.:63 : 53 ik törvényczikkely kiterjesztetik a’szabad királyi Városok tanácsaira is, olly móddal, hogy az országnak bár nemes, vagy nem nemes lakosa azon Tanács előtt annak rendes ülésében személyen sem megjelenvén előtte Ügyészeket sőt a’ Ibik rész i3-ik czímje értelmében csak a’ városi telkekre, és polgári vagyonokra nézve teljes hatalmú Biztost is vallhasson, azon ügyészi vallásról a szokott mód és forma szerént az illető királyi Város hiteles pecsétje, es jegyzői aláírás alatt kiadott hiteles ügyésztvalló - levél erőteljes legyen, és az országnak minden bíróságai azt elfogadni, köteleztesse/iek. A' 3o-ik szám alatti sérelemre nézve észrevétel nem fordúl elő. Egyébként. Somogy Vármegye hasonlóképen előadván, bogy a’ midőn Scholecz Mátyás véghelyi születésű megyei köz bandúrnak vég elbocsátatását szorgalmazná, a’ "'arasd Sient-Györgyi Vég-Ortzággyiil. írásai III. Kötet. 20 t
