1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
98 ')'i ülés Írásai. Februarius 24. 1840 helyi ezred által az illető fö hadi Kormányszéknek abbeli rendelete felől tudósíttatott, hogy az elbocsátás, csak azon feltétel mellett, ha hogy a’ folyamodó a' véghelyben lévő örökösödési jogáról, és azzal járó jótéteményről lemond, engedtetik meg; miután ugyan azon Korona alatt lévő Országban, ezen törvény által biztosított szabad költözést gátló rendszabály törvénybe ütköző, és ennélfogva sérelmes volna, ezt a’ sérelmek sorában orvosoltatni kívánja. Melly ebbeli sérelemnek felterjesztése a’ felhozott okoknál fogva pártoltatik A’ 32. szám alatt foglalt sérelmet nem Soprony, hanem Somogy Megye terjesztvén elő, ehezkép a’ szerkeztetés megigazítandó. És még Zemplén Megyének neve mint ugyan azon sérelemről panaszolkodóé hozzá ragasztandó; egyéberánt észrevétel nem fordul elő. A’ 33. pont alatt szintén Somogy Vmegye Jészen Sopron Vmegye helyett, mint a’ sérelmet panaszlotta — fejjegyzendő. Egyébként, minekutánna a sérelmesnek panaszlott intézmény a’ törvény értelmén kivül rendelkezne, és abból, hogy a* tiszti Ügyész valahányszor, az általa kért halálos büntetést az eljáró bíróság fel nem találta volna, az Ítéletet mindenkor feljebbvinni tartozzék, — némelly honi fenyitő törvényeink szigorúsága mellett, kivált midőn még csak a’ per lefolyta alatt kifejlődő körülmények a’ keresetbeli vád súlyát nem kevésbé mérsékelhetik^ vagy ép alaptalanságát kideríthetik, a’ később kifejlett körülmények, és vétség fokozatához képest illykép kevesebb idejű fogságra ítélt, vagy éppen felmentett alperesre olly terhes, és természeti szabadságának igazságtalan korlátozásával egybekötött következések eredhetnének; hogy a Karok és Rendek figyelmezven az íygo/i: 4-3-ik Czikkely 1 ső szakaszának azon rendeletére is, melly a’ feljebbvitt Ítéletet a’ fensöbbi Bíróság által könnyebbithetőnek , vagy megerősítendőnek, de soha nem súlyosítandónak rendelné; továbbra is ezen, úgy az '1832 /6: 17-dik Czikkely világos rendeleténél megmaradni, és azért Somogy Vmegye által előadott sérelmet pártolva, O Felségét azon 1790/1: 43-ik Czikkelyre'hivatkozva megkérni kivánják, hogy a' panaszlott intézménynek a’ fenálló törvények értelmén túl haladó rendelését megsemmisíteni méltóztassék. A’ mi pedig a' Küldöttségnek a’ nem nemesek büntető perében engedendő feljebbvitel eránti további javallatát iileti, ezt a’ büntető törvénykönyv tárgyallására kivánják halasztani. A’ 34. és 35-ik pontra nem lévén észrevétel. K 36. pont alatt Szeged városának foglalt két renbeli kivánatáról a’ KK. és RR. a’ rendszeres munkákból kiszemelt, és még ezen Országgyűlésén tanácskozás alá veendők sorában kívánnak intézkedni. A’ 37. pontra észevétel nem forog fen. A* 38. pont alatt Torna Vármegyének az erdőbeli tolvajságok megfenyítése eránt foglalt kivánata, a' mezei rendőrségről szóló törvényjavallatban tárgyaltatni fog. A' 39. pont alatt Csongrád Megyének a' dohány kereskedés és kincstári kezelés hiánya eránt foglalt kivánata, noha egyik részében Baranya Vgyének előterjesztése folytában a’ 18-dik pont alatt tárgyalva lenne, mindazonáltal, di mennyiben Csongrád Vármegye által előterjesztett szerkezetben a’ kincstári bevásárlás hiányai körülményesebben kimerítve lennének, A’ KK. és RR. azt egész kiterjedésben felterjeszteni kívánják. A’ 40. pontra nézve a' KK. és RR. nem csak a’ só felemelt árából összegyűlt, hanem minden a' FI. Tanács által kezelt pénztárokról folytatott számadásokat az Ország Rendei eleibe terjesztetni, jövendőre pedig az 1792: 14. törvényezikkely rendeletét oda módosítani, hogy minekutánna a’ só felemelt árából összegyűlt pénzmennyiség az Ország szükségeire és közhasznú czélokra lenne fordítandó , nem csak a’1 só árának a’ fenforgó szükséghez arányzólag mennyirei felemelését, hanem a’ felemelkedésből összegyűlt állományi jövedelemmel mi szükségekrei fordítását is országgyiilésileg ön maguk elhatározni kivánják, engyébként hivatkozva az lS36-ik évi April 18-án tett Felírás 8-ik, úgy folyó év October 30-kán szintén az előleges, jelesen a’ só felemelt árából származott sérelmek érdekében tett Felírás 7-dik pontja alatt foglaltakra, a’ só árát ismét az 1791-dik esztendei mennyiségre leszállíttatni, és a’ végett az idézett 1836-ik évi Aprilis 18-án tett Felírásukhoz rekesztett •///. türvényjavallatot Ő Felségének megerősítés végett újabban is felterjeszteni kivánják. •///. Törvén)czikkely a’ só árának az 1792-ki törvényes mennyiségre lett leszállításáról. 1- ő §. A sónak ára az 17'92-ki törvényes mennyiségre leszálítatik. 2- dik § Az elzárt, de felnyitandó só forrásoknak szabad használása a’népnek ezentúl megengedtetik. 41. pont alatt Veszprém Vármegyének azon kivánatáról, hogy a’ visszahelyheztetési ügyekről alkotott 1802: 22. és 1807: 13 ik törv czik. értelme határozottabban felvilágosítassék, a’KK. és RR. még ezen Országgyűlésén kimerítőlegebben kivannak tanácskozni. A1 42. és 43. pontokra észrevétel nintsen: A’ ll-»£ osztályban: Egyes Megyéknek szintén felterjesztendő sérelmei és kivánatai jelesen az l-ó 2-ik és 3-ik pontok alattiakra nézve észrevétel nem fordúl elő. A 4. pont alatt Trenchin, Nógrád és Ilont Vgyék követelései eránt észrevétel szintén nem for-
