1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
9 i 9J. Ülés Ir us ai. Február ins 2 i-ken 1810. dk5 Az 1832/6- 8 törvényczikkely ckkép bővíttetik: megengedtetik, hogy a’ fÖldesúr • 'iobbáíty közti szabad 'egyesség által meghatározandó bizonyos általános sommá fizetésével Vár rzves jobbágyok, akár egész közsések földesúri tartozásaikat, szolgálata.kát sadózasa.kat 'ft uriTörvény hatóság sértetlen hagyatván) tökéletesen és örök időkre úgy megválthatják, hogy Lollv szabad eggyezkedésekbÓl készült szerződések, mint úrbéri Örökös kötések bármelly tekiutetböii felbontásoknak többé helye nem lészen, ’s a* megváltás fejeken lefizetett somma törvény előtt tellyesen azon természetű leend, miilyen a’ megváltott un telek vala,- s ennél fogva. A’ törvény további rendelkezéséig határoztatik: hogy _ a) Ha illyetén megváltások koronái, egyházi vagy köz alapítványi jószágokban történnek, ha megváltási toké sommák a’ Kir. Helytartó Tanács fofelügyelése alatt tellyesen biztosított ál. lapotban tartassanak, ’s az, kit a* megváltott úrbéri javak jövedelme illetett, azon toké sommától járó kamatokat szedje. , b) Ha pedir ollyatén megváltások hitre bízott, vagy első szülöttsegi jószágokban történnék, a’ megváltási töke sommára nézve az illető nemzetség örökösödési jósait törvényesen biztosíthatja. És ezekben határozódván azok , miket a’ Karok és Rendek a’ Méltó,ágos Főrendek utóbbi Válaszuk folytában megjelenteni kívántak, a’kölcsönös egyezkedések jelen helyhezetében semmit seni kételkednek, hogy 6 Császári Királyi Főherczegsége és a* Méltóságos Főrendek velük végkép egyesülve, a’ javaslóit törvényczikkelynek királyi kegyelmes megerősítés alá leendő terjesztésében is megnyugszanak.- í cü; 112-dik ‘SZÁM ALATT. Második fzenete a1 Karoknak és Rendeknek az 183J 6-ki Országgyűlésen alkotott úrbéri Törvényczikkelyek némelly szakaszainak világositásukról részint módosításukról készített Törvényjavaslat eránti észrevételeikre a* Méltóságos Főrendeknek. 1 . <i r ' 1 ' A, í-só §-ra: Miután a' Méltóságos Főrendek is megegyeztek abban, hogy úrbéri telkeknek haszonvételeit a’ Karok és Rendek által javallott feltételek alatt jövendőre izraeliták is szerezhessenek maguknak, ezen engedménynek a’ Méltóságos Főrendek által javallott záradékkali korlátozásában a* Kai ok és Rendek meg nem nyugodhatnak, mert az i832/6-ki 4-ik törvényczikkely 7-ik §-nah aj) pontja alatt határozottan rendeltetik: hogy a’ jobbágy befogadása igazságos megtagadásainak esetei, csak azok lehetnek, mellyekben a’ felhívott törvényczikkely i2-ik §-a rendeleté szerint, a’ jobbágy elmozdításának helye lészen, ’s ezeket szaporítani, a’ vallás miatf. pedig a’ befogadást megtagadni nem lehet; — a’ Törvényhozásnak az izraeliták sorsáróli bővebb rendelkezéséig mindazáltal nagyobb világosság okáért e’ helyen azt kívánván a Karok és Rendek kimondani, hogy az izraeliták mindenütt, honnét az eddig fenálló törvények erejével egyenesen kizárva, nincsenek úrbéri minőségű javakat szerezhessenek, ennélfogva törvényjavaslatuk i-ső szakaszának szerkezetét módosítani ekép kívánják: 1-ső §. Az 1832/6-ik évi 4-ik törvényczikkely 6-ik § nak rendelete akép világosittatik : hogy a’ jobbágy úrbéri telkének haszonvételét minden valláskülönbség nélkül akárkinek — az izraelitákat is ideértve, olly feltétellel mindazáltal, hogy ezek a’megvett telkeket magok tartozzanak mivelni, eladhassa, ’s úrbéri minőségű javakat az izraeliták mindenütt, honnét az eddig fenállo törvények erejével egyenesen kizárva nincsenek, maguknak szabadon szerezhessenek. A’ 3-ik §-ra. Azon felül, hogy a’ törvény a’ Méltóságós Főrendek megösmérésök szerint és a’ jobbágy nevezet alatt nem csak a’ telkes gazdákat, hanem a’ zselléreket is befoglalva érti, ’s a’ pálinka-főzésnek a’zsellérek részükre való megengedését az ország nagy részében régóta divatozó gyakorlat, ’s az úrbéri úton hozott felsőbb Ítéletek is igazolják, mind azért: mivel az u.bér behozatalakor, azok, kik egy nyolczad rész úrbéri telki állománynál kevesebbet bírtak a zsellérek sorába írattak; e’ felett az Ország sok részeiben szőllóket gyümölcsösöket sok ezer zsellérek bírnak, ’s többen közülök borokkal is kereskednek, a’zselléreket tellyesen vagyontalanoknak mondani attól pedig, hogy még ön törkölyökből, gyom lesükből, borokból, borseprejökból, és egyéb földi termesitményeikból se főzhessenek pálinkát, — eltiltani, az osztó igazság nem engedi, — mind továbbá azért, mivel annak, hogy a’ pálinka-főzés nem mezei gazdasági, Iranern szorgalmi foglalatosság, már maga csak az is tettlegi elég bizonysága, hogy olly helyeken is, hol úrbéri telkes gazdák nincsenek, mint jelesen a’ szabad Királyi Városokban kereset módjául többen űzik a pálinka-füzest, s ha a’ pálinka* főzés megengedései méltán gátolhatna azon ok,
