1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
92. Ülés írásai. Februarius 24. IS 10. 95 hogy abból ottan ottan nem nyereség, hanem kár háromlik, úgy azon ok egyenlőségénél fogva nondena' bal sors hasonló csapásai alá eshető kereskedés és mesterség üzést is szinte megtiltani kelle nék ; — mind végre azért; mert ha a’ pálinka-főzésnek szaporítása ’s a’ szeszes italokkali élés a’ nép testi és lelki ereje aljasitása, és a’ tűz veszélyek terjesztésének tekintetnék is, ugr mind ezen veszélyeket, és jelesen a’nép erkölcstelense'gét a nagyobb tehetségű azon földes urak, kik a’ pálinka - főzést erőmüvek használatával is terjedelmesebben űzik, sokkal nagyobb ’s amazokkal még arányban sem álló mértékben terjesztik, ’s azon okból a' jó példa mutatást megkezdeniük ezeknek kellenék, a'Karok és Rendek előbbi izenetükben felhozott okokra is hivatkozva törvényjavaslatuk'szerkezete mellett maradnak. Az 5-ik §. Előbbi Izenetükben kimerítvén a’Karok és Rendek azon nyomos okokat, mellyeken a’ só-árulás és sóvali kereskedés mindenkinek megengedését alapították, azokon felül még csak azt jegyzik meg: hogy a’ só boltokban való árulhatásának földesúri engedelem adástóli függésére nézve a’ Karok és Rendek véleménye szerint az utóbbi Országgyűlését megelőző időkre alaposan hivatkozni sem lehet, azért mert még magát azon kérdést isj hogy a’ jobbágynak boltot nyitni ’s abban árulni csak földesúri engedelem és taksa fizetés mellett lehet, végkép csak az 1832/6 : 6 ik törvényczikkelynek 7-ik szakasza határozta-el; ugyan azon évi y-ik törvénycziknek 1 1 -ik §. pedig minden bármelly természetű 's nemű előbbi olly kizárásokat, és egyedáruságokat , mellyek addig divatoztak ugyan, de az említett törvényczikkelyben továbbra világosan meg nem alapitattak; jövendőre minden megkülönböztetés nélkül az egész Országban megszűnteiteknek nyilványitotta; továbbá a’ Méltóságos Főrendeknek észrevételét az 1729. évi 5-ik törvény czikkelynek recdelete, melly 2 ik §-ban a' sónak mi áron való árulását a’ kiváltságos mezővárosokra és egyéb községekre nézve is nyilván megszabta, ’s igy a’ sónak árulhatásét nem egyedül a’ földesuraknak tulajdonította; éppen nem támogatja ezeken felül azt, hogy a’ Lengyelországi sóval való élés, és kereskedésnek az országbeli három Vármegyék lakosai közötti divatozása, melly különben is törvénnyel van megengedve, az 1 715-ik évi 15-ik törvényczikben kijelelt korlátozások mellett a' Királyi jövedelmeknek eddig valamelly érezhetőbb rövidséget nem okozott, több mint százados tapasztalás bizonyítvány ezentúl sem fog az illő felvigyázás mellett rövidséget okozni; végre éppen azon tekintet, hogy a’ só mind az emberekre, mind a’ marhákra nézve nélkülözhetetlen termesztmény, okvetetlenül szükségessé teszi azt, hogy ezen nagy számú szegények, kik egyszerre, egy vagy félfontnyi sónál többet nem vehetnek, ’s illy csekélységet számukra a’ Királyi só-raktárakból még nem is adnak, a’ hozzájuk gyakran több mértföldnyi távolságra fekvő nagyobb városokba , vagy ha nem is mindég, hanem rendelt időszakaszokban tartani szokott vásárokra utazni kénszerittessenek , hanem sőt a'mennyire lehet lakhelyükön, vagy ehez legközelebb kaphassanak. Azért is a' Karok és Rendek a* Méltóságos Főrendek javaslatához továbbá sem járulhatnak. A’ volt 11-ik, de most már 10-ik §-ra: A’ Méltóságos Főrendek által javaslóit módosítás belső érdemére nézve egyre menvén azon előbb javaslott módosítással ; mellynek miért nem lehető elfogadása okait a’ Karok és Rendek előbbi izenetükben már kifejtették, ahoz továbbá sem járulhatnak, még azon tekintetnél fogva is, mivel megtörténhetik, hogy valaki kántori szolgálatára nézve, még a’ községnek is különben tetszik, de jegyzőnek mind illy minőségében lomha, rendetlen, és értetlen ember, nemcsak méltán nem tetszik, hanem abbeli szolgálatában az egész község nyilványos romlása nélkül meg sem szenvedtethetik, az illy embernek a’ község nyakán erőszakoltatva való megtartásával a’ községet sujtolni nem lehet, ’s ha ez megengedtetnék, akkor a’ községeknek jegyzőik szabadon fogadhatására és elbocsáthatására nézve törvénnyel megadott jus puszta hanggá változnék, azért is: minthogy, habár a jegyzői szolgalattal másféle szolgálatok vágynak is némelly helyeken egybekötve, mind azok közöt a jegyzői szolgálat az első és legfőbb, a’ többi pedig csak mellesleges tekintetű állapot; végremivel nem lehet most még előre tudni azt : hogy a nép nevelése tárgyában minő befolyást fog majd annak idejében az egyházi Rendnek engedni a törvényhozás, a részben már most is előre a törvényben elhatározottan rendelkezni nem lehet, a Karok Kendek a jelen szakasz szerkezetet megtartatni kívánják. A' volt i5 ik, de most már «4-ik §*ra : Kitől a’ sors hazánkban a’ nemesi születést megtagadta az nem nemes, azért azonban ö reá a’ magában többféle értelmeket foglaló nemtelen nevezetet illeszteni az emberiség szelíd érzete sem engedheti meg, a' Karok és Rendek tehát ezen a’ jelen pontban foglalt szabályok . 's e' helyen tovább ki nem terjesztethetnek, azok pedig miket a' Méltóságos Főrendek itt az úrbéri Törvényczikkelybe iktattatrii javasolnak, nem ide , hanem részint a’ polgári törvények 19*
