1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
92. Llét írásai. Februarius ‘1-i-kén 1840. 93 * tés annak kihagyásával is, a’ helyébe javaslón azon szerkezeti kifejezés által: „bogi/ a' visszacsatolás munkája a' köz kívánat ellenére nem balad‘( nem kissebb hatással és reménnyel, minden eljárási gáncsolat elmellőzésével sikerülhetne; a’ Tekintetes Karok és Rendek ezen javaslott módosításnak elfogadására továbbá is a' kifejtett nézeteknél fogva bizodalmasan és szívesen felszólíthatnak. XCII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Februáriig 21-kén 18 40. 141-ik SZÁM ALATT. Második Izenete a’ Karoknak és, Rendeknek az úrbéri Törvényjavaslat néraelly szakaszainak újabb szerkezete eránt tett észrevételeikre a’ 3Iéltóságos Főrendeknek. A’ 2-dik §. a) alatti szakaszára: A’ Karok és Rendek rérzekról is felhagyán annak tovább szorgalmazásával, hogy a’ III. R. Törvénykönyv I. része 40-dik czímjének rendelete a’ leány ágát illető jószágokban, a' leány testvérekre is nyilvánosan terjesztessék ki, ennek következétében azon a) pont a’ szerkezetből egészen kimarad. Ugyan a’ 2-dik §-nak elébbi e) de most már d) alatti pontjára: a’ Karok és Rendek elébbi Izenetökben felhozott okaik igazságáról továbbá is meglévén győzettetve, javaslatoktóli elállásuknak semmi lényeges okát nem látják; megnyugszanak mindazáltal abban: hogy mivel rendelkezésüknek kitűzött czélja abból áll, hogy a* jobbágyságnak sorsa tellyesen biztosittassék, ’s ebbel* általános nézeteiket a’ Méltóságos Főrendek is osztják akkor, midőn utóbbi Válaszuk szerint azon elvből lett kiindulásokat nyilvánították: hogy a’ jobbágynak az 1832/6: évi 4. törv. ez. 6. §-sa által biztosított állapotja vétessék tekintetbe; ’s telkétőli kéntelen megválása esetében is a' törvény által engedett kedvezménytől meg ne foszthassék ; mind a’ Méltóságos Főrendek saját elveiknél, mind pedig még annál fogva is, hogy a’ felhozott 4o-dik czímnek rendelete a’ földesurra nézve elegendő, sőtt megkülömböztetett kedvezmény; a’ jobbágyra nézve ellenben, ki a’ miatt telkétől törvény általi kénszerittetésbol megválni kéntelen, annyival sólyosabb teher, mivel ez csak egyes személyekre hat, nem pedig az egész jobbágyságot érdekli; — kü* lömben pedig figyelemmel kell lenni a' törvényhozásnál arra is, hogy ha a’jobbágyoknak attól is kell tartaniok, hogy az eladóra tett jobbágytelki haszonvétel megszerzése után, az illető földesúr gyermekeinek majdani megosztozásuk esetében a’ megvásárlandó jobbágytelekről alkalmasint kibecsültetni fognak; ezen tartalék mind a’ jobbágyi telkek haszonvételének árát, mind a' földmivelési szorgalmat nyomasztva csökkenti; az osztó igazság és egyenesség szabályai szerint a’ részben, hogy az épületek és javitások becs szerinti árán felül jobbágy részére, a’ szerzési vagy becs szerinti ár fizettessék e’ meg a' bibecsültető földesur által? a szabad választás mindenkor a’ jobbágyot illesse, ’s ennél fogva a’ Karok és Rendek a’ kérdéses pontot módosíttatni akkép kívánják: hogy d) A’ kibecsültető felek a' jobbágy minden épületeire ’s telke belső és külső állományaiba tett javításainak igazságos becs szerint meghatározandó árán felül azon úrbéri telkek haszonvételének árát is fizessék meg, ’s arra nézve, hogy az úrbéri kibecsült teleknek vallyon szerzési vagy becs szerinti ára fizessék e’ meg? a’ szabad választás mindenkor a’ jobbágyot illetvén, aképi tellyes kielégítése előtt, a’ jobbágy úrbéri telkeiről elmozdulni, ’s épületeit átengedni nem köteles. A Méltóságos Főrendek elébbi Válaszuknak d)pontjára, 's illetőleg az 1832/6: 8-ik töményczikkely bővítésére nézve: a' Karok és Rendek az említett törvényezikkelynek általuk javaslott móddali bővítéséhez továbbá is ragaszkodnak, hogy mindazáltal a’ részben a’ két Táblák közötti egy esség végkép és minél előbb megkészülhessen ’s azon köz óhajtás, mellyet a’ köz boldogság gyarapításának, 's a' nemzeti erő és jólét mindinkábbi kifejlődésének ezélzata, a Karokban és Rendekben ezen törvényes rendelet minél előbbi létre hozására nézve—szült, teljesülhessen; hozzájuk járulván azokhoz, miket a’ Méltóságos Főrendek utolsó válaszuknak végén vettek javaslatba, úrbéri törvényjavaslatuknak g dik §-sát szerkezteim következendőkép szándékoznák: drszággyül. írásai. III. Kötet. 19 / 1