1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 104. ülés
88. L It t Irmai. Februarius lí). 1810. 91 A' 29-ik szakaszban a’ Méltóságos Fő Rendek a’ rendőrségi bíróság alatt fentebbi nézeteikhez képest a' rendszerinti megyei tisztviselőt értvén; egyébiránt a1 javallott szerkezethez maguk részéről is hozzá járulnak. A’ 30-ik szakasz iránt észrevétel nem lévén; A’ 31-ik szakasz szerkezetének következendő módosíttatása mellett „a1 ki az erdei, mezei, szőlő, vagy tó csőszt, hivatalos kötelességében! eljárása közben, vagy ezért bosszút állva meg veri, nem csak a’ gyógyítási költségeknek“ ’s a t. a’ Méltóságos Fő Rendek az annak tárgyát tévő kihágásokat, mint közfenyítéket magok után vonó vétségeket, az illető megyei vagy városi itélőszékeknek hatósága eleibe utasítandóknak vélik. A’ 32-ik szakaszra nézve, — mellynek szerkezetét a’ Méltóságos Fő Rendek illy formán óhajtanák kezdetni ,,a’ melly csősz, pásztor, vagy szolga, urának vagy tisztjének, ennek nem léte esetében pedig a' helységbeli Elöljárónak“ ’s a’ t. azon kívül, hogy a’ kétszeres kármegtéritési büntetés e’ helyen elhagyandó volna, egyéb megjegyzés nem fordul elő. A* 33-ik és 31 ik szakaszok iránt sem lévén más észrevétel, mint melly a’ mezei Szolgabirák eránt, már ismételve előadattatott; a’ mi illeti A’ 35-ik szakaszt, erre nézve a’ mélt. Főrendek oda kivánták a’ tekintetes Karoknak és figyelmüket intézni, hogy mivel a’ közönséges tapasztalásnál fogva az utak Hazánkban sok helyeken olly állapotban vágynak, mi szerint, ha azok jövendőre is abban maradnának, a’ jelenleg alkotni ezélzott törvényes szabályok sikerének elérése mintegy lehetetlenné fog válni ; az illető Törvényhatóságoknak ezen törvény által egyszersmind az is kötelességül teendő lenne, hogy mind az utaknak kellő szélességekről, mind azoknak jó és járható karbani tartásokról gondoskodjanak; egyéberánt az e’ szakaszban foglaltakat a* mélt. Főrendek is czélszerünek tartván. A’ 36-ik szakaszt; azon okbői, mert a’ dűlő és mezei utak gyakran azon földes urak által, kiknek birtokján azok keresztül visznek , legkevésbé szoktak használtatni, hanem főkép idegeneknek basznállására állanak fel, sőtt néha egyenessen ezeknek számára is nyittatnak meg, illy esetekben pedig az igazitási költségeket a’ helybeli birtokosokra hárítani, sem igazságos, sem méltányos nem lenne, — a’mélt. Főrendek küvetkezendőleg óhajtanák módosíttatni: ,,A’ határban lévő dűlő és mezei utak, mellyek a’ füldmivelés tekintetéből a’ helység lakosainak nagy része, vagy szomszéd helybeliek által használtatnak, azon helység lakosai, legyenek azok nemesek, vagy nem nemesek, valamint a’ határbeli birtokosok, és szomszéd lakosok által, kik t. i. az út közös használatában részt vesznek ’s a’ t.“ — egyéberánt pedig a' mezei Szolgabirót ’s Hapitáoyt tekintve, a’ mélt. Főrendek fentebbi előadásaira hivatkozva, a' szóbeli eljárást ezen esetben is egyedül csak 6o frotig vélnék megállapittandónak lenni. A’ 3y-ik szakaszra nézve, — a’ mezei rendőrtisztek eránt említteket e’ helyen is ismételve, __következendő észrevételeiket kivánták a’ méltóságos Főrendek a’ tek. Karokkal és Rendekkel közleni: a) Minthogy arról, mit valaki nem cselekedett, egy harmadiknak kétségtelen tudomása nehezen lehet, ’s az Hlyeién nemleges bizonyítványoknak kiadása gyakorlatilag is alig lenne a’ czélnak még felelő; annál fogva elégségesnek tartván a' mélt. Főrendek azt, bogy a’ válalkozó aratók, cséplők, vagy nyomtatók rendes úti levéllel ellátva legyenek ; azokat, mik más munkának áítalok még nem történt felvállalása eránti bizonyítványokról e szakaszban foglaltatnak, hihagyandúknak vélik. b) jMinthogy azon nép osztály, melly közönségesen azillyetén mezei munkának végbevitelével foglalatoskodik, többnyire olly csekély tehetségű, hogyannak éppen ezen munka szolgál egyedüli élelmi keresete módjáúl , és így munkája bérén kivűl ritkán szokott egyéb vagyonnal bírni ; annál fogva reája nézve a’ kétszeres kárpótlási büntetés felette szigorúnak látszatván, azt a’ mélt. Főrendek e’ helyen is elmellőztetni óhajtanák. Végre c) ha a’ cséplésre vagy nyomtatásra felfogadott gabonában előre nem láthatott elemi eseményeknek közbenjövetele miatt olly tetemes kár okoztatódnék, a’ millyenről a' tek. Karok és Rendek jelen szakasznak 2-ik részében rendelkezni kívánnak, akkor a’ mélt. Főrendek igazságosabbnak ’s czélszerübbnek tartván azt, hogy a’ kötött szerződés raegszüntettnek tekintessék, a’ szerződő feleknek uj alkura lépni kellessék; ezt kívánnák a’ tek. Karok és Rendek által erre való nézve javallott intézkedés helyett szabályul felállíttatni. A’ 38-ik szakaszban említett mezei rendőr Tisztek eránti rendelkezést a’ mélt. Főrendek szinte e’ részbeni átalános észrevételük szerint kívánván módosíttatni, az itt előforduló büntetést nem egyenesen 200 ftokban, hanem a’ felválalt munkának arányiban 20 ftól egész 200 ftig terjedhetőleg vélnék megállapittandónak lenni. A’ 39 ik, 4o-ik és 41 -ik szakaszokra nézve észrevétel nem lévén, A’ 42-ik szakaszban érintett pénzbeli büntetést pedig á’ mélt. Főrendek az előre bocsajtottak értelmében főkép csak a’ nemesekre szoríttatni javallván; egyéberánt e helyen meg arra ; 18*
