1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 104. ülés
‘to SS. Ülés írásai. Februarius 10. ISIO. dig olly állapotba helyheztetnék, mi szerint ezen rcájok minden egyéb szigorul; büntetéseknek keserves következéseit éveken keresztül meg sinlendők lennének. Minthogy teliát a’ kárnak , 's okozott költségeknek helyre pótlása, mellyhez a’ károsodottnak mindenkor tagadhatatlan joga vagyon sokszor már magában is elég érzékeny teher leend, és igy ennek kétszeres megtérítése a’ fentebbiek szerint czélszerii fenyítéknek a* Méltóságos Fő Kendek által nem tartathatik, annál fogva egyenesen az adózó nép érdekének ’s javának szem pontjából indulva, erre nézve a’ pénzbeli büntetéseket nagyobb részint elmellőzendóknck, ’s a kérdéses kihágásoknak szükséges zabolázását inkább a’ vétséghez, ’s pénzbeli marasztaláshoz, aranyozva megállapítandó mérsékleti testi büntetéssel olly formán vélnék a’ Méltóságos Fő Rendek eszközlendőnek, hogy ezeknek is ugyan az legyen elrendelője, ki az elórebocsátottak értelmében, magának a’ kártétel kérdésének törvényes bírája leend. A’ 9-ik §. kezdő sorainak következendő módosíttatásuk mellett ,,a’ rétekben, mindennemű ültetvényekben, vetésekben, kertekben“ ’s a’ t. a1 Méltóságos Fő Rendek az abban foglalt intézkedést, — a’ pénzbeli büntetések iránt fentebbi nézeteikre hivatkozva, elfogadják ugyan, mindazonáltal az erdei vágásokból behajtott marhától a’ Tekintetes Karok és Rendek javallata szerint fizetendő bírságot felette magasnak tartván, azt, egy szarvas marhától, lótól, vagy ketskétől 30 kra, sertéstől vagy birkától pedig 10 kra vélnék szállítandónak lenni. A' 10-ik ’s ll-ik szakaszokra nézve észrevétel nem lévén; A 12-ik szakasz elejének szerkezetében a’ Méltóságos Fó Rendek egyedül világosság okáért illy változást kívánnának tétetni: ,,a’ ki az erdőben, kivált szárazság idejében tüzet gerjeszt 's azt el nem óltja, annyival inkább pedig ha gondotlanságból, vagy önként szántszándékkal“ s a’ t. A’ 13-ik szakasz iránt szinte nem lévén egyéb megjegyzésük, minthogy abban a’ hárm. Könyv III. Rész 33-ik czimjének rendelete az idegenekre nézve nyilván feltartandó lenne; A’ ll-ik szakaszban e’ szavak után: ,,a’ kutakról a’ vedret,“ még következendőket javals a t. lanák a szerkezetbe szövetni: „vagy bár melly egyéb illy nemii mezei tulajdonnak tárgyát4 A’ 15-ikat szakaszban a’ Méltóságos Fő Rendek is megnyugosznak: A’ 16-ik pedig némi módosítással ekként vélnék szerkezendőnek lenni ,,a’ kárositattnak szabadságában áll olly határban, melly nem tilos, a’ kártévő vadakat, ha bár tilosból, vagy vadas kertből jöttek is azok, a’ kár helyén megfogni, elejteni, vagy agyonlőni, a* tilosban pedig a’ va dák által tett kárt, az okozott költségekkel együtt, az 1802: 20-ik türvényezikkely 10-ik §ának értelmében, a károsodottnak a vadászat tulajdonossá jelan törvényben rendelt szóbeli per utján megtéríteni köteleztetik, a vadaknak elejtése azonban megengedve nem lészen.“ A 17-ik 18-ik 19-ik és 20-ik szakaszok iránti javallatot a’ Méltóságos Fő Rendek egész kiterjedésben elfogadják. — Ellenben A’ 21-ik szakasznak rendeletéhez magok részéről azért nem járulhatnak, mert a’ csőszök a’ földes uraknak saját költségein tartott külön szolgái lévén, ezeknek megválasztása, szükséges tulajdonainak inegbirálása, ’s minden idegen befolyástól tökéletesen mentés független felfogadhatása, szinte azoknak kérdésbe vonhatatlan’s megszorítást semmikép nem engedő jusaikhoz,—• mellyeknek ennekutánna is teljes szabadsággali gyakorlását korlátozni sem köz haszon, sem szükség tekintete nem javasolja — tartozik. Minthogy pedig az illy urasági czöszők többnyire olly feltétel alatt szoktak felfogadtatni, és szegődni, hogy azok a’ történt, de ki nem világosítható kárt tulajdon Vagyonukból kötcleztessenek megtéríteni, s igy azoknak tanúzmányai saját érdékük tekintetéből részrehajlók fognának lenni, de egyébiránt is az igazság kitapogatásának tiszte fogalmával ellenkezno az, hogy egy és ugyan azon személy vádló is, tanú is lehessen, annál fogva a" Méltóságos Fó Rendek valamint a tanuskodási mód, és rend iránt e’szakaszban javallott intézkedésnek, úgy a‘csőszók félfogadását targyazó szabályoknak is czélszerűségéről meggyőzettetve nem lévén, teljes bizodaloinmal szóllítják fel ehezképest a’ Tekintetes Karokat és Rendeket, hogy ezeknek méltó figyelembe vétele mellett ezen egész szakasznak kihagyásában megegy ezni szíveskedjenek. A 22-ik szakasznak szerkezetében a’ Méltóságos Fő Rendek az emberekróli rendelkezést, a’ marhákróli eleibe tétetni óhajtván; A 23-ik szakasznak elejét pedig a’ „kártévő“ szóinak kihagyásával ékként vélvén módosíthatni: ,,a' várásokra, vagy' máshová igyekező utasok“ abban egyébiránt a Méltóságos Fő Rendek is megnyugosznak, A 24, 25, és 26-ik szakaszokra nézve a’ Méltóságos Fő Rendeknek a’ mezei Szolgabirák iránti intézkedés helyett általuk javallottakra, hivatkozva— észrevételük nincsen, A 27-ik §. helyett ellenben, minthogy' a’ peres földekről behajtott marhákra nézve, az e részben fenálló honi törvényekben elegendő határozott rendelkezés találtatik, a’ következő szerkezetet vélnék kielégítőbbnek lenni: „midőn peres földekről hajtatnak be marhák, az azokra nézve fenálló törvényeknek rendeletéi továbbá is fentartatnak “ A 28-ik szakaszt, — a’ mezei Szolgabirák ’s Kapitányok iránt a’ fentebbiekhez ragaszkodva — a Méltóságos Fő Rendek, olly értelemben fogadják el, hogy a’ d) alatti pontban említett szóbeli eljárásnak itt csak GO flig lehessen helye.
