1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 93. ülés - 1840 / 97. ülés
• ' 97. Lies írásai. Februarius 29-kén 1840. 97 maiott fiúi és leán; maradékaik tellyesen egyenlő mértékben örökösöd jenek, 's minden e’részben eddig fenállott ellenkező szokások, vagy más helybeli szabályok, jövendőre megsemmisíttessenek ; annak, hogy a* jobbágynak végrendelet nélkül hátra hagyott szerzeményeiből, miért kellessék a leány maradékokat általánosan kizárni? a’ Karok és Rendek semmi alapos okát nem látják, sőtt a’ kettőt még öszve egyeztetni sem tudhatják A’ fiú ágnak egyedüli örökösödése a' hajdankori feuduruból eredve, ment által a5 nemesek javaikra; most a’ feudalizmus éhéit, még a’ jobbágyokra, és pedig jelesen ezeknek végrendelet nélkül hátra hagyott szerzeményeikre is kiterjeszteni nem lehet. Nagy részben egészen más volt a’ Verbőczy idejében a’ jobbágyok állapotja ; mások voltak a’ földesúr és jobbágy közti viszonyok; ’s más volt az Országnak is védelmi rendszere. A' mint ezekben lényeges változásokat okoztak az olta lefolyt három századoknak történetei, minden igazság szerint változást kell szenvednie (a’ mim hogy az i832/6-ki törvényczikkely 9-dik Jp-nak rendelete által már lényeges változást szenvedett is) a' hármas részű Törvénykönyv 111. Része 2g dik czírujének; ’» az akkor divatozott, és azolta kivált a' magányos földesurak — főkép pedig tisztjeiknek önkény szülte gyakorlatuk miatt olly sok zavarokban , és egymással! összeütközésekben hozott szokásoknak is. — 1 ovabbá Tettleg nem is áll azon észrevétel: mintha mindég csak a’ szülék mellett maradott fiú magzatoknak ipari szorgalma eszközlené a’ szerzeményeket, s ezek érdemlenének jutalmat; mert vajmi gyakori példák vágynak, hogy a’fiúk elhagyván az apai házat; a’ házhoz bebázasodott vök viszik és gyarapítják a’ gazdaságot, miért kellenek tehát ezeket a’ jövendőbeli megjutalmazásnak még csak reményétől is törvénnyel elzárni, ’s hogy lehet megegyeztetni az osztó igazsággal azt: hogy a’ leányok, kik atyáiknak szinte természetes és törvényes gyermekei, végkép elégedjenek meg azzal, mit kiházasításukkor kaptak szüleiktől, ’s a mi a’végrendelet nélkül hátra hagyott szülei szerzeményekből külömben őket osztály szerént illető mennyiségnek ottan ottan egy tized, vagy még kisseb részét sem teszi? Nem ellenzik, a’ Karok és Rendek azt, mit az i836-diki 9-dik törvényczikkelyben felbivott 9-dik szakaszának rendelete világosan megenged; hanem csak azt kívánják: hogy ott, hol végrendelet nélkül hagyott a' jobbágy szerzeményeket hátra, ezeket a’ fiakés leányok egyenlően osszák fel egymás között; igazságosnak talál ván mindazálfal azt, hogy a’ mit a’ leányok kiházasításukkor, vagy úgy ők, mint a’ fiák, szüleiktől ezeknek életében kaptak; az osztály alkalmával részükbe számíttassák be; az 5-dik szakaszt bővítni akkép kívánják: 5-dik §-ra: A' jobbágyoknak minden ősi javaikban ’s végrendelet nélkül hátra hagyott szerzeményeikben törvényes házasságból származott fiú és leány maradékaik — olly világos megjegyzéssel azonban, hogy az, mit a’mindkét nemű magzatok, kiházasításukkor, vagy azután is szüleiktől kaptak, osztálybeli részükbe tudassék be— tellyesen egyeúlo mértékben örökösödnek, ’s minden e’ részben eddig fenállott ellenkező szokások, szollőhegyi, »agy más helybeli szabályok, ezennel jövendőre megsemmisittetnek. A’ 7-dik §-ra: Ámbátor ugyan a’Karok és Rendek eddigi szerkezetében is nincs kizárva, sőtt szabadságukra van az osztozó véreknek hagyva a’ barátságos egyezkedés — nem ellenzvén mindazáltal a’ Karok és Rendek azt; hogy a’ barátságos egyességnek közbejötté, a’ szerkezetben még világosabban fejeztessék ki; a’ jelen 7-dik §-nak szerkezetét, onnét kezdve: ,,midőn pedig az osztozók“ akkép módosítják: midőn pedig az osztozók a’ telket természetben fel nem oszthatják, vagy felosztani uetu akarják, 's a'részben, a’ közöttük előlegesen munkába venni kellető barátságos egyesség nem sikerül: szabadságukban áll azt, maguk között tartandó árverés által“ a’ §. szerkezete egész végig egyébiránt megmaradván. \ A’ 8-dik Jp-ra: A’Karok és Rendek elfogadván a’ Méltóságos Főrendeknek javaslatát, ennek következésében a’jelen 8 dik szakasznak ama végső szavai után „azt meggátolni semmi esetben nem szabad w pótolóiag ezeket iktatják: „Miután pedig az osztozók között ezen esetben is előlegesen megpróbálandó barátságos eggyességnek nem sikerülésével, a’ nyilvános árverés meghatároztatik; az eladóvá tett teleknek ára, a’ Község Elöljárói által, a’ földesúr befolyásával, mindenkor előre bocsátandó igazságos becs szerint állapíttassák meg; ’s a’ nyilvános árverésre köz hírré is teendő egy hónapi határ idő jeleltessék ki, és ha az árverés alkalmával tett ajánlás, a’ becsárt fel nem érné, s abban az osztozók meg nem nyugodnának; egy hónapi szinte kihirdetendő újabb határ idomulva a’ telek még egyszer árverés alá bocsátassék ; ’s akkoron a’ legtöbbet ígérőnek, — ha bár a becsű árnál kevesebbet ajánlana is — adassék által. A’ 9-dik JP-ra: Hozzá járulván a' Karok és Rendek ahoz, hogy az, mi a’8-dik megelőző Jp-hoz tétetett, ezen 9-dik Jp-hoz is pótolóiag tétessék hozzá; a’ § nak végső ama szagai után ,, a' nyilvános árverés általi eladásnak leend helye,“ ezeket iktatják „ a’ nyilvános árverésre nézve pedig általánosan azon mód és szabályok tartassanak meg, mellyek a’ 8-dik §-ban felebb megállapittattak. A \ls-dik ’» illetőleg a' 16-dik ff-ra is: Igaz ugyan, hogy a 14-dik §-beli javaslat, nem Országgyiil. írásai. III. Kötet. ^3
