1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 93. ülés - 1840 / 97. ülés
93 97. ülés írásai. Februarius ‘29. 1840. minden részben egyet meg a* eddigi gyakor attal, ni.it miután az úrbéri telek haszonvételének szabad eladását megengedte a' jobbágynak a’ törvény ; a" körülmények is lényegesen változtak mind e’ mellett azonban az említett két § közt semmi ellentét nincs; sem a’ földesúri örökö. södés nincs a’ törvény szellemén túl megszorítva. Mert A’ i/f-dikjf. olly esetről szól, midéin a' végrendelet nélkül elhunyt jobbágynak sem gyermekei, sem szülei, sem özvegye nem maradtak, oldalaslagi vérei azonban találkoznak; ’s szerzeményei között jobbágy telek is vagyon; a‘ Karok és Rendek tehát úgy vélekednek; hogy miután az iő36-dik évi 4-dik törvényczikkely 6-dik §-sa, arról: hogy ősi jobbágy telkének haszonvételét, vagy csak meg is vehesse, a' füldesurat kizárta, az t836-ki n-dik törvényczikkely Q-dik Jf-sa ped'g azt rendeli, hogy a' földesurak, még azoktól is, kik az úgynevezett puszta telkeket, a’ szokott telkek viselése mellett míveini kívánják, semmi árt ne követelhessenek : mind a’ törvénnyel, mind az illendőséggel megegyezik az, hogy a’ 14-dik § ban érdeklett minőségű jobbágytelek, mellyet a’ felhívott törvény világos rendeleté szerint, a’ földesúr külömben is bár melly alkalmatos jobbágynak ingyen adni köteles, más idegenek feletti elsőbbséggel az oldalaslagi vérekre száljon; ezek azonban a telken lévő épületeket és javításokat a’ földesmnak becsű szerint kifizetni tartozzanak. — Továbbá a’ következő 16-dik §. olly esetről szól, midőn a' végrendelet nélkül megholt jobbágynak tökéletes magvaszakadtával még oldalaslagi vérei sincsenek. Uly esetben igaz, és a’ 16 dik §-nak szerkezete is úgy rendeli, hogy a’ jobbágynak minden hátra hagyott vagyonába a’ földesúr Örókösödjék, tulajdonképen azonban a’ földesúr akkor is csak a’ jobbágytelken lévő épületek és javítások becs szerint megfizetendő árában ürökösódik ; mert maga a’ telek pusztává lett teleknek természetét öltvén magára, az lS36-diki felhívott ll-dik törvényczikkely 9-dik §-sa határozottan kimondott rendeletéből a’ földesúr azon pusztává lett teleknek haszonvételét, a’ földesúri, és közterhek viselésére alkalmatos s magát a’ végre jelentő valamelly jobbágynak szinte ingyen által adni köteles. A’ 17-dik §ra: A’ Karok és Rendek jelen §-si rendelkezésükbe a' Ili. részű Törvénykönyv i-ső Része no-dik azon czímje rendeletének egyenes nyomán indultak meg, melly az asszonyi hozománynak a' meglévő javakba történt beruházását, a’ nemesek özvegyeinek is mellőzhetetlen kötelességükbe tette —• az emptett törvény azon helyes okon alapulván, hogy az olly asszonyi hozomány megtérítésének terhe, melly vagy a’ házasság ideje alatt közösen elemésztetett, vagy maga az asszony által elköltetett, vagy akár hova fordittatott, az egyenes örökösökre igazsá gosan háríttathatik— a’törvény ezen igazságos rendelete alóla' nélkül, hogy sokféle igatságtalan követelésekre aggatódzásekra út ne nyittassák, a’jobbágyok özvegyeiket sem lehet felmenteni; — azért is a’ Karok és Rendek előbbi szerkezetűk mellett maradván, miután a’ Méltóságon Főrendek által közlött észrevételeket a’ felebbiek szerint már részint elfogadták, részint úgy hiszik tökéletesen megfejtették. O Császári Királyi Föherczegségét szíves tisztelettel arra kérik, a’ Méltóságos Főrendeket pedig egész bizodalommal felszólítják, hogy úrbéri törvény javaslatuknak királyi kegyelmes megerősítés alá leendő terjesztésében megegyezni méltóztassauak. 148-ik SZÁM ALATT: Negyedik Izenete a Karok és Rendeknek a’ jelen Országgyűlési költségeknek szabad ajánlásképeu a’ nemesi Rend általi viselése tárgyában. A’ Karok és Rendek előbbi Izeneteikbe kifejtett okaikra hivatkozva, továbbá is oda nyilatkozni kéntelenítettek; hogy mivel a’ jelen Országgyűlési költségeket viselni tartozó személyek, és tárgyak sorába birtokokba lévő minden javaikkal együtt, egyenesen és egyedül az Ország nemesei és azok tartoznak, kiket a’ törvény, és hosszas gyakorlat azon nevezet alatt ért; a* jelen esetben annál meghatározottabb valamelly átallános vezér ebet felállítatni sem ok, sem szükség nincs, — e’ részben a’ törvényhozásnak még határozottabb rendelkezései, bátran azon időre, ’s alkalomra halaszthatók, midőn azoknak szükségét jövendőbe ne talán valamely arra érdemes eset kivánandja meg, — jelenleg mindazáltal. az egyesekre való kivetést, s ennek kulcsa megállapítását mint eddig is gyakoroltatott; a’ különben is valamelly országosan reájok hárított segedelmet, hanem egy'edűl csak Országgyűlési ön költségeiket viselő Megyékre lehet és kell bízni; annyival inkább: mivel senki sem tagadhatja, hogy ha a’ törvényhozás egyesekre való kivetési kulcsot lehetőleg szigorúbb pontossággá1 akarna csakugyan keresni, és találni, ezt okveletlenűl egy új Öszveirás, fokép pedig a’ birtokok felmérése és szoros osztály ozása utján lehetvén csak eszközleni, az öszveirást és felmérési munka temérdek fáradságba és időbe
