1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
92. Ülés Ír us at. Február i us 24. 1840. 93 a' folyóvizeknek más felé rezetését pedig a’ tulajdonos által ellenzése esetében csak az Országg) ülése határozhassa el, pártolják, fentartván maguknak, hogy a' keg£. Kir. Előadások 5-dik pontjának tárgvalása alkalmával ezen országos Küldöttség eljárásáról kimeritőlegebben intézkedhessenek. — Egyébiránt hogy Szeged Várdsa a’Maros vizének nem is határában eső általmetszési költségeihez loooO forintokkali járulasra a’ Hely tartó Tanács által kénszeritetik. __ Minekutánua illy rendkívüli terhek országgyűlési rendelet nélkül a’ Törvényhatóságokra nem rovattathatnak, valójában törvényesnek nem találták, annál fog* a a' Helytartó Tanács ebbeli sérelmes rendelésének visszavonását O Felségénél szorgalmazni kívánják. A’ 136 ik pont alatt Szeged városa azon kivánatát terjesztvén eló, hogy a’ mennyiben kebelében a’ polgári fekvő javaknak örökös eladása esetében a' hely színén való bevezetés eddigien szokásban nem volt: jelenleg azonban az illy nemű örök felvallások megerotlenitésére azon örv alatt, hogy azok a’ magányos pecsét alatt történt örök eladások, következőleg vissza váltható zálogok sorába esnének, legrégibb városi birtokok erejének megrázkódtatásával számtalan perek eredtek volna; ezen perek az ingadozóvá lett városi tulajdon megerősítésére a múltra nézve törvény által szüntessenek meg. —A’ Karok és Rendek ezen a’ törvények világos rendelkezésével meg nem egyező kivánatot nem pártolhatják. A’ 137-ik pont alatt Torna Vmegyének a’ rögtön Ítélő bíráskodási hatóság kiterjesztése eránt tett kivánata a' büntető törvénykönyv felvételére halasztatik. A’ l38-ik pontra észrevétel nem fordul elő. A' 139 k pontra Nikkel Károly eránt foglalt kívánat a’ maga helyére halasztatik. A’ i4o-ik pont alatt Heves Vmegye azon sérelmét adván elő, hogy Gróf Keglevicb Miklós ellen a' Parádi esetek miatt lefolyó bünperben hozott törvényszéki ítélet, annak kihirdetése előtt a’magyar udvari Cancellaria által felkivántatott, és a’tiszti Ügyész mielőtt kötelességének elmulasztásáról vádoltathatott volna, annak tellyesítésére, és a’ még ki nem hirdetett, következőleg még erővel nem is bíró Ítéletnek feljebbvitelére utasítatott, a’ Karok és Rendek az említett udvari parancsolatban az 1790/1: 12. törvényczikkely azon rendeletét, melly a’törvényes bírói ítéleteket politicus Dicasteriumok tárgyalása alá venni tiltja, — sértve találván, ezen sérelemnek felterjesztését pártolják. A’ 141. és i42-ik pontokra észrevétel nem fordul elő. A’ 143. és 144-ik pontok alatti kivánatokról később fognak a’Karok és Rendek tanácskozni A’ 145.ik pont alatt Nyitra Vmegyének Érsekújváron felállítandó 4 alsó oskolák iránti kivánata a* magyar nyelv forrón óhajtott terjesztésének nem csekély előmozdítására szolgálhatván; a’ Karok és Rendek azon megjegyzéssel , hogy a’ kitűzött czél biztos elérésére az alkalmaztataudó tanítók a magyar nyelven teljesen jártas férfiakból választassanak, és a’ tanítás is honi nyelven történjék, pártolják. A’ 146. és 147-ik pont alatti már az eloleges sérelmek között felterjesztetett kivánatokra mind eddig meg nem érkezett, úgy szintén A’ 148-ik pont alatti kívánatra kimeritőlegebben várt kegy. Kir. Válaszokat e’ helyen is sürgetni feleslegesnek nem találtatott. A' 149 ik pont alatt Bács Vmegyének az 1498-ki 4 >k törvényczikkely eltörlését illette kivánata, mintsem a' magános perlekedők személy és vagyonbeli semmi perlekedés rendes folyamának biztosításával meg nem egyeztethető a* szóllás szabadságán ejtett sérelmek érdeké ben költ 2-ik Izenetben kifejtett elvekre is — a' kivánatok sorából kihagyattatik. A’ lőo-ik pontra észrevétel nincs. A’ 151 -ik pont alatt Bács Vmegyének a1 katonatartással feleslegesen terheltetésébol eredett sérelmére nézve — a' Karok és Rendek olly vélekedéssel vannak, hogy a Főkormányszékek ezen igen is súlyos-tehernek arány feletti viselésére az Ország Törvényhatóságait önkényleg eddig sem kénszerithették : a’ szerént tehát az országos Küldöttség véleményében egyállaljában nem egyezhetvén, Bács Vmegyének a’ régibben divatozott arányon túl volt terheltetésébol eredett sérelmét pártolólag felterjeszteni kívánják: jövőre pedig minden egyes Törvényhatóságnak illetőségét, valamint áltálján a’ katonaság elhelyheztetési kérdéseit a’ kegy. Kir. Előadások 2-ik pontjának folytalagi tárgyaltatása alkalmával kívánják elintézni. A* iái. és 153-ik pontra nézve észrevétel nem fordul elő. A’ 154-ik pont alatt Bács Vmegyének a’ kir. magyar udvari Kamara bíráskodásából, és azt fentartotta Helytartó Tanács intézeteiből eredett sérelme az 5-ik osztály 17-ik pontja alatt nyilvánított elvek értelmében pártoltatik. A’ 155. és l56-ik pontokra észrevétel nem forog fen. A’ 157-ik pont alatt Szepes Vmegyének azon kívánatéra nézve, hogy Megyéje a Gallicziai só behozatalának jogával biró szomszéd Árva, Liptó és Thúrócz Vmegyék e részbeni törvényes kiváltságaiban réjzesítessék, az országos Küldöttség véleménye elfogadtatik, a rész- Orszúggyűl. írásai. HL. Kötet. 24
